A fényvédelem és az önvizsgálat szerepe a bőr egészségének megőrzésében

A bőrdaganatok időben történő felismerése akár életet is menthet. De vajon melyek azok az intő jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, és mit tegyünk, ha elváltozást tapasztalunk a bőrfelületünkön vagy valamelyik anyajegyünkön? Cikkünkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.

Mi okozza a bőrdaganatokat?

A bőrön jóindulatú, rosszindulatú és átmeneti tulajdonságú (szemimalignus) elváltozások alakulhatnak ki. Jóindulatú elváltozás az anyajegy, ami magában foglal minden olyan bőrünkön tapasztalható jelenséget, amelyek éles határúak, maradandók, színük vagy felszínük a környező bőrétől eltér, sima vagy egyenetlen felszínűek, közepükből eredhet egy-egy szőrszál is.

A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának egyik fő oka a nap ultraibolya (UV-B) sugárzása. Bár az interneten gyakran terjednek szakmailag hiteltelen információk, a túlzott szoláriumozás (UV-A sugarak) ugyanúgy okozhatja ezeket az elváltozásokat. A bőrdaganatoknak többféle típusa létezik.

1. Basalioma

Az úgynevezett basalioma általában az arcon és a nyakon (a napfénynek jobban kitett területeken) alakul ki, és általában gyöngyházas fényű bőrelváltozás, aminek a felszíne akár ki is sebesedhet. Előfordulása a középkorúak vagy idősebbek körében gyakori, és sokszor a betegek nem gyógyuló sebnek nézik. A bőrgyógyász szakemberek szövettannal állítják fel a diagnózist és kimetszéssel távolítják el. A sebészeti eljárás mellett azonban esetenként van lehetőség arra is, hogy fagyasztással (folyékony nitrogénnel) vagy kenőcsök használatával (fotodinámiás eljárás) távolítsák el.

• Spinalioma

A laphámrák, vagy más néven a spinalioma kevésbé gyakori, általában az arcon (ajkakon, fülkagylón) és kézfejen, de a test bármely bőrfelületén megjelenhet. A felszíne tapintásra gyakran elszarusodó. Gyorsan növekszik és áttétképzésre hajlamos. Nagyobb arányban fordul elő azoknál, akik védekezőképessége valamilyen okból csökken. Ezt is sebészeti úton távolítják el.

• Melanóma

A melanóma a bőrünkön bárhol megjelenhet, a festéktermelő sejtekből kialakuló rosszindulatú daganat. Előfordulása nemcsak hazánkban, hanem az egész világon jelentősen nőtt. Ez az elváltozás a bőr festéktermelő sejtjeiből indul ki és a világosbarna színűtől a kékesfeketéig számos változata lehet. Kialakulhat ép bőrön vagy már meglévő anyajegyen is. Kialakulásában fontos rizikótényezőnek tartják a gyermekkorban elszenvedett többszörös, súlyos, hólyagos napégéseket.

Milyen jelei vannak a melanómának?

A legtöbb betegség esetében elmondható, hogy az időben történő felismerés és kezelés különösen fontos. A melanóma esetében ezt a felismerést a rendszeres havi önvizsgálat hozhatja meg, amelynek során azt szükséges megfigyelnünk, változott-e az anyajegyünk alakja, felszíne mérete és színe, esetleg vannak-e újabb elváltozások a bőrünkön.

Az ABCDE szabály

A vizsgálatok során a bőrelváltozások esetében az ABCD(E) + F szabályt érdemes követni, ami az alábbiakat jelenti: az elváltozás nagy valószínűséggel akkor okozhat bőrdaganatot, ha:

• ASYMMETRY – ASSZIMETRIA
  …egy vagy több síkon megfelezzük az anyajegyünket és az eltérő formát mutat;
• BORDER – SZÉLEK
  …széle életlen, elmosódott;
• COLOR – SZÍN
  … több különböző színt tartalmaz (pl. lila, szürke, piros, fehér, barna); de előfordulhat az is, hogy az anyajegy halványodása az intő jel;
• DIAMETER – ÁTMÉRŐ
  … nagyobb, mint 6 mm;
• EVOLVING – FEJLŐDÉS, VÁLTOZÁS
  … megváltozik a tapintása, mérete, kiemelkedik a felszíne, viszketni, vérezni kezd.

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, és huzamosabb ideig (kb. 2 hét) fennállnak, keressük fel orvosunkat vagy bőrgyógyászunkat.

Hogyan kezelik a kiszűrt eseteket?

Ha az elváltozás tünetei rosszindulatú jelekre utalnak, akkor az anyajegyet teljes egészében el kell távolítani, ami általában sebészeti úton történik. Előrehaladott terjedés esetén a környékbeli nyirokcsomók eltávolítása is szükséges lehet. Amennyiben még nincs áttét, akár a teljes gyógyulásra is van esély. Ha a mélyebb rétegekben is megjelennek a rákos sejtek, akkor további kezelésekre (sugár-, kemo- valamint immunterápiára) is szükség lehet.

Mit lehet tenni a melanómák elkerülése érdekében?

Az egyik legfontosabb teendő a megfelelő bőrvédelem. A nyári tűző napsütésben ajánlott 11 és 15 óra között árnyéban vagy belső térben tartózkodni. A ruházattal is óvhatjuk önmagunk, valamint gyermekeink bőrét: megfelelő védőruházat: UV-szűrős napszemüveg, kalap használata segíthet ebben. Minél érzékenyebb valakinek a bőre, annál magasabb faktorszámú fényvédőt szükséges használnia, amelyet a szabadban való tartózkodás előtt legalább 30 perccel érdemes felvinni a bőrre. Az izzadás és/vagy fürdés során ez leoldódhat, így meg kell ismételni többször is a folyamatot (napközben 4 óránként érdemes).

Hogy működnek a fényvédők és a naptejek?

Manapság már nagyon magas faktorszámú (50 vagy akár 100) termékekkel is találkozhatunk, de nem elég, ha ezekkel bekenve a testünket hátra dőlünk a tűző napsütésben, abban a tudatban, hogy mindent megtettük a bőrünkért. Egy átlagos felnőtt 20-25 percet tud eltölteni direkt napfényben leégés nélkül. A nagyon világos, szeplősödésre hajlamos emberek azonban akár 5 perc alatt is leéghetnek védelem nélkül, így a legfontosabb, hogy ismerjük meg saját bőrtípusunkat. A gyermekek és idősek bőrét mindig különösen érzékenynek kell tekintenünk, számukra általában az 50+ faktorszámú fényvédő krémek a legideálisabbak, de fontos, hogy sem őket, sem a csecsemőket ne tegyük ki a tűző napsugárzásnak.

A naptejeknek is van lejárati idejük, tehát meg is romolhatnak. Ilyenkor elveszítik hatékonyságukat, a zsírtartalmuk miatt megavasodhatnak, és akár gombák is elkezdhetnek szaporodni bennük. Tehát nem érdemes az előző nyáron megmaradt, már felbontott naptejjel indítani a következő szezont, mert ezeknek is van lejárati idejük.

Források:

https://benu.hu/cikk/fenyvedok-faktorszama