Cukorbetegség: a legfontosabb tudnivalók egy helyen

A diabétesz – vagyis a cukorbetegség – korunk egyik legelterjedtebb népbetegsége. Magyarországon becslések szerint több mint egymillió ember él valamilyen formájával, és sokan közülük nincsenek is tudatában annak, hogy érintettek. A betegség nemcsak a vércukorszintre van hatással, hanem hosszú távon az egész szervezetre is. Éppen ezért fontos ismernünk a jeleket, a típusait és azt, hogy milyen következményekkel járhat az érintettség. Ezeket járjuk körül cikkünkben. A korai felismerés életet menthet: a diabétesz időben elkezdett kezelése segít megelőzni a súlyos szövődményeket.

Mi történik a szervezetben diabétesz esetén?

A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet nem tudja megfelelően szabályozni a vércukorszintet. Egészséges működéskor az inzulin nevű hormon segíti a sejtek cukorfelvételét, ám diabétesz esetén ez a folyamat nem megfelelően történik: vagy nem termelődik elég inzulin, vagy a sejtek nem tudják hatékonyan felhasználni azt. Ennek következtében a cukor a vérben marad, ami hosszabb távon szövődményekhez vezethet.

A cukorbetegség főbb típusai

A cukorbetegségnek több formája is ismert, de a leggyakoribbak a következők:

1-es típusú diabétesz

Többnyire gyermek- vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Az immunrendszer tévedésből megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezért a szervezet nem képes előállítani az élethez szükséges inzulint. Az érintetteknek napi szinten inzulinpótlásra van szükségük.

2-es típusú diabétesz

Főleg felnőttkorban jelentkezik, de egyre gyakrabban diagnosztizálják fiataloknál is. A szervezet ilyenkor vagy nem termel elegendő inzulint, vagy nem reagál megfelelően a meglévő hormonra. Kezelése általában életmódváltással kezdődik, szükség esetén gyógyszerrel, súlyosabb esetben inzulinnal egészül ki.

Terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz)

A várandósság alatt alakul ki, és bár sokszor a szülés után megszűnik, az érintett anyáknál később nagyobb eséllyel jelentkezhet a 2-es típusú diabétesz.

Egyéb ritkább formák

Genetikai eltérések vagy más betegségek következményeként is előfordulhat cukorbetegség, de ezek jóval ritkábbak.

Milyen tünetek utalhatnak a diabéteszre?

A cukorbetegség alattomos lehet, különösen a 2-es típusú, mert sokszor hosszú ideig nem okoz komoly panaszokat. Érdemes azonban figyelni az alábbi jelekre:

• fokozott szomjúságérzet és gyakori vizelés,
• indokolatlan fogyás, még jó étvágy mellett is,
• fáradékonyság, levertség, koncentrációs nehézségek,
• gyakori fertőzések, lassan gyógyuló sebek,
• homályos látás.

Ezek a tünetek nem mindenkinél jelentkeznek egyszerre, de ha valaki több panaszt is észlel magán, mindenképp érdemes orvoshoz fordulnia.

Hogyan állapítják meg a cukorbetegséget?

A diabétesz felismerésében a laborvizsgálatok játszanak fontos szerepet. A leggyakrabban alkalmazott módszerek:

• Éhgyomri vércukorszint mérése: legalább 8 órás koplalás után vesznek vért. Ha az érték 7,0 mmol/l vagy annál magasabb, cukorbetegségről beszélhetünk.
• Orális glükóztolerancia-teszt (OGTT): a páciens cukros oldatot iszik, majd több órán keresztül mérik a vércukorszint alakulását. Ez segít a korai eltérések felismerésében is.
• HbA1c (hemoglobin A1c) vizsgálat: a vércukorszint hosszabb távú, 2–3 hónapos átlagát mutatja. Ha 6,5% fölötti az érték, az diabéteszre utal.

Mivel a 2-es típusú diabétesz sokszor évekig rejtve marad, a szűrővizsgálatok – különösen azoknál, akik túlsúlyosak, mozgásszegény életmódot folytatnak, vagy a családban előfordult cukorbetegség – életbevágó jelentőségűek.

Mivel jár a betegség hosszú távon?

A kezeletlen vagy rosszul kezelt cukorbetegség komoly szövődményekhez vezethet. A tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket és az idegeket, ennek következtében:

• nő a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, stroke) kockázata,
• romolhat a látás, súlyos esetben vakság alakulhat ki,
• károsodhat a veseműködés, ami súlyos esetben dialízist tehet szükségessé,
• érzékelési zavarok, fekélyek és nehezen gyógyuló sebek jelentkezhetnek meg a végtagokon.

Ezek a szövődmények általában lassan, évek alatt alakulnak ki, de a megelőzésük érdekében a kezelés és az életmódváltás elengedhetetlen.

Hogyan kezelhető a 2-es típusú diabétesz?

A kezelés célja mindig az, hogy a vércukorszintet az orvossal egyeztetve és az általa javasolt módon a normális tartományban tartsuk, és megelőzzük a szövődményeket. Ehhez többféle megközelítést alkalmaznak, amelyeket gyakran kombinálnak.

1. Életmódváltás

• Táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend alapja a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonafélék és sovány fehérjeforrás. A gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztását (fehér kenyér, sütemények, cukrozott italok) mérsékelni kell.
• Rendszeres mozgás: már a napi félórás tempós séta is javítja a sejtek inzulinérzékenységét. A sport nemcsak a vércukorszintet, hanem a testsúlyt, a vérnyomást és a hangulatot is kedvezően befolyásolja.
• Testsúlykontroll: már 5–10% testsúlycsökkenés is mérhetően csökkenti a vércukorszintet és a szövődmények kockázatát.

2. A 2-es típusú diabétesz gyógyszeres kezelése

Ha az életmódváltás önmagában nem elég, a kezelőorvos gyógyszert írhat fel. A leggyakrabban alkalmazott készítmények különböző módon hatnak: egyesek fokozzák az inzulinhatást, mások csökkentik a cukorfelszívódást vagy serkentik az inzulintermelést.

3. Inzulinterápia

Az 1-es típusú diabéteszesek számára elengedhetetlen, de sok 2-es típusú betegnek is szüksége lehet rá, ha a tablettás kezelés már nem elegendő. Az inzulint tollal, fecskendővel vagy modern inzulinpumpával lehet bejuttatni a szervezetbe.

4. Újabb megoldások

Ma már léteznek folyamatos vércukormérő rendszerek és okoseszközök, amelyek segítik a betegek mindennapjait. Ezek a technológiák nemcsak kényelmesebbek, hanem lehetővé teszik a pontosabb vércukorkontrollt is.

A cukorbetegség az egész szervezetet érintő, krónikus betegség. Minél előbb felismerjük, annál nagyobb esély van arra, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket. A tudatosság, a megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú.