Egyre melegebb nyarak, egyre több légkondicionálás – merjük használni?
A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válik a tartós, megterhelő hőség. Ilyenkor sokan azonnal a légkondicionáló távirányítójához nyúlnak, ám annak használata is rejthet kellemetlenségeket – különösen, ha nem megfelelően alkalmazzuk.
Nyáron mindig is meleg volt – ez így van rendjén. Az utóbbi években azonban valami megváltozott. Sokszor már nem egyszerűen meleg van, hanem perzselő, trópusi hőség – minden átmenet nélkül. A klasszikus tavasz és ősz mintha eltűnt volna, és maradt helyette a hosszú, enyhe hideg szakasz, és a szokottnál rövidebb, ám annál forróbb nyár.
Magyarországon az elmúlt évszázadban az évi átlaghőmérséklet 1,15°C-kal emelkedett. A hullámokban érkező hőség és a száraz időszakok gyakorisága is nő. Tavaly nyáron egyetlen hónap alatt hatszor dőlt meg a napi csúcshőmérséklet rekordja, a legnagyobb meleget Körösszakálon és Kelebiában mérték: 41,6 fokot. Mindezek a változások komoly terhet rónak az idősekre, a gyermekekre és a krónikus betegséggel küzdőkre amellett, hogy az egészséges felnőtteknek sem kellemesek – legfeljebb a nyaralás néhány hetében.
Ilyen körülmények között a légkondicionáló berendezés, vagy egyszerűbben mondva: klíma már nem afféle úri huncutság, mint egykor, hanem szinte létszükséglet.
Légkondicionáló – barát vagy ellenség?
A légkondicionálók megmentenek a hőségtől, de egyben egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. Hőtöbbletet termelnek, szárítják a levegőt, és a bennük esetlegesen megtelepedő penész hozzájárulhat az allergiás tünetek felerősödéséhez, fejfájáshoz és akár fül-orr-gégészeti problémákhoz is. De nézzük a hatásait külön-külön!
Nagyon kellemes érzés, amikor a hőségről hirtelen bemegyünk egy klimatizált helyiségbe. A ’hirtelen’ szón van a hangsúly, mert bár bőrünknek kellemes lehet a dolog, szervezetünk nehezen birkózik meg a gyors váltással. A légutaink bizony nem kedvelik a hideget. A hűtött beltéri levegő – különösen, ha a hőmérséklet 5 °C‑nál nagyobb mértékben esik – fokozhatja a légutak érzékenységét. Így fáznak meg sokan nyáron – bármilyen furcsa is.
A másik kockázati tényező az, hogy a légkondicionálók működése csökkenti a levegő páratartalmát, ami a nyálkahártya kiszáradását okozhatja, orr- és torokirritációhoz vezethet, ami megfázásra, bakteriális fertőzésekre hajlamosít.
„Sick building” – „beteg épület” szindróma
Bár ezeket a berendezéseket folyamatosan fejlesztik, a korábbi változatok könnyen penészednek, és poratkák, pollenek, állati szőrök telepedhetnek meg bennük, amelyek visszafújása allergiás nátha, köhögés, fáradékonyság előszobája lehet. Szerencsére erre van megoldás: a rendszeres karbantartás. Akinek a lakásában működik klíma, valószínűleg mára jól tudja, hogy évente át kell nézetni, ki kell tisztíttatni azt.
A mesterséges hűtés azonban nem csak a fizikumunkra hat. A túlságosan meleg vagy épp túl hideg környezet egyaránt zavarja a koncentrációt, hiszen elménk ilyenkor az alapvető fenntartással, kockázatelhárítással van elfoglalva.
Klímacsapda a munkahelyen
Magyarországon közel másfél millió munkavállaló tölti a nyarat irodai környezetben, sokan hőségben. Bár az épületek 50–60 százalékában működik légkondicionáló berendezés, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállalók egészséges, komfortos környezetben töltik a munkaidejüket. A nem megfelelő beltéri klíma – különösen nagy felelősséggel járó pozíciókban – nemcsak a közérzetet, hanem a koncentrációt, a teljesítményt és a dolgozók egészségét is veszélyezteti. A nyári időszakban ráadásul a „beteg épület szindróma” tünetei – mint a fejfájás, légúti panaszok, fáradtság vagy szemirritáció – sokaknál felerősödnek, jellemzően a nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom miatt, de a bútorokból, tisztítószerekből vagy nyomtatókból származó vegyi anyagok, a por, pollen, penészgombák és baktériumok is mind hozzájárulhatnak a rossz közérzethez
A nyári kánikulában igazi felfrissülés egy terméskőből, vagy tömör téglából készült épületbe lépni. Ez annak köszönhető, hogy testünk érzékeli a környezetből érkező hőt, a hűvös falak pedig kevesebbet sugároznak vissza, így kevésbé melegítik fel a helyiségben tartózkodókat és a tárgyakat. Ezért tűnik sokkal kellemesebbnek 22 fok egy várkastélyban, mint például egy sátorban. Bár a modern irodákat nehézkes lenne ódon épületekbe költöztetni, északi országokban egyre többen alkalmazzák a mennyezetbe integrált felülethűtést, mely huzatmentesen, csendesen és egyenletesen hűti le a teret.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a komfortos beltéri hőmérséklet télen 18–20°C, nyáron 21–25°C között van, ennél alacsonyabb már egészségügyi kockázattal járhat. A WHO azt is meghatározta, hogy az ideális páratartalom 40–60%. Ez alapján fontos lépések lehetnek az alábbiak.
Klímatippek
- Tartsuk a hőmérsékletet 22–25 °C között; kerüljük a 5 °C-nál nagyobb beltéri-kültéri hőmérséklet-különbséget!
- Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a légáramot!
- Ne hagyjuk egész éjjel bekapcsolva a klímát, és nappal is tartsunk hosszabb szüneteket!
- Rendszeresen tisztítsuk a szűrőket, penészmentesítsük a rendszert!
Ezekkel megelőzhetjük a testi és lelki kellemetlenségeket, és a nyarunk remélhetően csak a vízparton lesz hosszú és forró.
