2020-ban emlékezünk id. dr. Béres József születésének 100. évfordulójára. Ő már nincs köztünk, de még vannak, akik közelebbről, személyesen is ismerhették őt. A centenáriumi jubileum jó alkalmat kínált a nevét viselő vállalatnak arra, hogy megszólítsák, s arra kérjék az embereket, hogy idézzék fel mindannyiunk számára a vele kapcsolatos személyes emlékeiket. A pályázatra közel 200 pályamű érkezett, melyekből hitelesen, olykor meghatóan, néhol megrendítően bontakozik ki Béres József élete, személyisége, és közelebbről is megismerhetjük belőlük a zseniális, konok kutató mellett a hétköznapok tiszta szívű, mélyen érző embertét is. Az írásokból Béres Klára ünnepi emlékkönyvet szerkesztett, mely még a jubileumi esztendőben kiadásra került.
A feltaláló című magyar játékfilm a legendás kutató, Dr. Béres József drámai sorsát, a hatalommal vívott küzdelmét mutatja be, a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig. Izgalmas, érzelmekben gazdag jelenetekben követi nyomon a legendás készítmény születésének történetét, a kutató folyamatos harcát, de egyúttal objektív látleletet is nyújt a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem) működő szocializmusról, az akkori társadalom egészét átható hazugságokról, intrikákról.
„Úgy nyújtom át ezt az írást, mint egyfajta kötelező olvasmányt. Nem szerénytelenségből vagy önteltségből, hanem abból a meggyőződésből, hogy egy kivételes ember, kivételes életútját végigjárva olyan erőforráshoz juthatunk, melyre kivétel nélkül mindenkinek szüksége van. Példát kapunk szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből. Példát, melyből meríthetünk, melyre támaszkodhatunk, mely eligazít, ha válaszúthoz érünk. És hitet. Hitet abban, hogy létezik a Gondviselés, és győz az igazság.” (Béres Klára)
Az Életcseppek című könyv a Béres Csepp negyvenéves évfordulójának tiszteletére meghirdetett „Én és a Béres Csepp” pályázatra beérkezett levelekből összeállított válogatás. „Hiszem azt, hogy e könyvbe gyűjtött írások nem csupán betegeknek, hozzátartozóiknak, barátaiknak jelenthetnek elixírt, hanem mindenkinek, mert ezekből az életcseppekből, egymás küzdelmeiből és sikereiből, egymás gyengeségéből és erejéből hitet, reményt és szeretetet meríthetünk.” (Béres Klára)
„Tegyenek közzé minél több történetet, hadd tanuljanak az emberek!” Ebben a könyvben ezt tesszük. Átnyújtjuk Önöknek ezeket a leveleket, mert meggyőződésünk, hogy valóban van mit tanulni belőlük. Az írások olyan sorokba engednek betekintést, melyekből mindenki erőt meríthet. Tele vannak tiszta emberséggel, elszánt küzdelemmel, szeretettel, megbecsüléssel és sok reményt nyújtó, másoknak átadható tapasztalattal. Aki az életéért küzd, aki a gyógyulást keresi, a gyönge szalmaszálba is belekapaszkodik. A könyvben fellelhető sorok mindegyike olyan, mint egy-egy erős gerenda. Akinek szüksége van rá, bátran fogódzkodjon beléjük, a sorsközösségekben bizonyos, hogy kapaszkodóra talál.
1976-ban Kósa Ferenc filmrendező dokumentumfilmet forgatott dr. Béres József munkásságáról, a daganatos betegségek gyógyítása terén elért eredményeiről. A film célja az volt, hogy elfogulatlanságra késztesse mindazokat, akik ítéletet mondanak a kutató tevékenységéről. Az akkori politika azonban a leforgatott filmanyagot elzárásra ítélte. Tíz év után, 1986-ban a rendező engedélyt kapott a dokumentumfilm befejezésére, amely „Az utolsó szó jogán” címmel 1987-ben került nagy nyilvánosság elé. A 2002-ben elkészült, „Az utolsó szó után…” című filmben az egykori betegek közül szólalnak meg négyen. Általuk éljük meg az eltelt harminc évet, amint megosztják velünk megrendítő küzdelmüket, életükért vívott harcukat. Ők mesélnek gyógyulásukról, akiknek élete hosszú évek óta összefonódott a cseppekkel.
A Vadócba rózsát…” c. film egy rendkívüli életút állomásainak bemutatása, és tisztelgés egy olyan ember elõtt, akinek következetesen vállalt értékei mindig, minden korban, minden rendszerben példaértékûek. Nézve a vele folytatott beszélgetést, egészen közel kerülünk ahhoz az emberhez, aki elismert tudósként is ugyanaz, aki volt a nehéz idõkben, aki olyan értékrendet közvetít ma is, amelyben az Ember az elsõ. Tanulhatunk tõle, és erõt nyerhetünk általa. Mészáros Miklós így vall a filmrõl: „Kivételes megtiszteltetésnek érzem ezt a munkát, mert egy igazán kivételes egyéniséggel forgathattam: idõsebb Dr. Béres Józseffel. Jó hallgatni õt.” Tényleg jó hallgatni õt.
Béres József daloskönyvei megihlették a Kabay Barna és Petényi Katalin rendezőpárost is, akik Szép magyar ének címmel gyönyörű dokumentumfilmet forgattak a magyar népzene és népdal, a néptánc, és szent énekeink gazdagságáról, közösségformáló erejéről és a hagyományok továbbéléséről. A kamera elkíséri Béres Józsefet, a film főszereplőjét egyik erdélyi útjára, követi találkozásait adatközlőkkel, idős parasztemberekkel, a válaszúti tábor fiataljaival és a népzene és egyházzene legjelentősebb kutatóival, Kallós Zoltánnal, Almási Istvánnal, Bereczky Jánossal, Bubnó Tamással és Dombóvári Jánossal.
Béres József: Szép magyar ének című daloskönyvei azért születtek, hogy elvigyék a családokba, baráti társaságokba, közösségekbe az éneklés csodálatos örömét. A kötetek gyermekdalokból, népdalokból, népies és zeneszerzői dalokból, görög- és római katolikus, valamint protestáns egyházi énekekből ölelnek fel egy csokorra valót. A dalszövegek mellett jól énekelhető hangnemben írott kottákat találunk, az énekeket hiteles, megbízható adatok és érdekes magyarázatok egészítik ki. A könyvek a dalok címeit és a magyarázatokat angolul is tartalmazzák.
Az első könyv gerincét elsősorban a Kodály és Bartók által gyűjtött, jellemzően az itthoni területeken ismert népdalok adták, míg a második kötetben főleg erdélyi népdalok, a táncház-mozgalom énekei szerepeltek. A legújabb, egyesített kötet mindkét korábbi kiadvány dalait tartalmazza. A CD az első kötet hangzóanyagából készült.
Mese ez, de igaz mese, mely óhatatlanul magával ragad, mert közvetlen a stílusa, és lenyűgöző az évszázadnyi korszak, a megélt-átélt történelem, amelyet felidéz: Búza Barna szobrászművész életének száz éve. Siker és kudarc, öröm és szomorúság, fájdalom és dicsőség; mintha a Gondviselés igazságos mérlegen osztotta volna ki számára a jót s a rosszat, a viselhetőt és a már-már viselhetetlent. De a nagy titok, Búza Barna igazi titka abban rejlik, ahogy ezt a száz évet – minden poklával és kegyetlenségével, bizonytalanságával és örömeivel – kiegyensúlyozottan, egyenes gerinccel és végtelen szeretettel végigjárta.
Alighogy véget ért a nyári szünidő, a három jóbarát máris újabb rejtélyekkel találja szemben magát. Hová tűnhetett kedves osztályfőnökük, Elza néni? Mi történt Szépenszóló Violával? És vajon merre lehet az Égigérő Sulifa gondozója? Színre lép Pelligró Perrikolózó, a titokzatos törpe, és arra bíztatja a gyerekeket: kövessék az ökörnyál nyomokat és mentsék meg az Égigérő Sulifát a rá leselkedő veszélytől! Molyka, Kockás és Miki pedig elindulnak, hogy teljesítsék a rájuk bízott feladatot. Kalandjaik a rettenetes boszorok földalatti birodalmából egészen az Égbolt Kapujáig vezetnek, miközben mi is együtt izgulhatunk kis barátainkkal: vajon ezúttal is sikerrel járnak-e?
Volt egyszer egy iskola, a Tulipán Utcai Általános Iskola. Ennek az iskolának az udvarában sok-sok évvel ezelőtt egy hatalmas, égig érő fa nőtt. Az Égigérő Sulifa! Aztán ennek az iskolának a 2.b osztályába jár Molyka, a könyvek szerelmese, és Kockás, a számok rajongója. És ide érkezik a tanév kezdetén egy új tanuló: Királyfia Miklós. Miki pedig nem egy szokványos srác! Nem ismeri a számítógépet, viszont kiváló legelovas és kedvenc játéka a pillangoló. Fogalma sincs, hogyan kell focizni, mégis 113 gólt rúg a harmadikosok elleni meccsen. És jobban ismeri az égig érő fa meséjét, mint Elza néni, a magyar tanár… Hogy mi lesz ebből? Molyka, Kockás és Miki első kalandja és egy örökre szóló barátság az Égigérő Sulifán.
A Semminden Béres Melinda és Béres Merse második közös mesekönyve. Lázár Ervin így nyilatkozik Béres Melinda új kötetéről: „Hova tartanak Béres Melinda hősei? Nevezetesen Kóci, Soma, Lábó és társaik. Remélem, az olvasók szívébe, hiszen egy fordulatos, röppenő fantáziával megírt, nem kevés tanulságot hordozó történet főszereplői. Minden gyermek és felnőtt örömét lelheti bennük. Jó szórakozást az olvasóknak és további sok sikert a tehetséges, fiatal írónőnek.”
Mesekönyvünk szívet-lelket melengető képei sok-sok évvel ezelőtt, az „Aranykor” idején örvendeztették meg először a családok apraját-nagyját. A vidám, bumfordi kis mesehősök most Béres Melinda kedves verseivel újra életre keltek hosszú álmukból. Reméljük, a könyv mai tulajdonosai éppúgy szeretni fogják őket, mint dédnagyszüleink egykoron!
Sok nyelvi leleménnyel megírt kedves könyv két különös kisfiúról, Nikkóról és Firifuráról, csodás képességeikről, sok-sok barátjukról, páratlan kalandjaikról égen-földön, árkon-bokron át, Virágerdőtől Végeországig és vissza. A mesekönyv Janikovszky Éva és Csukás István ajánlásával jelent meg.
