Kemény időszakok az életünkben – mit köszönhetünk nekik?
Félelem, korlátozások, bezártság: nem könnyű időszakot éltünk meg a közelmúltban. Ám hozott ez a helyzet jó szokásokat is, olyanokat, amelyeket érdemes volna megtartani.
A COVID-19 vírus terjedése sokunkat ráébresztett arra, hogy az egészségünk hatalmas érték, megőrzése mindennél fontosabb. Azt is megtanultuk, hogy mi magunk milyen sokat tehetünk ezért. Moshatunk kezet, fertőtleníthetjük a környezetünket, viselhetünk maszkot és edzhetjük a szervezetünket sporttal, helyes táplálkozással, az immunrendszer támogatásával. Megtanultuk, mint a jó diák az iskolában az összefüggéseket: ha vigyázunk magunkra, ha szervezetünk erős, és immunrendszerünk is megfelelően teszi a dolgát, nagyobb esélyünk van arra, hogy átvészeljük a nehezebb időszakokat.
Tudatosság és jó szokások
„Általánosságban azt figyelhettük meg, hogy a pandémia második hullámában már sokkal tudatosabban viselkedtünk, megtanultuk, hogy strukturált napirendre és új szokásokra van szükségünk. Rájöttünk arra, hogy egyszerű dolgok bevezetésével lényegesen biztonságosabbá tehetjük az életünket” – mondja Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológus, krízisterapeuta és sportkonzultáns. A tél persze önmagában is megnehezítette a dolgokat, hiszen rövidebbek a nappalok, kevesebb a napsütéses órák száma, ami egyébként is kedvez a lehangolt állapotnak. Ilyenkor az emberek fokozottabban vágynak arra, hogy együtt lehessenek. Erre a járvány miatt ugyan lényegesen kevesebb volt az alkalom, de azért számos lehetőség kínálkozott, és láttuk, hogy nagyon sokan ki is használták ezeket. Rengetegen találkoztak szeretteikkel, barátaikkal a szabadban, jobban odafigyelve a távolságtartásra és a higiéniára. Speciális szabályokat alakítottak ki, amiben segített mindaz, amit az első hullámban már megtanultak. A szokások változását jól észleljük, ha körülnézünk a parkokban, városszéli erdőkben.
„Látványos, hogy a túrautakon milyen sokakkal találkozunk. Azok is gyalogolni kezdtek, akiknek ez nem volt szokásuk, nincs a túrázásban gyakorlatuk. Most ők is felkerekednek egy-egy sétára, kirándulásra, hiszen így van lehetőségük mozogni, másokkal találkozni, beszélgetni. Jó lenne, ha ez a szokás a járvány után is sokaknál megmaradna, hiszen rengeteg előnye van” – mondja a pszichológus.
Több sport, minőségi ételek, empátia
Ez tehát az egyik pozitív hatás: többen és többet sportolnak azért, hogy ellensúlyozzák az ülőmunkát vagy éppen a bezártságot. Megváltoztak a mozgás tipikus helyszínei is. Mivel nem járhattunk edzőterembe vagy épp zárt pályára mondjuk focizni, más megoldásokat kellett keresnünk. Többen sportolnak a szabad levegőn, mint valaha, de ugyanez igaz az otthoni tornára, jógára is.
Van is mit lemozogni, hiszen a kényszerű bezártsággal sokan a korábbinál több kalóriát visznek be a szervezetükbe: van idő nassolni. Ez azonban figyelmeztető erővel is hatott: egyre többen igyekeznek odafigyelni az étkezésükre. Kerüljük a szupermarketeket, sokan rendelünk házhoz kistermelői, szezonális termékeket.
Már csak azért is, mert megértettük: egészség tekintetében még mindig nem találtak ki jobbat a megelőzésnél. Immunrendszerünknek pedig szüksége van minőségi „üzemanyagra” ahhoz, hogy jól dolgozzon.
De nemcsak a fizikumunkat érintően adódtak pozitív hozadékok. A kötelező távolságtartásban felértékelődtek az emberi kapcsolatok, a rokoni, baráti szálak, az empátia. A bajban közösségek, összefogások formálódtak, azok is megkérdezik a másiktól, mit segíthetnek, akik addig nem tették.
Előnyükre változtak a higiéniai szokásaink, most végre betartjuk az oly sokszor hallott tanácsokat. Hosszan mosunk kezet, változott a zsebkendőhasználatunk, nem puszilkodunk távoli ismerősökkel.
Belaktuk az online teret: ki főz, ki sportol a képernyő segítségével, és persze dolgozunk, tanulunk így – ami esetenként kényelmesebb, mint a mindennapi bejárás volt.
Velünk maradnak?
Nagy kérdés, hogy azok az új szokások, felismerések, amelyek előnyünkre váltak, a jövőben is megmaradnak-e. Jó lenne! Olyan egyszerű és nagyszerű, egyértelmű és szükséges, amit megtanultunk! Többet kell figyelnünk magunkra és másokra: mozogjunk minél többet, táplálkozzunk változatosan, odafigyelően, támogassuk minden módon immunrendszerünket, hogy az megvédhessen minket a környezetünk kihívásaitól. Maradjunk egészségtudatosak, vagyis tudatosan vigyázzunk egészségünkre, és a magunké mellett ugyanúgy óvjuk a másokét is. Segítsük, támogassuk, becsüljük meg egymást!
