Hévíz város polgármesterének kezdeményezésére a településen utcát neveztek el id. dr. Béres Józsefről.
Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Gyógyítók című oratórium-drámájának alapötletét id. dr. Béres József, a legendás feltaláló életéből, sorsának drámai helyzeteiből merítette, művében az emberi élet legalapvetőbb, egyben legdrámaibb kérdéseit feszegeti: az élet és halál végtelen körforgásának értelmét.
Egész estés játékfilm készült id. dr. Béres József életéről, melyet „A feltaláló” címmel 2020. február 6-án mutattak be a mozik országszerte. A Projekt Film és az MTVA koprodukciójában készült film rendezője Gyöngyössy Bence. Az életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének izgalmas történetét és dr. Béres József kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években. A legendás feltalálót Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas színész alakítja, a további főbb szerepekben olyan kiváló színművészek láthatók, mint Huszárik Kata, Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál és Trill Zsolt.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Béres Gyógyszergyár névadó alapítója, id. dr. Béres József nyughelyét (Kisvárda, Akácfa utcai temető) a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. A Nemzeti Sírkert olyan virtuális, egész Magyarországot lefedő sírkert, melyet olyan elhunyt személyek nyughelyei alkotják, akik tevékenységükkel hazánkat szolgálták, Magyarország hírnevét öregbítették vagy elősegítették annak fejlődését. Ezek a sírok védettséget élveznek, nem felszámolhatóak, felettük a rendelkezési jogot, ezáltal a védelmet a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja.
Dr. Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozat készült el az MTVA megrendelésére Cseppben az élet címmel, melyet 2019. március 23-tól szombatonként a Duna TV-n tekinthettek meg a nézők. A négyrészes filmsorozat mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva. A sorozat főbb szerepeiben Gáspár Tibort, Huszárik Katát, Für Anikót, Lukács Sándort, Seress Zoltánt, Trokán Pétert, Hatházi Andrást, Székely B. Miklóst, Bede-Fazekas Szabolcsot és Trill Zsoltot láthatjuk. A sorozatot Gyöngyössy Bence rendezte, a forgatókönyvíró Petényi Katalin, a producer Kabay Barna.
Szülővárosában, Záhonyban parkot neveztek el a feltalálóról.
Fazekas István: A megvádolt című darabja alapján a Budapesti Újszínház Kerényi Imre rendezésében, Koncz Gábor főszereplésével bemutatta a Béres című színdarabot.
„Úgy nyújtom át ezt az írást, mint egyfajta kötelező olvasmányt. Nem szerénytelenségből vagy önteltségből, hanem abból a meggyőződésből, hogy egy kivételes ember, kivételes életútját végigjárva olyan erőforráshoz juthatunk, melyre kivétel nélkül mindenkinek szüksége van. Példát kapunk szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből. Példát, melyből meríthetünk, melyre támaszkodhatunk, mely eligazít, ha válaszúthoz érünk. És hitet. Hitet abban, hogy létezik a Gondviselés, és győz az igazság” – írja Béres Klára, a könyv szerzője.
Bemutatták Fazekas István: A megvádolt című, id. dr. Béres József legendás magyar feltaláló küzdelmes élete ihlette drámáját Kecskeméten, a Katona József Színház Kelemen László Kamaraszínházában.
Kabay Barna és Petényi Katalin 50 perc hosszúságú dokumentumfilmje a Duna Televízió megbízásából.
Kabay Barna és Petényi Katalin 23 perces dokumentumfilmje a 2015. évi Milánói Világkiállításra készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából, az Olasz-Magyar Örökség dokumentum-filmsorozat részeként.
Szobrot állítottak id. dr. Béres Józsefnek a Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium aulájában. Az egész alakos szobrot Bodnár Attila Sándor, az intézmény igazgatója és dr. Béres József, vállalatunk elnöke avatták fel ünnepélyes keretek között.
Fazekas István, Jókai-díjas író történelmi drámája id. dr. Béres József kisvárdai meghurcoltatásának eseményeiről, valamint egy kassai költő-színész házaspárról szól, akik a Béres Csepptől remélik beteg gyermekük gyógyulását.
Tóth-Kovács József csongrádi festőművész olajképe.
Egész alakos szobrot állítottak id. dr. Béres Józsefnek szülővárosában Záhonyban 2014 szeptemberében. A Széchenyi-díjas kutató szobrát és az ugyanakkor átadott, uniós támogatásnak köszönhetően megvalósult szabadidőparkot dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Háda Imre Záhony polgármestere és dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke avatták fel.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara 2014. szeptember 9-én tartotta ünnepélyes tanévnyitóját Sopronban, melynek keretében a közgazdaság-tudományi kar új előadóterme a Béres terem nevet kapta. A kétszáz fős tantermet dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke adta át a hallgatóságnak ünnepélyes keretek között.
Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár id. dr. Béres Józsefről elnevezett biológia-, kémia- és fizikalaboratóriumot avatott fel a Kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban, mely a gimnáziumi tanulókon kívül még tizenkét általános iskola számára biztosítja a természettudományok magas szintű oktatását.
Budapest III. kerületi Önkormányzatának képviselő testülete 2012 májusában egyhangú szavazással döntött arról, hogy a korábban Keve-Kiserdei Általános Iskola felvegye dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának nevét. A névadó ünnepségre 2012. szeptember 21-én az általános iskolában került sor, melynek keretében felavatták az iskola bejáratánál elhelyezett, Béres Józsefet ábrázoló bronz domborművet, mely Búza Barna szobrászművész alkotása.
A Béres Csepp feltalálásának 40 éves jubileumát köszöntve Kisvárda Önkormányzati Képviselőtestülete városi ünnepséget rendezett, melynek keretében felavatták a legendás feltalálóról elnevezett parkot a település szívében.
Szolnok Város Önkormányzata és a Béres Gyógyszergyár, a Béres Csepp születésének 40. évfordulója alkalmából, a nagy közmegbecsülésnek örvendő kutató, id. dr. Béres József tiszteletére gyógyivókutat állíttatott Szolnokon. A szoborcsoportba ölelt gyógyvizű ivókút egy közel két évvel ezelőtt kiírt pályázat győztese, Miklya Gábor, pécsi szobrászművész munkája. A három részből álló kompozíció központi eleme az éppen lehulló csepp – dr. Béres József életművének legfontosabb része –, amely egyre nagyobb térbeli és időbeli kiterjedésben körkörös hullámokat vetve hirdeti a megérkezés tényét és a tovaterjedés, a jövő erejét. A gyógyvizet adó Béres-kút, mely akárcsak Béres József legendás életcseppjei, a természet gyógyító erejét nyújtja a hozzá fordulóknak. A nemes kőbe faragott műalkotás méltó helyre talált a Tisza parton, az újjáépített, gyönyörű Verseghy parkban.
A Nagyhalász és Ibrány városok között elhelyezkedő Dr. Béres József Egészségügyi Centrum 2011. június 1-jén kezdte meg működését, és közel 28.000 ember részére biztosít megfelelő járóbeteg szakellátást. A 16 szakorvosi rendelés mellett ultrahang-, labor-, röntgendiagnosztika, fizioterápia és gyógytornakezelés, illetve egyéb kiegészítő szolgáltatások /optika, gyógyászati segédeszköz bolt, audiológia/ teszik teljessé az egészségügyi szolgáltatást, a közel 1500 m2-es modern épületben.
Készült születésének 90. évfordulója alkalmából, Kisvárda Városi Könyvtár. Búza Barna szobrászművész alkotása.
Szolnok megyei jogú város Közgyűlésének határozata alapján a Verseghy park és a Tisza folyó által határolt közterület ezentúl a tiszteletben álló tudós emlékére, Dr. Béres József nevét viseli. A Szolnok Város Napja 2009. rendezvénysorozat keretén belül a város ezzel tisztelgett a 20 éves évfordulóját ünneplő Béres Zrt. alapítója előtt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság bejegyezte a Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesületet.
A feltaláló születésnapjához kötődően a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki telephelyén megnyílt a Béres József Emlékmúzeum, melyet ifj. dr. Béres József és Szalay Ferenc, a város polgármestere avattak fel.
2008. február 7-én a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban a magyar orvostudomány nagyjainak szobrai között elhelyezték dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának mellszobrát. Küzdelmes élete során szembeszállt a meg nem értéssel, irigységgel, szakmai féltékenységgel, mert küldetése volt: az emberi élet védelme. A szobrot a múzeum főigazgatója dr. Kapronczay Károly és ifj. dr. Béres József avatták fel.
Dr. Béres József emlékére egykori munkahelyén, Kisvárdán a Teichmann Telepen emléktábla került kihelyezésre.
Az anarcsi Általános Iskolában id. dr. Béres József tiszteletére termet neveztek el, melyet emléktábla hirdet.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 2/2002 (I.10.) MKGY. sz. határozata szerint a záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium új neve Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium.
A 2002-ben elkészült, „Az utolsó szó után…” című filmben a Kósa Ferenc „Az utolsó szó jogán” filmjében szereplő egykori betegek közül szólalnak meg négyen. Általuk éljük meg az eltelt harminc évet, amint megosztják velünk megrendítő küzdelmüket, életükért vívott harcukat. Ők mesélnek gyógyulásukról, akiknek élete hosszú évek óta összefonódott a cseppekkel.
Béres Klára könyvében id. dr. Béres József a fiával beszélget életéről, tudományos munkásságáról, küzdelmeiről, sorsáról.
A Vadócba rózsát…” című film egy rendkívüli életút állomásainak bemutatása, és tisztelgés egy olyan ember előtt, akinek következetesen vállalt értékei mindig, minden korban, minden rendszerben példaértékűek. Nézve a vele folytatott beszélgetést, egészen közel kerülünk ahhoz az emberhez, aki elismert tudósként is ugyanaz, aki volt a nehéz időkben, aki olyan értékrendet közvetít ma is, amelyben az Ember az első. Tanulhatunk tőle, és erőt nyerhetünk általa. Mészáros Miklós így vall a filmrõl: „Kivételes megtiszteltetésnek érzem ezt a munkát, mert egy igazán kivételes egyéniséggel forgathattam: idősebb dr. Béres Józseffel. Jó hallgatni őt.”
1976-ban Kósa Ferenc filmrendező dokumentumfilmet forgatott dr. Béres József munkásságáról, a daganatos betegségek gyógyítása terén elért eredményeiről. A film célja az volt, hogy elfogulatlanságra késztesse mindazokat, akik ítéletet mondanak a kutató tevékenységéről. Az akkori politika azonban a leforgatott filmanyagot elzárásra ítélte. Tíz év után, 1986-ban a rendező engedélyt kapott a dokumentumfilm befejezésére, amely „Az utolsó szó jogán” címmel 1987-ben került nagy nyilvánosság elé.