Az Országgyűlés Magyarország korrupció elleni fellépésével összhangban vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségeire figyelemmel, biztosítva a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a bejelentések jelentőségét a magánszektorban is elismerve megalkotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Panasztörvény), ezzel a Béres Gyógyszergyár Zrt. (a továbbiakban: Társaság) számára is kötelezővé téve belső visszaélés-bejelentési rendszer (továbbiakban: Visszaélés-bejelentési rendszer) létrehozását.
A Társaság számára eddig is kiemelkedő fontosságú volt az, hogy foglalkoztatóként kollégáitól és partnereitől első kézből értesüljön arról, hogy a Társaságnál milyen problémák, visszaélések, érdek- és jogsérelmek fordulnak elő. A panaszok és közérdekű bejelentések megfelelő indikátorai lehetnek a Társaságon belüli folyamatok tökéletesítésének, fejlesztésének, valamint a visszaéléseket lehetővé tevő helyzetek kiküszöbölésének, megelőzésének. Belső és külső munkatársaink a visszaélés- bejelentési rendszer létrehozásával és a bejelentővédelmi intézkedésekkel gyors és hatékony jogvédelmet kaphatnak, panaszaik megfelelően kivizsgálásra kerülhetnek, így azok hatékony kezelése hozzájárulhat a kiegyensúlyozott, partnerségre épülő családias munkahelyi kultúra megőrzésében.
A Társaság által működtetett Visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A Visszaélés-bejelentési rendszert a Társaság megbízása alapján a Panasztörvény 50.§-ban foglaltaknak megfelelően Dr. Kisfaludy Zoltán bejelentővédelmi ügyvéd működteti.
A bejelentővédelmi ügyvéd elérhetőségei:
A Társaság Visszaélés-bejelentési rendszerében Bejelentést tehet:
a) a Társaság által Foglalkoztatott;
b) az a Foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll;
e) a Társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyvezetéséhez tartozó személy;
f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
h) a Társasággal az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.
1.) A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között
a) a Bejelentőnek,
b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a Bejelentésre okot adott, és
c) annak a személynek, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a Bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a Bejelentés kivizsgálása és a Bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.
2.) A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a VI.1. pont hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.
3) A Bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő Bejelentő adatainak kivételével – csak a Bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a Bejelentő hozzájárult. A Bejelentő személyes adatai kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel összefüggésben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, a Bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy részére át kell adni,
b) megalapozottan valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy kérelmére át kell adni.
5) Ha a Bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
6) A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a Bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
7) A személyazonosságát felfedő Bejelentő, a Bejelentésben érintett személy, illetőleg az a személy, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A Bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a Bejelentés tartalmára és a Bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a Bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
8) A Bejelentésben érintett személyt és azt a személyt, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a Bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a Bejelentésben érintett, illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a Bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A Bejelentésben érintett illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a Bejelentés kivizsgálását.
1. Minden, a Bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a III. fejezetben meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
2. Hátrányos intézkedésnek minősül a Bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen
a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések;
b) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása;
c) a képzés megtagadása;
d) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása;
f) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés;
g) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód;
h) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a Foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják;
i) a határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése;
j) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is;
k) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet;
l) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása;
m) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
n) az engedély visszavonása.
3. A VI.2. pont szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a Bejelentő a Bejelentés megtételének jogszerűségét bizonyítja –
a) vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
b) a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a Bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
4. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen Bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
5. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a Bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A Bejelentő a Bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A Bejelentő az VI.4.-5. pontban foglaltakra valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a Bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.
6. A Bejelentés megtétele jogszerű, ha
a) a Bejelentő a bejelentését a Visszaélés-bejelentési rendszerben, a jelen Szabályzatban, illetve a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg;
b) a Bejelentő a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
c) a Bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Bejelentés időpontjában valós volt.
7. A Bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
a) a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentő részére segítséget nyújt a Bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja -, akit a VI.2. pont szerinti hátrányos intézkedés érhet.
1. Ha a bejelentővédelmi ügyvédhez tévedésből a Társaság által gyártott vagy forgalmazott termékei feltételezett mellékhatásával kapcsolatos Bejelentés érkezik, a bejelentővédelmi ügyvéd köteles azt haladéktalanul a Társaság illetékes szervezeti egységéhez továbbítani.
2. A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak az irányadók.
3. Jelen Szabályzat rendelkezéseit a Panasztörvény hatálybalélésével egyidejűleg, 2023. július 24. napjától kell alkalmazni.
Budapest, 2023.07.12.
……………………………………………
Major Ferenc vezérigazgató
Béres Gyógyszergyár
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(a továbbiakban: az „Adatkezelő”)
A Visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentő, azaz Ön a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben adatkezelésre kerül a bejelentő személyes adatai, valamint annak a személyes adatai, akinek a magatartása vagy mulasztása okot adott a bejelentésre, továbbá akinek érdemi információja van a bejelentéssel kapcsolatosan. A bejelentési rendszerből minden más – az előzőekben meghatározottakhoz nem tartozó – személyes adat haladéktalanul törlésre kerül.
Az adatkezelés jogalapja: Jogi kötelezettség teljesítése. [GDPR 6. cikk (1) bek. c.) pont] A bejelentést a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény értelmében kötelesek vagyunk kivizsgálni és kezelni.
Az adatkezelés célja: Kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése.
Az adatkezelés időtartama: A fentebb meghatározott cél megvalósításáig őrizzük meg az adatokat.
Címzetti kör: A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv és hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv és hatóság annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, a személyes adatait az erre vonatkozó eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
Harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítás: Kizárólag jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
Az adatkezelés kapcsán Önt az alábbi 3.1.-3.4. pontokban részletezett jogok illetik meg. Amennyiben élni szeretne valamelyikkel, kérjük, hogy kérését írja meg nekünk az alábbi elérhetőségek egyikére:
Azonosítás
A kérése teljesítése előtt minden esetben azonosítanunk kell az Ön személyazonosságát. Ha nem tudjuk Önt azonosítani, sajnos nem teljesíthetjük a kérését.
A kérés megválaszolása
Az azonosítást követően írásban, elektronikusan, vagy az – Ön kérésére – szóban nyújtunk tájékoztatást a kéréssel kapcsolatban. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha Ön elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, mi elektronikus úton fogunk válaszolni. Természetesen ebben az esetben is van lehetősége más módot kérni.
Ügyintézési határidő
Legkésőbb a kérés beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatjuk Önt a kérése nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további 2 (két) hónappal meghosszabbítható, amiről még az 1 (egy) hónapos ügyintézési határidőn belül tájékoztatjuk Önt.
Kötelesek vagyunk Önt az intézkedés elmaradásáról is tájékoztatni az egy hónapos ügyintézési határidőn belül. Ez ellen panaszt nyújthat be a NAIH-nál (4.1. pont), és élhet bírósági jogorvoslati jogával (4.2. pont).
Az ügyintézés díja
A kért tájékoztatás és intézkedés díjmentes. Kivételt képez az az eset, ha a kérés egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. Ebben az esetben díjat számolhatunk fel, vagy megtagadhatjuk a kérés teljesítését.
Ön tájékoztatást kérhet arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen:
Ön kérheti, hogy javítsuk, illetve egészítsük ki az Ön pontatlanul, vagy hiányosan rögzített személyes adatát.
Ön kérheti, hogy töröljük az Ön személyes adatait amennyiben:
A személyes adatokat nem törölhetjük, amennyiben azokra szükség van:
Ön kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Ön hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. A korlátozás esetleges feloldásáról előzetesen tájékoztatjuk Önt.
Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival, úgy Ön jogosult panaszt tenni Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóságnál (NAIH).
NAIH
Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival és ezzel megsértették az Ön Adatvédelmi Rendeletben foglalt jogait, úgy Ön jogosult bírósághoz fordulni.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
A bírósági eljárásra az Adatvédelmi Rendeletben foglaltakon túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyv, harmadik rész, XII. Címében (2:51. § – 2:54. §) foglaltak, valamint az egyéb a bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások irányadók.
Ha az Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével kárt okoz, vagy az érintett személyiségi jogát megsérti, az Adatkezelőtől sérelemdíj követelhető. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy figyelembe véve a tudomány és technológia mindenkori állását, a megvalósítás költségeit, továbbá az adatkezelés jellegét, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat a megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtsuk végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantáljuk.
A személyes adatokat mindig bizalmasan, korlátozott hozzáféréssel, titkosítással és az ellenálló képesség lehetséges maximalizálásával, probléma esetén visszaállíthatóság biztosításával kezeljük. Rendszerünket rendszeresen teszteljük a biztonság garantálása érdekében. A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor figyelembe vesszük az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.
Megteszünk mindent annak biztosítása érdekében, hogy az irányításunk alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek kizárólag a mi utasításunknak megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy tagállami jog kötelezi őket.
Fizikai biztonsági intézkedésként beléptető- és kamerarendszert alkalmazunk, logikai biztonsági intézkedéseket a következők szerint alkalmazunk: tűzfal, vírusvédelmi és biztonsági szoftverek alkalmazása (munkaállomások-, fájl szerverek védelme, webfelügyelet, eszközfelügyelet, alkalmazásfelügyelet, patch kezelés, WSUS, NAC), szoftverek frissítése, mentések készítése, hozzáférések szabályozása, eszközök automatikusan zárolása hordozható eszközök titkosítása, biztonságos távoli hozzáférés VPN-kapcsolaton keresztül. A weboldal esetén: SSL titkosítás-, CDN, WAF (Web Application Firewall) szolgáltatást használunk.
Az Adatkezelő bármikor jogosult jelen Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat módosítani. Az esetleges módosítás a honlapon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba, a változásról a honlapon felugró ablakban hívjuk fel a figyelmet.
Utolsó frissítés: 2023.07.12.
Tisztelt Bejelentő!
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) és a Béres Gyógyszergyár Zrt. Visszaélés-bejelentési szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján a következő tájékoztatást adom Önnek.
A Panasztörvény szerint Ön a bejelentését több csatornán is megteheti. Az első lehetőség, ha panaszát, közérdekű bejelentését az állami szerveknél, helyi önkormányzatoknál teszi meg. Közérdekű bejelentését a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) saját nevében, vagy akár azonosítás nélkül is megteheti. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.
Ugyancsak az „első körös” lehetőségek közé tartozik, ha a bejelentést a foglalkoztatójánál teszi meg. A Panasztörvény szerint a bejelentésre a foglalkoztatóval jogviszonyban álló személyek széles köre jogosult. A foglalkoztatónál történő bejelentés eljárási szabályairól jelen Tájékoztató II. pontjából informálódhat.
A Panasztörvény 32. § (1) bekezdése meghatározza azokat az állami szerveket, amelyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre. Ezekbe az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekbe is bárki tehet bejelentést.
A Panasztörvény kiemelt figyelmet fordít a visszaélés-bejelentők védelmére. Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatóval meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A bejelentés megtétele jogszerű, ha a bejelentő a bejelentését a Visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
A Béres Gyógyszergyár Zrt. saját belső visszaélés-bejelentési rendszerét a társaság megbízása alapján a Panasztörvény 50.§-ban foglaltaknak megfelelően bejelentővédelmi ügyvéd közreműködésével működteti.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
A bejelentést a Panasztörvényben és a Szabályzatban meghatározott okok alapján a bejelentővédelmi ügyvédnek nem kell kivizsgálnia. Ilyen ok, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, ha olyan személy tette meg, aki a Béres Gyógyszergyár Zrt-vel kapcsolatosan nem jogosult bejelentés megtételére, ugyanaz a személy, ugyanazt, a korábban már megtett bejelentést teszi meg, ismételten vagy ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.
