„Próbáld ki ezt az étrend-kiegészítőt, a mesterséges intelligencia szerint hatásos!”
Lehet-e hiteles, ami algoritmuson alapul? Hogyan döntsd el, hogy egy netes egészségügyi tanács megbízható-e?
Egyre több olyan egészségügyi tartalommal találkozunk az interneten, amelyek mögött már nem (csak) orvosok, újságírók és szerkesztők, hanem algoritmusok állnak. Ami azt jelenti, hogy mesterséges intelligencia állította elő az adott tartalmat – több-kevesebb emberi beavatkozással. Tudnunk kell azonban, hogy az úgynevezett AI vagy MI modellek nem „pusztán robotok”, hiszen az emberiség mostanáig összegyűlt tudásanyagából tanulnak. Leginkább talán egy ügyes és készséges asszisztenshez hasonlíthatók, olyanhoz, akinek rálátása van a világ összes könyvtárára – és azokban villámgyorsan tud információkat keresni.
De vajon bízhatunk-e ezekben az információkban? És hogyan tudjuk eldönteni, hogy amit egy mesterséges intelligencia vagy automatikus rendszer ajánl, valóban megbízható-e? Különösen fontos ez akkor, ha egészségügyi tanácsokról van szó.
Mit jelent az, hogy algoritmuson alapuló tanács?
Évekkel ezelőtt még nem ismertük a mesterséges intelligencia fogalmát, ám az algoritmusok már akkor is befolyásolták az információszerzésünket. Hiszen, amikor egészségügyi tartalmakat keresünk az interneten – például tünetek, kezelési lehetőségek, életmódbeli tanácsok után kutatunk –, a válaszokat gyakran nem emberek, hanem algoritmusok választják ki számunkra. Ilyen algoritmus működik a keresőprogramok (például Google) mögött is, de ma már számos egészségügyi chatbot és AI-alapú „szakértői” oldal is létezik.
Ahogy arról már szó volt, ezek az algoritmusok mind úgynevezett gépi tanulással vagy mélytanulással működnek: statisztikai módszerekkel felismerik a megbízhatónak tűnő tartalmakat, és ezek alapján adnak tanácsot. Gyakran használnak nyelvi modelleket, amelyek képesek akár orvosi nyelvezettel is dolgozni. Esetenként persze tévednek – ez a fő hátrányuk. Semmiképp sem szabad azonban félni tőlük, vagy mellőzni ezeket a megoldásokat, ám mindennél fontosabb, hogy megtanuljuk körültekintően használni.
Mik az előnyei annak, ha egy programot, és nem embert kérdezünk?
(használd a cikk végén található 5 ellenőrzési pontot és teszteld a program meggbízhatóságát)
- Gyorsaság – Az algoritmusok másodpercek alatt képesek több ezer cikket, tanulmányt átnézni.
- Pontos kategorizálás – Az algoritmusok akár 90–95%-os pontossággal meg tudják állapítani, hogy egy cikk mennyire megbízható.
- Objektivitás – Nem befolyásolják érzelmek, hangulat vagy marketinges szempontok.
Mik lehetnek a buktatói annak, ha csak algoritmusok információira támaszkodunk?
- Torzított adatok – Ha az algoritmust főleg angol nyelvű, akadémiai cikkekkel „tanítják”, az nem feltétlenül értékeli helyesen a magyar vagy laikus nyelvezetű tartalmakat.
- Átláthatatlanság – A felhasználó gyakran nem tudja, mi alapján kapja azt a tanácsot, amit lát: nem derül ki, milyen forrásokat használt az algoritmus, vagy mi alapján bélyegzett egy cikket „megbízhatónak”.
- Emberi szűrő hiánya – Ha nincs szakértői kontroll, egy hibás algoritmus félrevezető vagy veszélyes tanácsot is adhat. Profi rendszereknél nem gyakori, de előfordul.
Jelek, hogy megbízhatsz egy neten olvasott tanácsban:
Egy jó algoritmus átlátható, meg tudja mutatni, felsorolni, milyen tudományos munkákra, tanulmányokra, ajánlásokra alapozta az általa írtakat. A legmegbízhatóbb rendszerekben a gépi előszűrést követően egészségügyi szakember lektorálja a tartalmat. A régebbi AI modellek elavult tudást közvetíthetnek. Fontos, hogy frissített rendszereket használjunk, amelyek folyamatosan újratöltik a tudásbázisukat.
Sokan azért hisznek vakon a világhálónak, mert az pontosan eltalálja, amire szükségük van, és közérthető nyelven fogalmaz. Legyen azonban gyanús, ha a tartalmak túlságosan ránk szabottak – ilyenkor felmerül a manipuláció veszélye.
És persze a döntést sose engedjük át neki – jó esetben csak információkkal segít.
Algoritmus + ember = biztonság
Az algoritmusok sokat segíthetnek abban, hogy eligazodjunk az egészségügyi információk tengerében – de soha nem helyettesítik a valódi szakember tanácsát. Akkor működnek a legjobban, ha egy hiteles rendszer részeként, átláthatóan és emberi kontroll mellett használjuk őket. A tudatos, kritikus gondolkodás a legjobb eszköz az online egészségügyi álhírek ellen. Vagyis az AI által adott tanácsot megerősítésre vagy kiindulási pontnak használjuk, ne végső válasznak – különösen, ha az egészségünkről van szó!
5 ellenőrzési pont:
Nézd meg, milyen szervezet vagy cég áll az algoritmus mögött! Részesítsd előnyben az egyetemeket, klinikákat! Kerüld a névtelen fejlesztőket, közösségi videósokat, nem lektorált weboldalakat!
Kérdezz rá, milyen forrásokból dolgozik a program – gyanús, ha nem ad meg konkrétumokat. Tégy fel kontrollkérdéseket: „Mi alapján mondja ezt?”, „Mindenkire igaz ez?”, „Vannak kivételek?”. Egy megbízható AI-nak képesnek kell lennie elmagyarázni, milyen kutatásokra, szakmai ajánlásokra épít, és logikus magyarázatokat kell adnia.
Vesd össze saját forrásokkal!Ha egy tanács fontos vagy kényes (például: gyógyszerszedésre, diagnózisra, speciális diétára vagy készítményre vonatkozik), ellenőrizd más, független forrásból is! Vedd figyelembe az AI korlátait, hiszen nem ismerhet minden egyéni körülményt (például múltbeli betegségeidet, általad szedett gyógyszereket). A legfejlettebb AI-rendszerek is tartalmazhatnak úgynevezett hallucinációkat (olyan válaszokat, amik hihetőek, de nem igazak).
Figyelj a megfogalmazásra! Egy program, ami túl magabiztos, diagnózist állít fel vagy gyógyszert javasol, túllép a hatáskörén. A megbízható források általában óvatosabban kommunikálnak. Objektív-e a tájékoztatás? Néhány egészségügyi algoritmus kereskedelmi célt szolgálhat – vedd észre a rejtett érdekeket!
