Így szűrheted ki az álhíreket – 7 biztos jel, hogy egy egészségügyi tartalom nem megbízható

Miből tudhatjuk, hogy egy újságcikk hiteles vagy sem – különös tekintettel az egészségügyi tartalmakra? Íme, hét jel, aminek láttán kezdj el gyanakodni!

Igencsak bosszantó, hogy egyre több tartalomkészítő (legyen szó újságcikkről vagy interneten olvasott posztról) nem a hiteles tájékoztatást, hanem a hatásvadász megfogalmazást tartja elsődlegesnek.

Manapság óriási verseny folyik a figyelmünkért, és sok weboldalnak, közösségi platformnak (és persze a rajtuk keresztül kommunikáló gyártóknak és forgalmazóknak) sokszor fontosabb a kattintásszám, mint az, hogy valóban hasznos információt adjanak át. Márpedig minél hangzatosabb egy cím, minél többet ígér egy cikk, annál több olvasója lesz – a visszafogott, tényszerű tartalom mindig alul marad (és ez az értékválság ma már sajnos nem csupán a bulvártémákat érinti).

Nekünk viszont, akik tájékozódni szeretnénk, csak az utóbbi hasznos, így meg kell próbálnunk kiszűrni az értékes információt a „csatazajból”. Egészségügyi tartalom esetében ez még fontosabb, hiszen egy-egy fals információ ilyenkor nemcsak az időnket, figyelmünket viheti el, de szélsőséges esetben az egészségünket is veszélyeztetheti. Egy hamis információ alapján elhagyott terápia, egy veszélyes „csodakúra”, egy ajánlott természetes szer vagy akár csak az, ha az olvasottak miatt nem megyünk el egy orvosi konzultációra, akár súlyos következményekkel járhat.

Jó volna persze minden kérdésünkkel szakemberhez fordulni, erre azonban keveseknek van módjuk (idejük és pénzük). Sokszor kénytelenek vagyunk az interneten olvasottakra támaszkodni, és ezzel egyébként nincs is gond – amennyiben óvatosak vagyunk. Íme, néhány ellenőrzési pont, amik mentén felismerhető a gyanús tartalom.

Ismeretlen weboldal

Az első, amit meg kell figyelnünk: maga a felület, amely közreadja a vizsgált tartalmat. Eleve nem túl jó jel, ha nem ismerjük a webcímet, de ez még nem ok rá, hogy elutasítsuk az állításait. Ami irányadó lehet ilyenkor, az a cím végződése

A .gov (kormányzati), .edu (oktatási) domainek általában megbízhatóbb forrásokat jelölnek, mivel ezekhez szigorúbb regisztrációs feltételek társulnak.

Hiányzik a dátum – vagy túl régi

Az egészségtudomány gyorsan változik. Egy tíz évvel ezelőtti kutatás mára elavult lehet. Tudják ezt a munkájukra igényes szerzők is, így dátummal látják el az anyagaikat. Ha ilyet nem látunk egy íráson, vagy az túl régi publikációkra, kutatásokra hivatkozik, az csökkenti a hitelességét.
A megbízható weboldalak a korábbi tartalmaikat is karbantartják; rendszeresen frissítik a bennük lévő információkat – ez pedig jó esetben a cikk dátumánál is látszik. Ha azonban valóban megbízható információt keresünk, érdemes inkább olyan cikkekre és bejegyzésekre hagyatkozni, amelyek friss keletűek, és lehetőleg az elmúlt néhány évben készültek.

Névtelen szerző

A dátum után a második, ami irányadó lehet, az a szerző megjelölése. Ha teljes, valós nevet látunk, az már jó jel. Az álnév, a monogram vagy az ’admin’ szerzői név mind gyengíti a tartalmat. Ha az illető munkássága is ismert (például mert szakértőnek számít a területén), az a legjobb. Persze az egészségügy cikkeknek csak egy részét írják orvosok, dietetikusok vagy gyógyszerészek, ettől még a többi anyag is lehet értékes. Ilyenkor azonban megnő a következő pont – a forrás – jelentősége.

Hiányzó források

A jó forrás először is az, ami létezik. Vagyis, ha már vannak hivatkozott források, az önmagában emeli egy tartalom értékét. Persze nem mindegy, hogy ezek pontosan milyenek. Forrás lehet egy tudományos kutatás, tanulmány, de szakmai oldalról származó cikk vagy akár egy szakértő nyilatkozó is. A komoly egészségügyi oldalak mindig megjelölik, honnan származik az adott információ, és gyakran együttműködnek orvosi társaságokkal vagy civil szervezetekkel. Ha ilyen hivatkozást nem találsz, legyél óvatos! Ha egy-egy állítást nem támasztanak alá, vagy csak homályos módon (például: „szakértők szerint”), az intő jel lehet.
Igen gyakori, hogy egészségügyi témájú cikkek afféle „én így gyógyultam” -történetekre építenek, amelyben csak keresztnévvel megjelölt, arc nélkül szereplő emberek nyilatkoznak. Nem állítható, hogy ezek minden esetben hamisak (hiszen valóban előfordul, hogy valaki nem szeretne felvállalni érzékeny egészségügyi információkat), ugyanakkor ilyenkor távolságtartással kell kezelni a mondanivalót.

Túl szép, hogy igaz legyen

Az egészséggel kapcsolatos problémákra általában nincs egyetlen, gyors, és mindenki számára működő megoldás. Ezért, ha egy cikk azt ígéri, hogy például egy természetes anyag „gyógyítja a rákot” vagy egy vitamin „megelőzi az összes betegséget”, érdemes azonnal gyanút fogni. Ugyanilyen eset az, ha egy-egy neten olvasott tanács ellentmond az orvosunk vagy a patikus javaslatának (esetleg annak, amit a józan ész diktál). Egy komoly tartalom mindig arra bíztat, hogy konzultáljunk szakemberrel ahelyett, hogy öndiagnosztizálásra ösztönözne. Nem egyetlen, univerzális megoldást ajánl, hanem több lehetőséget is bemutat, a döntést pedig az olvasóra bízza.

Bulvárra jellemző stílus

Egy hiteles ismeretterjesztő anyag jellemzően kiegyensúlyozott hangnemű és tényszerű fogalmazásmódot alkalmaz. Lehet olvasmányos, de nincs tele érzelmekre ható, túlzó, szenzációhajhász mondatokkal – különösen igaz ez a címre.

Íme, néhány tipikus negatív példa: „Ezt titkolják előled”, „A gyógyszergyártók nem akarják, hogy megtudd”, Döbbenet!, Ezt nem fogod elhinni”, „Nem hiszel majd a szemednek”, „Hihetetlen változás X nap alatt”.

De gyanús lehet az is, ha egy szöveg összeesküvéselméletet tartalmaz, esetleg konkrét csoportok (például orvosok, pszichiáterek) ellen érvel.

Reklám és tartalom összemosása

Vegyük észre, ha egy cikk valamilyen konkrét terméket ajánl, akkor is, ha azt bújtatottan teszi! Ez sem jelenti azt persze, hogy a termék feltétlen rossz, de teljesen másként kell olvasnunk egy elfogult, mint egy objektív tartalmat. A kéretlen befolyásolás megelőzésére találták ki azt, hogy a fizetett tartalmakat jól láthatóan meg kell jelölni. A megbízható weboldalak mind betartják ezt az előírást akár X-szel a címben, akár egy felirattal, például: ’Szponzorált tartalom’.