Stresszorok és megküzdési stratégiák – valóban nagyobb nyomás alatt vagyunk, mint valaha?

Igencsak stresszes korban élünk. Milyen formában jelentkezik a túlterheltség a ma emberénél, és milyen megküzdési stratégiák segíthetnek abban, hogy könnyebben vegyük a mindennapok akadályait?

Furcsa egy század ez: minden eddiginél több a lehetőségünk, de ezzel párhuzamosan a nehézségünk is. A világ gyorsan változik körülöttünk, járványok, háborúk, globális válságok jönnek-mennek, miközben mindent elönt a digitális információáradat. Mi ott állunk e káosz közepén, és próbálunk egy nyugalmas kis szigetet kialakítani. Karrier és magánélet között egyensúlyozunk, rengeteget dolgozunk, hogy meg tudjunk élni, miközben gyereket nevelünk, párkapcsolatot építünk. Nagy rajtunk a nyomás: teljesítenünk kell, megfelelnünk, szervezkednünk, ügyintéznünk… sokszor úgy érezzük, több ember életét éljük – vagy kellene élnünk ahhoz, hogy boldogulni tudjunk.
Ám a kapacitásunk véges. Ha nem gazdálkodunk jól az időnkkel, energiánkkal, nem érjük utol magunkat, az könnyen stresszt okoz. Amennyiben ez az állapot folyamatossá válik, akkor sem fizikailag, sem mentálisan nem fogjuk jól érezni magunkat. Amitől persze csak tovább romlik a teljesítményünk, és még kevésbé fogunk megfelelni akár a saját, akár a mások mércéjének.

Minden korosztály stresszes

A pszichológusok is azt tapasztalják: egyre több a páciensük, és ők egyre nagyobb stresszben élnek. „Igaz, hogy a külvilág változásai és hírei megterhelők, mégsem tudnak ellenállni a csábításnak – mondja Órás M. Andrea pszichológus. – Vágynak a tájékozottságra, és arra, hogy mindenhol jelen legyenek online és offline; nehogy kimaradjanak valamiből. Csakhogy az információk ilyen dömpingjével lehetetlen lépést tartani. Emellett a többség feleslegesen sok mindenre mond igent. A praxisomban megjelenők kilencven százaléka túlterheltségről és szorongásról számol be, miközben nincsenek hatékony megküzdési eszközeik.”Azt gondolnánk, a fiataloknak könnyebb lépést tartani, ám sokszor épp ellenkezőleg: „Nekik valóban rengeteg az életlehetőségük, ám épp emiatt kerülnek sokan lelki válságba. Egyszerűen túl sok az alternatíva. Dönteniük kellene, mit kezdjenek az életükkel, ám a hatalmas választék bénítólag hathat rájuk – legyen szó akár pálya-, akár párválasztásról” – magyarázza a szakember.
De a középkorúaknak sem könnyű egy fogyasztói társadalomban boldogulni. „A karriert tartják a siker kulcsának, túlóráznak, feladják a magánéletünket, mert azt érzik, csak így juthatnak előre. Eközben megfeledkeznek önmagukról, a személyiségfejlődésről. Kész is a csapdahelyzet: egyre nagyobb a stressz, miközben egyre kevesebb idő jut rekreációra. Online platformokon próbálnak kiengedni, az internet azonban nem kínál valódi kapcsolódást és minőségi feltöltődést.

A megküzdés esélyei: min múlik az énerőnk?

Az énerő, vagyis a pszichés ellenállóképesség szintje számos tényezőtől függ, beleértve a genetikai hajlamot, a korai élettapasztalatokat és a társas támogatást. Azok, akik erős szociális hálóval rendelkeznek, általában jobban kezelik a stresszt. Ezzel szemben az egyedül élők fokozottan veszélyeztetettek lehetnek, mivel kevesebb érzelmi támogatást kapnak, ami növeli a mentális problémák kialakulásának kockázatát.

Érdekes, hogy a nők és a férfiak eltérő megküzdési stratégiákat alkalmazhatnak. A nők gyakrabban keresnek társas támogatást és beszélik meg problémáikat másokkal, míg a férfiak többsége hajlamos a problémamegoldó megközelítésre vagy a figyelemelterelésre. Ezek a különbségek befolyásolhatják a stressz kezelésének hatékonyságát és a mentális egészséget is.

„Sajnos az iskolákban nem tanítanak a mentális egészségről. Pedig a testnevelésóra mellé nyugodtan oda lehetne tenni az ezzel kapcsolatos alapismereteket is – véli a pszichológus. – Sokkal egészségesebb felnőtteket nevelhetnénk így. Van azért pozitív változás is: azt látom, hogy az emberek egyre tudatosabbak lelki téren, és egyre kevésbé érzik kudarcnak vagy szégyennek, ha szakember támogatására szorulnak.”

Mit tud tanácsolni a szakember ilyen helyzetben?

Minden eset más, de a feladat közös: szelepet kell találni. „A stressz hatása hosszútávú, vagyis a kiiktatásához szükség van egy szelepre. Ha ugyanis nem történik meg időben rendszeresen a mentesítés, akkor a felgyűlt feszültség robban: kiégés, konfliktusok, depresszió, pszichoszomatikus megbetegedések alakulhatnak ki” – mondja Órás M. Andrea, aki szerint a sikeres stresszmentesítés három alappilléren nyugszik:

Az energia beosztása

Húzzuk meg a határokat, tartsuk kézben, hogy mennyi feladatot vállalunk! Munka közben tartsunk szünetet. Jusson idő evésre, regenerálódásra is – ne csak a nap végén!

Mentális állapotunk mindent meghatároz

Egyszeri pihenéssel nem hozzuk be a deficitet; rendszeres töltődésre van szükségünk mind lelki, mind fizikai értelemben. A legjobb stresszoldó a mozgás, a testi egészséghez pedig elengedhetetlen a rendszeres és változatos táplálkozás, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottság. Fokozott megterhelés mellett érdemes feltölteni a magnézium raktárat és figyelni szervezetünk B-vitamin ellátottságára, mivel a magnézium és a B₆ vitamin hozzájárulnak a fáradság és kifáradás csökkentéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához valamint részt vesznek az idegrendszer normál működésében.

Kapcsolatban gyógyulunk

Szükségünk van emberekre és közösségekre ahhoz, hogy a lelkünk egészséges maradjon. Ha elfogadnak, szeretnek és inspirálnak minket, ellenállóbbak leszünk a stresszel szemben.

Láthatjuk: a stresszorokat teljesen nem tudjuk kizárni az életünkből – magunkat kell minél inkább megerősíteni, hogy kevésbé hassanak ránk, és ne tudják teljesen felforgatni a napjainkat.

Források:
nmhh.hu; hazipatika.com; welt.de
Nyitókép: Shutterstock.com