AI a rendelőben: Megbízhatunk a mesterséges intelligenciában, ha az egészségünkről van szó?
Sok mindennek utána tudunk járni telefonon, és ma már az interneten is, ám vannak azok a helyzetek, amikor semmi nem pótolja az orvost – és a vele való személyes találkozást. Hogyan működhet együtt a digitális világ és a személyes orvoslás a mesterséges intelligencia korában?
Az egészségügyben zajló digitális forradalom egyik legizgalmasabb és legtöbbet vitatott területe a mesterséges intelligencia (MI vagy angolul AI – artificial intelligence) bevezetése. Már nem is jövő-, hanem jelenidőről beszélünk: az AI különböző formái – orvosi chatbotok, diagnosztikai algoritmusok, képfeldolgozó rendszerek, viselkedéselemző modellek – már most aktívan jelen vannak a rendelőkben, kórházakban és persze a páciensek zsebében okostelefonok, applikációk formájában.
De hogyan lehet jól ötvözni a technológiai lehetőségeket a hagyományos, személyes orvos-beteg kapcsolattal, és mit tehet maga a páciens azért, hogy tudatosan, mégis biztonságosan éljen a ’digitális egészségügy’ adta lehetőségekkel?
Az AI szerepe az egészségügyben
A mesterséges intelligencia kifejezés misztikusan hangzik, de könnyű megérteni. Tulajdonképp olyan számítógépes rendszerek összességéről van szó, amelyek képesek az emberi intelligenciát utánzó folyamatokra: tanulásra, következtetésre, döntéshozatalra és problémamegoldásra. Innentől a lehetőségek korlátlanok: olyan, mintha kapnánk egy saját személyi asszisztenst, „aki” bármilyen területen segít nekünk, még az egészségünk támogatásában is. De nem csupán egyénileg használhatjuk; egész rendszerek is alkalmazzák, például az egészségügyi intézmények. Gyorsabbá tehet és egyszerűsíthet főként olyan dolgokat, amelyek könnyen automatizálhatók. Nem kell tartanunk tőle, hiszen mindig emberi közreműködéssel dolgozik: emberek adják ki számára a feladatot, és emberek ellenőrzik az eredményeit. Nézzük, milyen területeken lehet előnyös az intelligens eszközök, programok használata!
Diagnózistámogatás: Az emberi agy bizonyos értelemben felülmúlhatatlan és pótolhatatlan, ugyanakkor képes tévedni. Egyes feladatokban bizony a számítógépes programok jobban teljesítenek. A képalkotó vizsgálatok (például röntgen, CT, MRI) eredményeit például nagyon jól elemzik; kis hibaszázalékkal ismerik fel a kóros eltéréseket. Olyan jeleket is kimutatnak, amelyeket az emberi szem esetleg még nem érzékel. Ugyanakkor az orvos természetesen felülvizsgálja a működésüket, hiszen az összefüggések meglátásához, következtetésekhez szükség van emberi tudásra és tapasztalatra.
Kockázatbecslés: Ma már léteznek úgynevezett prediktív algoritmusok, amelyek az orvosi előzmények és életmód-adatok alapján képesek megbecsülni egyes betegségek kialakulásának esélyét. Mintha csak a jövőbe látnánk, igaz? A dolog persze nem ilyen titokzatos, egyszerű valószínűségszámításról van szó – sok-sok előzetesen betáplált kórtörténet alapján. Tudnunk kell azonban, hogy semmilyen robotizált előrejelzés nem jelent biztos bekövetkezést, vagyis természetesen van befolyásunk arra, hogy mi hogyan alakul a szervezetünkkel – e téren a legtöbb még mindig az életmódunkon múlik.
Személyre szabott terápia: A számítógépes programok képesek genetikai adatok és korábbi terápiás válaszok alapján testre szabott kezelési javaslatokat is tenni – természetesen a megfelelő szaktudású orvosnak, akinek nagy segítség egy alap, amit tovább gondolhat, alakíthat.
Virtuális asszisztensek: Évekkel, évtizedekkel ezelőtt sok emberi erőforrás ment el arra, hogy valaki felvegye a telefont, válaszoljon a páciensek visszatérő alapkérdéseire, időpontokat foglaljon számukra. Ezek azonban olyan egyszerű feladatok, amiket (egy jól működő) mesterséges intelligenciára épülő úgynevezett chatbot kiválóan el tud végezni szabad munkaidőt teremtve így a szakembereknek. Összetettebb kérdéseket persze már nem tud megválaszolni egy gépi asszisztens, de már az is nagy segítség lehet, ha a megfelelő helyre irányít. Ehhez persze az kell, hogy könnyen és gyorsan működjön, jól értse az emberi beszédet és megfelelően legyen programozva. A kezdeti chatbotok nem voltak valami „ügyesek”, a terület azonban rohamosan fejlődik, így remélhetően egyre kevésbé lesz az az érzésünk, hogy a program inkább hátráltat, mint segít minket. Sőt, az emberi beszédet is képesek tökéletesen utánozni.
Otthoni monitorozás: Talán a leginkább kézzelfogható támogatást a testünkön viselhető okoseszközök (okosóra, vérnyomásmérő, vércukormérő…stb.) adják. Bizony, ezek többsége is mesterséges intelligencián alapul, hiszen ezek is folyamatosan gyűjtött adatokat elemeznek.
A páciens tudatossága is szükséges
A digitális eszközök csak akkor működnek jól, ha a páciens tudatosan és aktívan részt vesz az egészsége támogatásában. Egy vérnyomásmérő, egy okosóra vagy egy vércukorszintmérő csak akkor hasznos, ha rendszeresen használjuk, és az adatokat meg is osztjuk egy orvossal.
Ennél is fontosabb: soha ne hagyatkozzunk kizárólag egy online diagnózisra vagy tanácsra, ha súlyos vagy bizonytalan panaszról van szó!
Kiürülnek a várótermek?
Fontos hangsúlyozni: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti az orvos munkáját, nem szorítja háttérbe azt. Épp ellenkezőleg: az AI legnagyobb értéke akkor jelenik meg, ha a személyes ellátással kiegészülve segíti a megelőzést, a gyorsabb diagnózist és a pontosabb kezelést.
