Utolsó lendületben a kórokozók – így támogasd az immunrendszered tél végén!
Január-február táján újabb hullámban támadnak a kórokozók. Teljes óvodai csoportok, iskolai osztályok és munkahelyi szobák ürülnek ki, kétségtelen: járványhelyzet van. Ilyenkor a legfontosabb, hogy erős legyen az immunrendszerünk. Mit tehetünk érte?
A hivatalos jelentések szerint január végén egy hét alatt mintegy hetvenezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel, és ennél is többen küzdöttek náthával és egyéb légúti panaszokkal. Utoljára nyolc éve volt ilyen sok a beteg – jelenthető ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján.
A sok megbetegedés nemcsak arról árulkodik, hogy elszánt kórokozók támadnak, de arról is, hogy az emberek immunrendszere nem elég erős ahhoz, hogy legyőzze ezeket, illetve lassabban lábalnak ki a betegségből. Nem csoda, hiszen ilyentájt hiányoznak a vitamindús, friss zöldségek, gyümölcsök, hosszabbak a fényszegény időszakok, kevesebbet vagyunk levegőn. Kisgyerekes szülők gyakran betegszenek meg maguk is, hiszen a kicsik bölcsődében, óvodában zárt térben könnyen megfertőzik egymást, majd a vírusok, baktériumok otthoni környezetben tovább fertőznek. Az olyan felnőtt családtag, aki valamilyen krónikus alapbetegségben szenved, még fogékonyabb a megbetegedésre.
Immunrendszerünk állapota – mi mindentől függ?
Baktériumok, vírusok vélhetően mindig lesznek körülöttünk: ez ellen nem sokat tehetünk. Ám annak az irányítása részben a mi kezünkben van, hogy szervezetünk mennyire felkészült a negatív külső hatásokkal szemben (még ha van némi örökletes tényező is): „A genetika mindenképpen fontos, emellett a kor előrehaladtával változik az emésztés, a tápanyagok, vitaminok felszívódása, és nagyobb az esély krónikus betegségek kialakulására, amelyek az immunrendszer működésére is hatnak – mondja dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégésze, allergológus, klinikai immunológus. „Egyre inkább a kutatások fókuszába kerül a mikrobióta is, vagyis a gyomor-bélrendszer, bőr, légutak, húgyutak nyálkahártyája, és az ezeken a területeken élő baktériumflóra, amely szintén változik az életkorral, illetve egy-egy lezajlott betegség, antibiotikus kezelés következtében is átalakul. De stresszes állapot is okozhat elhúzódó hurutokat, lassabban gyógyuló gyulladásokat.”
És persze károsan hatnak az immunrendszerre a szenvedélybetegségek is az olyan környezeti tényezőkön túl, mint a klímaváltozás vagy a légszennyezettség.
Immuntámogatás: eszközeink a kórokozókkal szemben
A szakember szerint nincs ok aggodalomra, hiszen mindezen káros hatásokat ellensúlyozhatjuk egészséges szokásokkal. „Leginkább a rendszeres, lehetőleg szabadban, jó levegőn végzett, az életkorhoz és a fizikai állapothoz igazított mozgás, valamint a vegyes, vitamindús étrend segíti a kórokozókkal szembeni ellenállást” – hangsúlyozza a szakember. „Emellett fontos a szervezet megfelelő D-vitaminellátottsága, valamint B6-, B12-, A- és E-vitamin bevitele, a nyomelemek tekintetében pedig a megfelelő vas-, cink-, magnézium- és szelénellátottságnak van jelentősége. Különösen lényeges lehet a támogatás egy lezajlott betegség után, hiszen ilyenkor a szervezet gyakran a tartalékait használja fel. Időseknek és krónikus alapbetegségben szenvedőknek ezen túl érdemes beadatni az influenza elleni védőoltást. Ajánlható még a bélflóra optimalizálása megfelelő pro- és prebiotikus étrenddel, bőséges folyadékfogyasztással. Hasznos, ha a folyadékbevitel egy részét hurutos időszakban teákkal biztosítjuk.”
Az immunrendszer támogatásának fő elemei
– Választékos, vegyes, szezonális zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend
– Fermentált zöldségek, savanyú káposzta rendszeres fogyasztása
– Sok adalékanyagot tartalmazó és túlzottan feldolgozott, finomított élelmiszerek kerülése
– D-vitamin bevitele
– Bőséges folyadékbevitel
– Hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc erős intenzitású mozgás
– Képernyő előtti passzív tevékenység helyett családdal, barátokkal töltött közös kikapcsolódás
– Megfelelő időtartamú, pihentető alvás
Azt gondolnánk, hogy bizonyos környezeti tényezőket nem tudunk kiküszöbölni, ám e téren sem vagyunk teljesen tehetetlenek. A klímaváltozással, légszennyezettséggel együtt kell ugyan élnünk, de ezen is segíthet, ha minél több időt töltünk a természetben, messze a nagyvárosoktól, és ha tehetjük, a lakókörnyezetünket is átalakítjuk. „A kisméretű aeroszolrészecskék bejutnak a légutakba, eljutnak a kishörgőkig, és ott gyulladást okozhatnak – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. „A lakás vagy a munkahely levegője is tartalmazhat káros anyagokat, például szén-dioxidot, benzolt, formaldehidet. Emiatt fontos a lakóterek megfelelő szigetelése és a helyes szellőztetés, esetleg lakótérben légszűrő, légtisztító berendezés használata.”
Ha sikerül az életmódunkat a fokozott kihívásokhoz igazítani, nem csupán az immunrendszerünket támogathatjuk, de az olyan, tipikusan tél végi gondokat is csökkenthetjük, mint a fáradékonyság, gyengeség, aluszékonyság vagy lehangoltság.
Már csak egy kicsit kell kitartanunk, mert bár februárban nehezen hisszük el, feltartóztathatatlanul közeledik a tavasz, amikor valahogy minden könnyebben megy majd – az egészségünkkel való törődés is.
