Forró nyár, enyhe tél: így hat a klímaváltozás az egészségünkre

Hogyan készüljünk fel tudatosan az időjárási szélsőségekre? Mit tehetünk magunkért a forró napokon vagy épp a szokatlanul enyhe teleken?

Az elmúlt években saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy valami megváltozott az időjárásban. Nincsenek már „igazi” tavaszok vagy őszök, egyik napról a másikra érkezik a 30 °C-os nyár, vagy épp heteken át hideg van májusban… arról nem beszélve, hogy igazi havat sok éve nem láttunk. A globális klímaváltozás következtében Magyarországon is egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. Szélviharok, rekordmelegek és meglepően enyhe telek. Ez nemcsak a természetet és az épített környezetet terheli meg, de hatással van az emberi szervezetre.

Az évszakok „elmosódnak”

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint az elmúlt százhúsz évben Magyarország éves középhőmérséklete körülbelül 1,5 °C-kal emelkedett. A hőhullámos napok száma nőtt, míg a fagyosoké csökkent. Ez a folyamat pedig megzavarja a biológiai óránk működését, a hőháztartásunkat, immunrendszerünket és a mentális egyensúlyunkat is próbára teszi.
A legszembetűnőbb hatás a nyári hőhullámokhoz köthető. Ha a hőmérséklet napokon át nem csökken napközben 35 °C alá, az megviseli még az egészséges szervezetet is, nem beszélve az idősekéről, gyerekekéről, krónikus betegekéről. A testünk próbálja leadni a hőt, az erek kitágulnak, csökken a vérnyomásunk, a szívünk gyorsabban ver. Izzadással jelentős mennyiségű folyadékot és elektrolitot veszítünk, ami kiszáradáshoz, fejfájáshoz, gyengeséghez, szívritmuszavarokhoz is vezethet, testünk hőszabályozása felborulhat.

Rejtett következmények

A felmelegedés következményeként nemcsak az időjárás alakul át, hanem a növény- és állatvilág is. Elsőre talán nem gondolnánk, de ez érinti az egészségünket is. A korán kezdődő tavasz és az elhúzódó meleg ősz miatt hosszabb ideig virágoznak az allergén növények, több pollent termelnek, és erősebb tüneteket okoznak az arra érzékenyeknek. A Semmelweis Egyetem 2023-as felmérése szerint például a parlagfű-allergiások szezonja két-három héttel korábban kezdődik, és később is ér véget, mint tizenöt évvel ezelőtt. A meleg időjárás kedvez a szúnyogoknak, kullancsoknak, így nő egyes fertőzések terjedésének esélye. Mivel a meleg jó közeg a baktériumok szaporodásához, nő az élelmiszer-fertőzések száma is.

Mentális hatások: klímaszorongás és kimerültség

Elsőre talán nem gondolnánk, de a klímaváltozás a lelkünkre és szellemi teljesítményünkre is hatással van. Sokaknak lelombozó a hosszú, vég nélkülinek tűnő hidegebb szakasz, ami már október táján elkezdődik, és akár áprilisig kitart. Még ha nem is olyan fagyos, mint gyerekkorunkban volt, a felhős-esős atmoszféra sem tesz jót a léleknek. Az elmúlt időszakban több depresszióst regisztráltak, mint egy-két évtizede, ami abból is adódhat, hogy kevesebb a napsütéses órák száma, és csökken szervezetünkben a D-vitamin szintje.
Ha pedig hirtelen kánikula váltja fel a hideget, az sem ideális – nagy hőségben ingerlékenyebbek vagyunk, és kevésbé produktívak. Különösen igaz ez azokra, akik nem légkondicionált helyen dolgoznak.
Sokaknak romlik ilyenkor az alvásminősége: a meleg éjszakákon álmatlansággal, fáradtsággal, koncentrációs zavarral küzdenek. A pihentető alváshoz körülbelül 18–20 °C-os hőmérsékletre van szüksége egy átlagembernek, amit nyáron gyakran csak mesterséges hűtéssel lehetne biztosítani, ám az ritkán járható út.
Különös hatás az úgynevezett „klímaszorongás”, ami főként fiataloknál figyelhető meg, és hosszú távon depresszióhoz, reményvesztettséghez vezethet. Érthető, hiszen a tizen-, huszonévesek azt élik meg, hogy elveszítik a jövőjüket, jövőképüket – egy változékony környezetben nehezebb bármit is tervezni.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A hőmérsékleti és időjárási extrém hatások nem egyformán érintik a társadalom minden tagját. A legnagyobb egészségügyi kockázatnak kitett csoportok:

idősek (különösen 65 év felettiek)

kisgyermekek (főként 1-5 éves korig)

krónikus betegséggel élők (szívbetegek, cukorbetegek, tüdőbetegek)

várandós nők

kültéren dolgozók

Az ő esetükben a hőhullámok és egyéb szélsőségek súlyosabb kimenetelűek lehetnek, ha hiányzik az átgondolt felkészülés.

Mit tehetünk önmagunkért?

Bár a klímaváltozás globális jelenség, egyéni szinten is sokat tehetünk azért, hogy a hatásait mérsékeljük vagy legalább alkalmazkodjunk hozzá.

Így védd magad hőségben:

Fogyasszunk napi 2-3 liter folyadékot!
Kerüljük a direkt napfényt 11 és 15 óra között!
Viseljünk könnyű, világos ruházatot!
Alapszabály: szellőztetés kora reggel és este, napközben sötétítés!
Klímahasználat mellett is szellőztessünk és párásítsunk rendszeresen!

Így támogasd az immunrendszered:

Az étrendünk javát változatos, szezonális zöldségek-gyümölcsök tegyék ki!
Melegben se mondjunk le a mozgásról, de próbáljuk reggelre, estére időzíteni, esetleg kisebb intenzitással végezni.
A téli hónapokban különösen ügyeljünk a megfelelő D-vitamin bevitelre.

Mint láthattuk, a klímaváltozás nem egy távoli, elvont fogalom, hanem mindennapi életünket, közérzetünket, egészségünket érintő valóság. Az évszakok határainak elmosódása, a hőhullámok, az allergiaszezon kitolódása, a mentális terhek mind azt jelzik, hogy alkalmazkodnunk kell az új helyzethez – de tudatos életvezetéssel és prevencióval sokat tehetünk testi-lelki jóllétünk megőrzéséért akkor is, ha a világ körülöttünk jelentős változáson megy keresztül.