Nyomelem ABC

Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük okán viszonylag könnyebben fellelhetők, a nyomelemeket azonban csak nyomokban lehet kimutatni, azaz nagyon kevés van belőlük testükben. Innen ered az elnevezés. Az ásványi anyagokat nevezik makroelemeknek is, a nyomelemeket pedig mikroelemeknek.




Fluor

A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található is. A fogszuvasodás  amely sajnos népbetegség – egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell.

 

Mihez szükséges?

  • Csontok képzése
  • Fogzománc állagának kialakítása

 

Mennyi szükséges belőle?
A fluorszükséglet nagyobb részét vízből és bármilyen meglepő, fluoridos fogkrémekből fedezzük. Felnőttek számára az ajánlott napi fluorid bevitel 3,5 mg.

 

Miben található meg?
A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia) is.

 

Hiányállapotok
Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás. A védőhatáshoz legalább napi 1,5 mg fluor bevitele szükséges, és leghatékonyabb a fogak kibújását megelőzően, illetve még várandós állapotban.



Bór

Mi a szerepe a szervezetben?
A bór nem esszenciális nyomelem. Legfontosabb funkciója az, hogy részt vesz a normális körülmények között is folyamatosan zajló csontátépülés szabályozásában.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó bórforrások a zöldségek és a gyümölcsök.

 

Kit fenyeget bórhiány és mit okoz a hiányállapot?
Bórhiány elégtelen táplálkozási bevitel mellett fordulhat elő. Megfigyelték, hogy csökkent bórbevitel mellett fokozódik a kalcium- és magnéziumvesztés, ami a csontépítő-csontbontó folyamatok egyensúlyának felborulásához, csontvesztéshez vezet.

 

Milyen mennyiségű bórra van szükségünk?
A napi bórszükséglet 1,5 mg-ra tehető.

 

Mi lehet a túlzott bórbevitel következménye?
Nagy mennyiségű bór (>13 mg/nap) tartós bevitelekor hányinger, hányás, hasi fájdalom, éjszakai izzadás léphet fel.



Cink

Mi a szerepe a szervezetben?
A cink életfontosságú nyomelem. Kulcsszerepet játszik a sejtmembránok stabilizálásában, biztosítja az információhordozó nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetét. Nélkülözhetetlen az immunműködésekhez, a hormonképződéshez és az inzulinnal együtt a normális cukoranyagcseréhez. A hámtakaró épségéhez, a sebgyógyuláshoz is szükség van cinkre.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó cinkforrások a húsok és a növények közül a hüvelyesek, de utóbbiakból a magas rosttartalom miatt a hasznosulás nem megfelelő.

 

Kit fenyeget cinkhiány és mit okoz a hiányállapot?
Cinkhiányt elsődlegesen az elégtelen táplálkozási bevitel okoz. Magyarországi adatok szerint főleg a nők körében kell cinkhiánnyal számolni, de a vitaminoknál már említett határértékhiány (amikor a bevitel éppen a szükséglet szintjén, vagy kicsivel alatta van) a férfiaknál is gyakran előfordul. Cinkhiány esetén annak mértékétől függően bőrgyulladás, hajhullás, immunológiai rendellenességek, növekedésbeli elmaradás, étvágycsökkenés, a nemi mirigyek csökkent működése lép fel.

 

Milyen mennyiségű cinkre van szükségünk?
Felnőttkorban 10 mg a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott cinkbevitel következménye?
A szükségletet lényegesen (többszörösen) meghaladó bevitel rézhiányt, hányást, hasmenést okozhat.



Króm

Mi a szerepe a szervezetben?
A króm életfontosságú nyomelem. Legfontosabb szerepe, hogy részt vesz a cukoranyagcserében, emeli a glükóztoleranciát és hozzájárul az inzulin vércukorszint-szabályozó hatásához. Emellett jó irányba befolyásolja a zsíranyagcserét is.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó krómforrások a sörélesztő, a hús, a sajt, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonamagvak.

 

Kit fenyeget krómhiány és mit okoz a hiányállapot?
A króm hiánybetegsége ritka, és kizárólag mesterséges tápláláskor észlelték eddig. A krómhiány következtében emelkedik a koleszterin- és a vércukorszint, illetve a szövetek inzulinigénye. Magyarországi adatok szerint az elégtelen étrendi bevitel miatt széles körben kell számolni határérték krómhiánnyal, ami tehát betegséget még nem okoz, de a szervezet egyensúlyára hátrányosan hat.

 

Milyen mennyiségű krómra van szükségünk?
Felnőttkorban 40 mikrogramm a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott krómbevitel következménye?
Krómmérgezést eddig csak munkahelyi ártalomként, a fémmel dolgozók körében észleltek. Krómtúladagolástól normál körülmények között nem kell tartani.



Mangán

Mi a szerepe a szervezetben?
A mangán életfontosságú nyomelem. Az anyagcsere alapfolyamataiban vesz részt, mint számos enzim szerkezeti eleme. Szerepe van a táplálékból történő energia-felszabadításban, a szabad gyökök elleni védekezésben, a véralvadás és a csontképzés folyamatában (a véralvadásban és a csontképzésben kulcsszerepet betöltő K-vitamin csak mangánnal együtt "működőképes").

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó mangánforrások a gabonafélék és az olajos magvak.

 

Kit fenyeget mangánhiány és mit okoz a hiányállapot?
A mangánhiány szinte kizárólag elégtelen táplálkozási bevitel következtében fordul elő és elhúzódó véralvadást, növekedésbeli elmaradást, szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavart okoz. Magyarországi adatok szerint az átlagos mangánbevitel elmarad a szükségestől.

 

Milyen mennyiségű mangánra van szükségünk?
Felnőttkorban 2 mg a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott mangánbevitel következménye?
Mangánmérgezés normál körülmények között nem fordul elő, kizárólag mangánbányákban és ércfeldolgozókban dolgozó munkásokon észlelték.



Réz

Mi a szerepe a szervezetben?
A réz életfontosságú nyomelem. Enzimek működésének biztosításán át vesz részt biokémiai folyamatok sokaságában. Segíti a vörösvértestképzést, továbbá a kötőszövetek alapállománya (a kollagén) megfelelő szerkezetének fenntartásához is szükséges. Az ún. természetes, vagy velünk született immunválasz (a kórokozók immunsejtek általi bekebelezése) is igényli a réz jelenlétét.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó rézforrások a máj, a saláta, a káposzta, a karfiol.

 

Kit fenyeget rézhiány és mit okoz a hiányállapot?
A rézhiánynak van egy öröklődő formája (Menkes-betegség), de ennél lényegesen gyakoribb a táplálkozási eredetű rézhiány. Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba, vérszegénység alakul ki. Emellett gyengül az immunválasz, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér koleszterin-szintje, ami az érelmeszesedés egyik hajlamosító tényezője. Magyarországi becslések szerint a rézhiány mindkét nemben 10% körüli arányban fordul elő. A határértékhiány ennél nagyobb tömegeket érinthet.

 

Milyen mennyiségű rézre van szükségünk?
Felnőttkorban 1 mg a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott rézbevitel következménye?
Hányinger, hányás, hasmenés léphet fel, de kizárólag az előzőekben említett napi szükségletek sokszoros bevitele esetén.



Szelén

Mi a szerepe a szervezetben?
A szelén életfontosságú nyomelem. Hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A glutation peroxidáz nevű enzim részeként a szabad gyökök elleni védelem fontos eleme. Egy másik enzim kofaktoraként nélkülözhetetlen a leghatékonyabb pajzsmirigyhormon, a trijódtironin termelődéséhez.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó szelénforrások a tengeri állatok húsa és a gabonafélék.

 

Kit fenyeget szelénhiány és mit okoz a hiányállapot?
A szelén hiánya következtében nő a fertőzések elleni fogékonyság, hajhullás, kopaszodás léphet fel, csökken a csontképzés aktivitása. Súlyos esetben a hiány szívizombetegséget (ún. Keshan-kór) és ízületi bántalmakat (ún. Kashin-Beck-kór) okoz. A szelén funkciójából következik, hogy hiánya zavart okoz a pajzsmirigy működésében, a jódhiányhoz hasonló tüneteket vált ki.

 

Milyen mennyiségű szelénre van szükségünk?
Felnőttkorban 55 µg a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott szelénbevitel következménye?
A napi szükséglet 10-szeresének megfelelő dózis bőrgyulladást, hajhullást, köröm rendellenességet okoz.



Vas

Mi a szerepe a szervezetben?
A vas életfontosságú nyomelem. Mint a hemoglobin alkotórésze biztosítja a vérben az oxigén szállítását. A kataláz nevű enzim kofaktoraként részt vesz a szervezetet károsító ún. szabad gyökök elleni védekezésben. (A szabad gyökök nagyenergiájú molekulák, melyek normális esetben is képződnek a biokémiai reakciókban. Ha azonban a károsodott szabályozás vagy más ok miatt túl sok szabad gyök keletkezik, akkor azok megtámadhatnak más molekulákat, ami végső soron biológiai struktúrák (pl. sejthártyák) roncsolódásán át működési zavarokat, betegségeket okozhat). A vas ezen túl fontos szerepet játszik a sejtek növekedésében, regenerációjában és a védekező rendszer működésében.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó vasforrások a máj, a húsfélék, a tojás. A növényekben található vas csak elenyésző mennyiségben szívódik fel.

 

Kit fenyeget vashiány és mit okoz a hiányállapot?
A vashiány elsősorban táplálkozási elégtelenség következtében lép fel. Magyarországi adatok szerint a vasbevitel nem fedezi a szükségletet és főleg a nők körében kell vashiánnyal számolni. Ez vérszegénységhez, fáradékonysághoz, az ellenálló képesség csökkenéséhez, fokozott fertőzésveszélyhez vezet.

 

Milyen mennyiségű vasra van szükségünk?
Gyermekkorban kortól függően 6-12 mg, felnőttkorban 14 mg a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott vasbevitel következménye?
A túlzott vasbevitel székrekedést, hányást, hasmenést, kóros vaslerakódást okozhat.



Molibdén

Mi a szerepe a szervezetben?
A molibdén életfontosságú nyomelem. Az emberi szervezetben három enzim működéséhez szükséges. Ezek a nuklein- és aminosavak lebontásában és bizonyos káros anyagok (aldehidek) ártalmatlanításában vesznek részt.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
Jó forrásai a hüvelyes növények, a gabonafélék és a belsőségek.

 

Kit fenyeget molibdénhiány és mit okoz a hiányállapot?
A molibdénhiány ritka, és csak mesterséges táplálás kapcsán észlelték eddig. Enyhe esetben pszichés labilitást (ingerlékenységet), súlyosabb formában idegrendszeri tüneteket, pl. látászavart okoz.

 

Milyen mennyiségű molibdénre van szükségünk?
Felnőttkorban 50 µg a napi szükséglet.

 

Mi lehet a túlzott molibdénbevitel következménye?
A napi ajánlott mennyiség 40-szerese fölötti dózis csökkenti a réz felszívódását, és rézhiányt okozhat.



Vanádium

Mi a szerepe a szervezetben?
A vanádium nem életfontosságú nyomelem. A szénhidrát- és zsíranyagcserében, a csontképzésben rendelkezik biokémiai funkcióval.

 

Mely élelmiszerekben található meg?
A táplálkozásban jó vanádiumforrások a gombák és a gabonafélék.

 

Kit fenyeget vanádium-hiány és mit okoz a hiányállapot?
Vanádiumhiánnyal összefüggő emberi megbetegedést eddig még nem észleltek.

 

Milyen mennyiségű vanádiumra van szükségünk?
A napi vanádium szükséglet 0,03 mg körül van.

 

Mi lehet a túlzott vanádium bevitel következménye?
Táplálkozási vanádium-túladagolást eddig nem észleltek.



Kobalt

Mi a szerepe a szervezetben?
A kobalt B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen, így közvetve részt vesz a vérképzésben.

 

Mely élelmiszerekben található meg?

A táplálkozásban jó kobaltforrások a máj, vese, tenger gyümölcsei, tej, paraj és a száraz hüvelyesek.

 

Kit fenyeget kobalthiány és mit okoz a hiányállapot?

Kobalt az emberi szervezetben mindössze 1-2 mg-nyi található, ám fontos szerepe van szervezetünk működésében. A kobalt hiánya a B12-vitamin hiányával jár, ami vérszegénységet okozhat.

 

Milyen mennyiségű kobaltra van szükségünk?
A napi kobalt-szükséglet 0,03 mg körül van.

 

Mi lehet a túlzott kobalt bevitel következménye?
Táplálkozási kobalt-túladagolást eddig nem észleltek.




© Copyright 2012 Béres Gyógyszergyár Zrt.

Increst Communication

Irány a webáruház

Webáruház

Tovább