Tudományos emlékülést tartottak id. dr. Béres József és Teichmann Vilmos kutatók tiszteletére Kisvárdán

2015. július 10.
A Béres Csepp feltalálójára, idősebb Béres József (1920-2006) Széchenyi-díjas kutatóra, valamint a vele évekig együtt dolgozó Teichmann Vilmos (1898-1967) agrármérnökre, burgonyakutatóra emlékeztek tudományos emlékülés keretében a két tudós egykori közös munkahelyén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán, július 9-én, csütörtökön.

A Teichmann-telepen rendezett eseményen Kruppa József, az emlékülést szervező Kruppa-Mag Kft. ügyvezető igazgatója beszédében elmondta, hogy a telep alapítója, Teichmann Vilmos 1943 és 1967 között, tanítványa, id. dr. Béres József pedig 1964-től 2005-ig dolgozott a felső-szabolcsi kisvárosban.

 

Teichmann Vilmos, a Csehországban született kiváló növénynemesítő, agrármérnök számos burgonyafajtával gazdagította a magyar mezőgazdaságot, az ő nevéhez fűződik többek között a Gülbaba, az Áldás, az Aranyalma, a Krieger-Gyöngye, az Őszirózsa, a Margit burgonyafajták kinemesítése, de foglalkozott rozs, csillagfürt, napraforgó, homoki lucerna és sok más faj nemesítésével. Az általa nemesített burgonyafajtákat világszerte génbankokban őrzik.

 

Az emlékülésen ifj. dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke elmondta, édesapja az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumvezetőjeként, majd 1964-től a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársaként ott kezdett el foglalkozni a felszíni vizek, a talajanalízisek kérdéskörével, valamint itt kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia által indított talajgenetikai feltérképezésekbe. "Az általa megalkotott sokféle tudományos tézis közül a legfontosabb az volt, amelyben a betegségek kialakulását lényegében a növényi, állati és emberi szervezetben a nyomelemek hiányára vezette vissza" - emlékeztetett előadásában a feltaláló fia. Ebből a feltevésből kiindulva alkotta meg 1972-ben a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, a későbbi Béres Cseppet. A régi fényképekkel és videobejátszással illusztrált előadásában ifj. dr. Béres József kitért arra, a Béres Csepp felfedezése után "nehéz és szomorú" időszak következett édesapja életében, kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. 1976-ban mégis bejelentették a készítmény szabadalmát, 1978-ban kerül kereskedelmi forgalomba, 2000-ben pedig hivatalosan is gyógyszerré vált. 

 

A tudományos emlékülésen részt vett és előadást tartott Komlósi István, a Debreceni Egyetem dékánja, Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Zsombik László, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központja Nyíregyházi Kutató Intézetének igazgatója, valamint Oláh István, a MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet című folyóirat főszerkesztője.


Az előadások után a résztvevők megkoszorúzták Teichmann Vilmos és id. dr. Béres József emléktábláját.

© Copyright 2012 Béres Gyógyszergyár Zrt.

Increst Communication

Irány a webáruház

Webáruház

Tovább