Zsírban oldódó vitaminok

Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eleme a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás. A kiegyensúlyozott táplálkozás fedezi az energia- és tápanyagszükségletet, biztosítja a tápanyagok megfelelő arányát, a változatos (vegyes) táplálkozás pedig a különböző élelmiszercsoportok, ételek jelenlétét jelenti az étrendben. Táplálékaink kb. 40-féle tápanyagot szolgáltatnak a szervezet számára. Ezek elsődleges szerepük szerint lehetnek testfelépítők (fehérjék, ásványi anyagok), energiaszolgáltatók (zsírok, szénhidrátok) és szabályozók (vitaminok, nyomelemek). A vitaminokból és a nyomelemekből a szervezet napi igénye rendkívül csekély, néhány mikrogrammtól a néhány 100 milligrammos tartományig terjed, tehát bőven alatta van még az 1 grammnak is. Mégis, rendkívül kis mennyiségű előfordulásuk ellenére, elégtelen bevitelük zavarokat okoz az élettani működésekben, teljes hiányuk pedig összeegyeztethetetlen az élettel.



A-vitamin (retinol)

Mi a szerepe a szervezetben?
Számos funkciója közül a legismertebb a látáshoz kötődik. Mint a szem ideghártyája (retina) fényérzékeny pigmentjének alkotója, központi szerepe van a nappali, az éjszakai és a színlátásban is. Ezen kívül a hámszövet (bőr, nyálkahártyák) épségéhez és számos más életműködéshez (pl. szaporodás, megfelelő immunitás) is nélkülözhetetlen.


Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó A-vitamin-források a máj, a tojássárgája, a tej, a tejtermékek. Az A-vitamin előanyagai (ún. provitaminjai) a karotinoidok. Legismertebb képviselőjük a β-karotin. A provitaminokból a szervezet képes A-vitamint előállítani. A következő zöldségek, gyümölcsök jó β-karotin források: sárgarépa, kelkáposzta, paraj, sütőtök, kajszibarack, sárgadinnye.


Kit fenyeget A-vitamin-hiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánya – amely elsősorban étrendi eredetű – szürkületi vakságot, szemszárazságot és egyéb szembetegségeket okoz, valamint lassítja a gyermek növekedését.


Milyen mennyiségű A-vitaminra van szükségünk?
Gyermekeknél kortól függően 1400-3333 NE/nap (= 420-1000 mikrogramm/nap), felnőtteknél 2666-3333 NE/nap (= 800-1000 mikrogramm/nap) a napi szükséglet. (1NE = 0,3 mikrogramm)


Mi lehet a túlzott A-vitamin-bevitel következménye?
A-vitamin-túladagolást (mérgezést) hosszú ideig szedett napi 100 000 NE-gel lehet okozni (ez a napi ajánlott mennyiség 100-125-szöröse). Erre csekély az esély, hiszen ilyen mennyiségben szinte lehetetlen tartósan bevinni az A-vitamint. Két dolgot viszont fontos kiemelni. Az egyik az, hogy a terhesség alatti magas A-vitamin-bevitel károsíthatja a magzatot, ezért ilyenkor napi 5000 NE-nél nagyobb mennyiséget nem szabad fogyasztani. Újabb kutatások szerint pedig az ajánlott értékeket meghaladó magasabb A-vitamin-bevitel növeli a csontritkulás veszélyét. Ezért a javasolt napi mennyiségeket célszerű betartani.



D3-vitamin (kolekalciferol)

Mi a szerepe a szervezetben?
A legfontosabb funkciója az, hogy egyensúlyban tartja a kalciumháztartást: segíti a kalcium felszívódását és gátolja annak kiválasztását, így biztosítja a megfelelő vérkalcium-szintet, azaz a csontképzéséhez nélkülözhetetlen kalcium mindenkori megfelelő mennyiségű jelenlétét. D-vitamin a legnagyobb mértékben a bőrben keletkezik a nap UV-B sugarainak hatására.


Mely élelmiszerekben található meg?
D-vitamin-források a tej és a tejtermékek, a tojás, a máj.


Kit fenyeget D-vitamin-hiány és mit okoz a hiányállapot?
A hiányállapot leggyakoribb oka elsősorban a napfényhiány, kisebb mértékben a nem kielégítő étrendi bevitel, de krónikus máj- és vesebetegségek is állhatnak a háttérben. Veszélyeztetett csoportnak számítanak a gyermekek, újabban azonban arra is fény derült, hogy a felnőtt, azon belül különösen az idősebb populáció jelentős hányadának sem kielégítő a D-vitamin-ellátottsága. A D-vitamin-hiánybetegsége gyermekkorban az angolkór, felnőttkorban a csontlágyulás. Mindkét betegségre különböző csontelváltozások, deformitások jellemzőek.


Milyen mennyiségű D3-vitaminra van szükségünk?
A legújabb magyarországi konszenzusos ajánlás alapján (2014) az ajánlott D-vitamin bevitel gyermekeknek 600-1000 NE/nap, felnőtteknek és terheseknek 1500-2000 NE/nap, túlsúlyosoknak 2000-4000 NE/nap.


Mi lehet a túlzott D3-vitamin-bevitel következménye?
Gyermekeknél 40 000 NE/nap, felnőtteknél 100 000 NE/nap hónapokon át történő szedése vezet túladagoláshoz, ami emelkedett vérkalcium-szintben, kóros kalcium-lerakódásban, vesekárosodásban nyilvánul meg. 



E-vitamin (alfa-tokoferol)

Mi a szerepe a szervezetben?
A tokoferolok  melyek közül a legaktívabb az alfa-tokoferol  úgynevezett antioxidáns hatású anyagok, azaz semlegesítik a káros hatású szabad gyököket és védik a sejthártya épségét.


Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó E-vitamin-források a növényi olajok, a zöld növények, a gabonafélék csírája.


Kit fenyeget E-vitamin-hiány és mit okoz a hiányállapot?
E-vitamin-hiány elsősorban újszülöttkorban fordul elő, de felléphet rosszul táplált idősebb gyermekeknél is. Hiánya többek között idegrendszeri zavarokat, vörösvértest-károsodást és a nemi érés után terméketlenséget okozhat. Felnőtteknél az E-vitamin-hiány oka legtöbbször az elégtelen bevitel és a felszívódási zavar.


Milyen mennyiségű E-vitaminra van szükségünk?
Felnőtteknek a Magyarországon ajánlott napi bevitel 12 mg. (1 NE=1 mg)


Mi lehet a túlzott E-vitamin-bevitel következménye?
Éveken át szedett 800 mg/nap (a napi ajánlott mennyiség 80-szorosa!) okoz túladagolási tüneteket, elsősorban izomgyengeséget, fáradtságot, hányingert, súlyosabb esetben véralvadási zavart.



K1- és K2-vitaminok (fillokinon, menakinon)

Mi a szerepe a szervezetben?
A K1-vitamin a növényekben fordul elő, a K2-vitamint pedig a szervezetben a bélbaktériumok termelik. Nélkülözhetetlenek egyes véralvadási faktorok képzéséhez és a csontszövet kalciumkötéséhez.


Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó K-vitamin-források a paradicsom, kelbimbó, kelkáposzta, paraj, búzacsíra, brokkoli és a máj (sertés-, marha-, borjú-).


Kit fenyeget K-vitamin-hiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiányukban véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel. Különösen veszélyeztetettek a K-vitamin-hiányra az anyatejjel táplált újszülöttek, mert ennek alacsony a K-vitamin-tartalma, és ekkor a vitamint előállító baktériumflóra még hiányzik a bélből. Ezért kapnak újabban az újszülöttek életük első heteiben K-vitamint. A későbbi életkorokban elsősorban a csökkent étrendi bevitel okozhat hiányt.


Milyen mennyiségű K-vitaminra van szükségünk?
Felnőtteknek a Magyarországon ajánlott napi bevitel 75 mikrogramm.


Mi lehet a túlzott K-vitamin-bevitel következménye?
A K-vitamin csak igen nagy adagokban okoz túladagolásos tüneteket. 




vissza

© Copyright 2012 Béres Gyógyszergyár Zrt.

Increst Communication

Irány a webáruház

Webáruház

Tovább