A tavaszi óraátállítás sokáig technikai és energetikai kérdésnek tűnt, a szervezetünk azonban egészen másként reagál erre az egyórás ugrásra. A kutatások szerint ilyenkor nemcsak az alvás rövidülhet meg és válhat átmenetileg töredezettebbé, hanem a nappali figyelem, a hangulat és a teljesítmény is romolhat, különösen a bagoly típusú emberek, a kisgyerekes családok és a váltott műszakban dolgozók esetében. Szerencsére azonban van lehetőség arra, hogy mérsékeljük ezeket a sok esetben negatív tüneteket.
A nyári időszámítás nem egészségügyi, hanem energiatakarékossági és szervezési megfontolásból terjedt el: Európában az első világháború idején vezették be először szélesebb körben, majd a hetvenes évek olajválsága után új lendületet kapott az intézkedés. Az Európai Közösség 1980-tól kezdte összehangolni a tagállamok eltérő gyakorlatát, hogy a szezonális óraátállítás ne zavarja a közlekedést, a kereskedelmet és a belső piac működését. Ez azért fontos ma is, mert mindebből jól látszik: maga a rendszer nem a szervezet biológiai igényeihez igazodva alakult ki, hanem gazdasági szükségszerűségből. A tavaszi óraátállításnál tehát nem egyszerűen „elveszítünk” egy órát, hanem a társadalmi idő kerül előrébb a belső biológiai óránkhoz képest. Ez lényeges különbség, mert a cirkadián rendszerünk elsősorban a fényhez igazodik, nem a faliórához, ezért a szervezetnek idő kell, amíg alkalmazkodik az új ritmushoz. Az American Academy of Sleep Medicine állásfoglalása szerint ez az akut átmenet rövid távú egészségügyi és biztonsági kockázatokkal jár együtt, ráadásul a tavaszi előreállítás általában jobban megterheli a szervezetet, mint az őszi visszaállás.
A szervezetünkre gyakorolt hatást jól mutatja egy sokat idézett kronobiológiai vizsgálat is: a kutatók több mint 55 ezer ember alvási mintázatát, majd egy kisebb, nyolchetes követéses vizsgálatot elemezve azt találták, hogy a tavaszi előreállítás után az aktivitási ritmus különösen azoknál nem igazodik gyorsan az új időhöz, akik eleve később álmosodnak el és nehezebben kelnek korán. Ráadásul a szezonális óraátállítás alvás–ébrenlét mintázatra gyakorolt kedvezőtlen hatásai nagyjából 5–7 napig is eltarthatnak, főként azoknál, akik már eleve keveset alszanak.
A következmények többnyire nem látványosak, de nagyon is valósak. Egy 2025-ös vizsgálat szerint a tavaszi óraátállítás vasárnapján az átlagos alvásidő 65 perccel volt rövidebb, mint az azt megelőző vasárnapon, és 61 perccel rövidebb, mint az egy héttel későbbi vasárnapon. Az újabb összefoglalók szerint a tavaszi átállás leggyakoribb következménye a rövidebb és töredezettebb alvás, a nappali álmosság, az ingerlékenység és a romló figyelem, különösen az első napokban. Ennek gyakorlati jelentősége is van: egy nagy amerikai elemzés 6 százalékos emelkedést talált a halálos közúti balesetek kockázatában a tavaszi átállást követően, egy másik friss vizsgálat pedig fokozott vezetési fáradtságot mutatott ki még az azt követő héten is.
Nem mindenki reagál ugyanúgy a tavaszi óraátállításra. Az újabb áttekintések szerint különösen érzékenyek rá a bagoly kronotípusú emberek: náluk a tavaszi előreállítás után gyakoribb a rövidebb alvás, a rosszabb alvásminőség és a nappali álmosság. A tavaszi átállás utáni alvásvesztés ezért nem egyenletesen oszlik meg a lakosságban, hanem jobban sújtja azokat, akiknek az alvásritmusa amúgy is nehezebben igazodik a korai kezdésekhez.
A kisgyerekes családok és a váltott műszakban dolgozók szintén érzékenyebbek lehetnek. A gyerekek napirendje nem mindig követi azonnal az új időt: egy 2019-es alváskutatási vizsgálat szerint a tavaszi óraátállítás után a kicsinyek éjszakai alvása 15–20 perccel is rövidebb lehet, miközben az ébredési idő nagyobbat tolódik, mint a lefekvés. A visszarendeződés életkortól függően eltérő: a totyogóknál nagyjából egy hét alatt helyreállhat a ritmus, a 6–11 hónapos csecsemőknél viszont még négy hét múlva is 7–15 perccel rövidebb éjszakai alvást mértek. A váltott műszakban dolgozóknál pedig eleve sérülékenyebb a cirkadián rendszer, mert a munkaidő gyakran ütközik a szervezet természetes alvás-ébrenléti ritmusával; az óraátállítás pedig ezt a már meglévő elcsúszást még tovább fokozhatja.
Mi az, ami valóban segít?
Mivel az óraátállítás évről évre sokaknál megborítja az alvást és a nappali közérzetet, érthető, hogy rengeteg gyors megoldás és félrevezető tanács kering a témával kapcsolatban. A kutatások alapján azonban nem az segít a legtöbbet, ha vasárnap este egyszerűen megpróbálunk kicsit korábban lefeküdni, vagy ha utólag igyekszünk bepótolni az elvesztett alvást. Az American Academy of Sleep Medicine inkább azt javasolja, hogy már 2–3 nappal korábban kezdjük el 15–20 perccel előrébb hozni a lefekvést és a kelést, mert a belső óra így fokozatosabban tud alkalmazkodni az új ritmushoz. Ugyanebből a logikából következik az is, hogy a reggeli fény különösen fontos: a cirkadián rendszer legerősebb külső időjelzője a fény, és a reggeli világosság segíti leginkább a belső óra előreállását.
Az esti órákban ennek éppen az ellenkezője igaz. A késő esti erős fény és képernyőhasználat késleltetheti a belső órát, vagyis pont az ellen dolgozik, amit a tavaszi átállás után el szeretnénk érni. Ezért a legjobban védhető tanácsok továbbra is meglepően egyszerűek: egyenletesebb lefekvési és kelési idő, több reggeli természetes fény, kevesebb késő esti fényterhelés jelentheti a legbiztosabb kapaszkodót. Emellett az is fontos, hogy az átállás környékén ne essenek teljesen szét a napi rutinok, például az étkezések és a testmozgás időzítése sem. Ne feledjük: a fényexpozíció időzítése kulcskérdés az alkalmazkodásban, nem valamiféle gyors esti trükk. Az azonnali megoldást ígérő tippekkel viszont érdemes óvatosan bánni. Egy relaxációt segítő, megnyugtató esti rutin segíthet ugyan a lelassulásban, de az óraátállítás cirkadián hatásainak rendezésében jóval erősebb bizonyíték szól a fény, az időzítés és a stabil rutin mellett. Ugyanez igaz a koffeinre is: sokan ilyenkor plusz kávéval próbálják átvészelni a napot, csakhogy a délutáni vagy esti koffeinbevitel tovább nehezítheti a pihentető elalvást és az alvásminőséget.
Magyarán: nem csodamódszert érdemes keresni, hanem olyan egyszerű beavatkozásokat, amelyek ténylegesen segítik, hogy a belső óra időben utolérje a faliórát.
Amikor egy kisgyerek bölcsődébe vagy óvodába kerül, nemcsak új közösségbe lép be, hanem egy teljesen új „mikrobiológiai környezetbe” is. Sok új kontaktus, közös játékok és zárt terek között az immunrendszer még építi azt a memóriát, amely később segít gyorsabban felismerni a kórokozókat — ezért sok család úgy éli meg, hogy a gyermek szinte folyamatosan beteg. De vajon mi számít ebben az időszakban természetesnek, mikor érdemes jobban odafigyelni, és mit tehet a család a mindennapokban az ellenálló-képesség támogatásáért?
Egy finn prospektív születési kohorszvizsgálat számszerűsítette azt is, amit sok fiatal szülő a saját bőrén tapasztal: a közösségbe kerülést követően a légúti fertőzésekhez köthető tünetes napok száma átmenetileg meredeken megugrik. A havi átlag 3–4 napról két hónapon belül nagyjából 10–11 napra nőtt, majd a következő hónapokban fokozatosan csökkent. Vagyis sok család valóban egy intenzív „vírusidőszakon” megy keresztül az elején — a jelenség azonban jellemzően nem tartós.
A „csóri gyerek mindig beteg” érzést gyakran az okozza, hogy több fertőzés egymásra csúszik. Egy nátha akár tíz napig is eltarthat, és ha közben új vírus érkezik, a tünetek megszakítás nélkül folytatódhatnak — ez azonban még nem feltétlenül rendellenes. Az American Academy of Pediatrics szerint kisgyermekkorban évente akár 8–10 felső légúti fertőzés is belefér a normál tartományba, különösen akkor, ha a gyermek testvérekkel él együtt vagy közösségbe jár. A bölcsőde és az óvoda növeli a kórokozókkal való találkozások számát, ezért az első időszakban gyakoribbak lehetnek a fertőzések.
A kutatások szerint az epizódok döntő többsége légúti eredetű: egy összehasonlító vizsgálat alapján a közösségben szerzett megbetegedések 76–89%-a ebbe a kategóriába tartozik.
A „vírusforgatag” azonban nem csak náthát jelent. Egy holland elemzés szerint a bölcsődébe járó 0–4 éves gyermekeknél a hányás–hasmenéssel járó és az influenza-szerű fertőzések előfordulása is mintegy 40%-kal magasabb volt.
A sokszor „egymásba érő betegségeknek” tűnő időszak tehát legtöbbször különböző fertőzések egymásutánja, a közösségi élet természetes velejárójaként.
A közösség első néhány éve sok családban logisztikai és érzelmi próbatétel: betegszabadságok, kimaradó programok, újratervezett hetek. Ilyenkor könnyű feltenni a kérdést: vajon ez még normális?
A gyakori vírusfertőzések önmagukban nem jelentenek problémát. A kisgyermek immunrendszere ebben az időszakban tanul alkalmazkodni, ezért az ismétlődő náthák vagy lázas epizódok sokszor inkább természetes fejlődési folyamatot tükröznek. A Jeffrey Modell Foundation szerint érdemes orvossal egyeztetni, ha a fertőzések szokatlanul súlyosak vagy elhúzódók, visszatérő szövődmények alakulnak ki, gyakori antibiotikumkezelés szükséges, vagy a gyermek két epizód között sem nyeri vissza az energiáját.
Az elsődleges immunhiány ritka állapot: becslések szerint kétezer–ötezer gyermekből egyet érint.
Ha a gyermek két fertőzés között energikus, játszik és fejlődik, az általában azt mutatja, hogy az immunrendszer megfelelően működik.
Amikor egy kisgyerek egymás után kapja el a fertőzéseket, természetes, hogy a szülő magyarázatot keres — a legelterjedtebb válaszok azonban sokszor félrevezetők.
„Ha sokat beteg, gyenge az immunrendszere.” — A gyakori vírusfertőzések önmagukban nem jelentenek immunológiai problémát: kisgyermekkorban az immunmemória még épül.
„Minél többet beteg, annál erősebb lesz.” — A fertőzésekből tanul a szervezet, de a túl gyakori megbetegedések nem „edzésként” működnek.
„A vitaminoktól nem lesz beteg.” — A mikrotápanyagok a normál immunműködéshez járulnak hozzá, de önmagukban nem akadályozzák meg a fertőzéseket.
„Majd kinövi.” — Sok gyermeknél valóban csökken a fertőzések száma, de az életmódbeli támogatás addig is számít.
A közösségi vírusokat teljesen elkerülni nem lehet, de az nem mindegy, hogyan reagál rájuk a szervezet, és milyen gyorsan tud regenerálódni. Az immunrendszer működését ugyanis nem egyetlen tényező határozza meg, hanem a mindennapi életmód összessége.
Alvás: az immunrendszer „csendes segítője” — Kisgyermekkorban az életkornak megfelelő alvás kulcsszerepet játszik az immunválasz szabályozásában. Kutatások szerint az alváshiány növeli a fertőzések iránti fogékonyságot, míg a rendszeres, elegendő pihenés támogatja a gyulladásos folyamatok egyensúlyát.
Változatos étrend — A hangsúly inkább a rendszerességen és a kiegyensúlyozott étrenden van, különösen a téli időszakban.
A bélrendszer szerepe — Az immunrendszer jelentős része a bélhez kapcsolódik, ezért a rostban gazdag, változatos táplálkozás és a fermentált ételek fogyasztása hozzájárulhat a mikrobiális egyensúlyhoz.
A közösségi időszak az egész családot érinti. A krónikus stressz, a kialvatlanság vagy a folyamatos időnyomás a szülők immunválaszát is befolyásolhatja, ami végső soron a fertőzések családon belüli körforgását erősítheti. A kiszámítható napirend és a regeneráció ezért nem luxus, hanem prevenció.
A cél nem a teljes „vírusmentesség”, hanem az, hogy a szervezet gyorsabban visszataláljon az egyensúlyhoz — és a közösségi évek ne csak a betegségekről szóljanak.
Örömmel jelentjük be, hogy vállalatunk Gyémánt Díjat nyert Imázs és márkaépítés kategóriában, a Ginkgo Biloba Béres 240 mg vény nélkül kapható gyógyszerünk integrált fogyasztói és szakmai kommunikációs kampányával.
A díjat, a Magyar Marketing Szövetség által szervezett Marketing Diamonds Award Díjátadón vehettük át.
A szakmai elismerések fontos visszajelzések számunkra, ugyanakkor továbbra is az a legfontosabb célunk, hogy a jövőben is kiváló minőségű termékeket biztosítsunk fogyasztóink számára. Hiszünk abban, hogy a hosszú távú értékteremtés alapja a minőség és a folyamatos fejlődés.
A Béres Gyógyszergyár és a Női Egészségért Alapítvány 2026. március 5-én megújította együttműködését: a vállalat 1,3 millió forint értékű terméktámogatással segíti az alapítvány munkáját, hogy minél több érintett nő időben kapjon információt, támogatást és esélyt a teljes életre.
„Majd elmúlik.”
„Ez a női lét része.”
„Másnak is fáj.”
Magyarországon több mint 200 ezer nő él endometriózissal, és közülük sokan évekig hallják ezeket a mondatokat, mielőtt diagnózishoz jutnak. A fájdalmas menstruáció nem természetes állapot, hanem fontos figyelmeztető jel. Az endometriózis a női eredetű meddőség egyik vezető oka, mégis gyakran évek telnek el a diagnózis felállításáig. Pedig időben felismerve és megfelelő terápiával kezelve a betegségben élők életminősége jelentősen javítható, és a gyermekvállalás esélye növelhető.
A Női Egészségért Alapítvány több mint egy évtizede dolgozik azért, hogy ez a betegség ne maradjon tabutéma. Hiteles információkkal, szakértői háttérrel és közösségi támogatással segíti az érintetteket, és az idei Endometriózis Világnap alkalmából – március 28–29-én Budapesten –személyes történetekkel, szakmai előadásokkal és közösségi programokkal hívják fel a figyelmet arra: a fájdalom nem a női lét velejárója.
A Béres 2024 óta támogatja az Alapítvány munkáját, és az idei rendezvényhez Béres Magnézium készítményekkel, exkluzív tombolacsomagokkal és egy kifejezetten erre az alkalomra összeállított, női egészségtippeket tartalmazó kiadvánnyal járul hozzá. A vállalat emellett támogatója a „Mi folyik itt?” podcast-sorozatnak is, amely hónapról hónapra hozza közelebb a női egészség kérdéseit a fiatal generációkhoz.
„A holnap ott kezdődik, ahogy ma vigyázol magadra” – a Béres aktuális kampánya is ezt az üzenetet erősíti: a tudatosság mindennapi döntés.
A felajánlott termékeket Regéczy-Béres Melinda, a Béres Gyógyszergyár kommunikációs igazgatója adta át Salamon Adriennnek, a Női Egészségért Alapítvány elnökének. Az együttműködés egész évben folytatódik, hogy minél több nő tudja: nincs egyedül, és a segítség elérhető.
Gyógyszergyárunk és a Női Egészségért Alapítvány 2026. március 5-én megújította együttműködését: vállalatunk 1,3 millió forint értékű terméktámogatással segíti az alapítvány munkáját, hogy minél több érintett nő időben kapjon információt, támogatást és esélyt a teljes életre.
A felajánlott termékeket Regéczy-Béres Melinda kommunikációs igazgató adta át Salamon Adrienn elnöknek, az együttműködés pedig egész évben folytatódik, hogy minél több érintett nő tudja: nincs egyedül, és a segítség elérhető.
Magyarországon több mint 200 ezer nő él endometriózissal, és közülük sokan évekig hallják ezeket a mondatokat, mielőtt diagnózishoz jutnak. A fájdalmas menstruáció nem természetes állapot, hanem fontos figyelmeztető jel. Az endometriózis a női eredetű meddőség egyik vezető oka, mégis gyakran évek telnek el a diagnózis felállításáig. Pedig időben felismerve és megfelelő terápiával kezelve a betegségben élők életminősége jelentősen javítható, és a gyermekvállalás esélye növelhető.
A tudatosság és a megelőzés ezért kiemelten fontos – mert a holnap ott kezdődik, ahogy ma vigyázol magadra.
A Béres Kollagén-Hialuronsav filmtabletta különdíjas lett a JOY Prix de Beauté – A szépség nagydíja 2025 versenyén, a „vitaminok & étrend-kiegészítők” kategóriában.
A rangos elismerésért idén is a legnagyobb világmárkák, ismert szépségápolási termékek és étrend-kiegészítők szálltak versenybe. A díjat Vadász Emese, a JOY Magazin főszerkesztője adta át.
A díjazott termékek bemutatása a JOY tavaszi lapszámában is megjelent, így az olvasók részletesen is megismerhetik a nyertes készítményeket.
Továbbra is célunk, hogy fogyasztóink számára megbízható, komplex összetételű készítményekkel támogassuk a tudatos szépségápolást és az egészségmegőrzést.
Köszönjük mindenkinek, aki ránk szavazott. A bizalom érték. Számunkra a legnagyobb.
Bár az internet lehetővé teszi, hogy bármilyen testi tünetünk észlelése után szabadon keressünk rá az észlelt tünetek lehetséges okaira, az esetek többségében a kapott információk csak az aggodalmunkat növelik. Cikkünkben bemutatjuk, mit is jelent a hipochondria és a cyberhondria, valamint tippeket adunk a felelős információfeldolgozáshoz.
Amikor egy szokatlan testi érzetet tapasztalunk, gyakran azonnal magyarázatot keresünk rá. Ma már az interneten kezdjük a tájékozódást, ahol a betegségek és a tünetek leírásaival, személyes beszámolókkal, sőt tippekkel is a kezelést illetően. Az információkhoz való gyors hozzáférés megnyugtatónak tűnhet, ám sokszor éppen az ellenkező hatást érjük el. A laikus módon, szakmai kontroll nélkül végzett információkeresés könnyen fokozhatja a bizonytalanságot és a szorongást. Nem ritka, hogy valaki egy ártalmatlannak tűnő tünet okait keresve végül súlyos, akár életveszélyes betegségek lehetőségéig jut el gondolatban.
A hipochondria – más néven egészségszorongás vagy hipochondriázis – szorongásos zavar, amely során az érintettek tartósan attól félnek, hogy súlyos betegségük van vagy lesz, még akkor is, ha ezt az orvosi vizsgálatok nem támasztják alá. A figyelem ilyenkor fokozottan a testi érzetekre irányul, és a legkisebb eltérés is komoly félelmet és szorongást válthat ki.
Bár a hipochondriát a közbeszéd gyakran humoros túlzásként kezeli – filmekben és sorozatokban is sokszor karikatúraszerűen jelenik meg –, a valóság ennél jóval összetettebb. Az egészségszorongás nem ritka jelenség: becslések alapján a lakosság mintegy 3–5 százaléka érintett, miközben a diagnosztizált esetek aránya ennél alacsonyabb. Sokan akár évtizedeken keresztül élnek együtt a tüneteikkel anélkül, hogy segítséget kapnának. A Scientific American összefoglalója arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen egészségszorongás nemcsak az életminőséget rontja, hanem hosszabb távon súlyos mentális következményekkel járhat, például depresszióval vagy az önkárosítás kockázatának a növekedésével.
A hipochondria kialakulásának hátterében több tényező állhat. Gyakoribb lehet azoknál, akik eleve hajlamosak a szorongásra, akiknek a családjában előfordult súlyos betegség, vagy akik gyermekkorukban komoly egészségügyi nehézségeken mentek keresztül. A korábban hipochondriaként leírt esetek a jelenleg használt diagnosztikai rendszerben döntően betegségszorongás-zavarnak feleltethetők meg. Az egészségszorongás enyhébb és súlyosabb formái is gyakoriak: sokan élnek át életük során olyan időszakot, amikor az egészségükkel kapcsolatos aggodalmaik tartósan és meghatározó módon vannak jelen.
Az egészségszorongás modern formája a cyberhondria, amely az interneten elérhető egészségügyi információk kényszeres vagy túlzott keresését jelenti. Ilyenkor az érintettek ismételten és hosszú időn keresztül kutatnak tünetek és betegségek után, gyakran többféle öndiagnózist is felállítva. Nem ritka, hogy naponta akár három órát is tünetkereséssel töltenek, miközben ennek hatására nem megnyugvás, hanem fokozódó szorongás jelentkezik náluk. A nemzetközi kutatások szerint az online találatok gyakran a ritkább, súlyosabb betegségekre irányítják a figyelmet, ami torzíthatja a kockázatérzékelést és fenntarthatja a betegséggel kapcsolatos félelmet.
A cyberhondria terjedésében alapvető szerepet játszik az életünk valamennyi területét átható digitális környezet. Az egészségügyi információk folyamatos elérhetősége, a tünetellenőrző oldalak és az öndiagnosztikai tartalmak túlhasználathoz és téves következtetésekhez vezethetnek. Míg korábban elsősorban az internetes keresők játszottak szerepet az önálló tünetértelmezésben, napjainkban egyre többen fordulnak különböző mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokhoz is egészségügyi kérdéseikkel. Bár a cyberhondria pontos hazai előfordulási adatai egyelőre hiányosak, a felmérések és médiakutatások arra utalnak, hogy az internetes öndiagnosztika gyakran társul pánikszerű reakciókkal és fokozott egészségszorongással.
A hipochondria és a cyberhondria gyakran egymást erősítve van jelen. Egy enyhe testi érzet aggodalmat kelt, amely internetes kereséshez vezet. A riasztó információk növelik a szorongást, ami fokozott testi fókuszt és újabb kereséseket indít el. Ez az ördögi kör hosszú távon kimerítővé válhat, és jelentősen ronthatja a mindennapi működést, a munkateljesítményt, valamint a társas kapcsolatok minőségét.
Érdemes korlátozni az ismétlődő, kényszeres tünetkeresést, és megbízható forrásokra támaszkodni.
Amennyiben az egészséggel kapcsolatos aggodalmak tartóssá válnak, vagy befolyásolják a mindennapi életet, indokolt lehet szakember – háziorvos, pszichológus, pszichiáter – segítségét kérni.
Szerencsére a hipochondria és a cyberhondria jól kezelhető problémák. A pszichoedukáció, a kognitív viselkedésterápia, valamint szükség esetén akár a gyógyszeres támogatás is hatékony lehet. Az életmódbeli tényezők – például az alvás minősége, a rendszeres testmozgás és a hatékony stresszkezelés – szintén fontos szerepet játszanak a szorongás mérséklésében.
1. Ne egyetlen tünetből vonjunk le következtetést
Az internetes találatok gyakran kiragadott tünetekhez társítanak súlyos betegségeket. A valóságban az orvosi diagnózis mindig több tényező együttes értékelésén alapul.
2. Figyeljünk arra, honnan származik az információ
Nem minden egészségügyi tartalom egyformán megbízható. Fontos tudni, hogy még az egészséggel foglalkozó tematikus oldalak sem minden esetben támaszkodnak ellenőrzött, tudományosan megalapozott információkra, ezért mindig érdemes utánanézni a forrásoknak és a hivatkozásoknak.
3. Kerüljük az ismétlődő, kényszeres keresést
Az újra és újra elvégzett tünetkeresés ritkán hoz megnyugvást, viszont könnyen fokozza a szorongást. Ilyenkor érdemes tudatosan szünetet tartani az információkeresésben.
4. Vegyük komolyan a tartós aggodalmat is
Ha nem a testi tünet, hanem az állandó félelem és bizonytalanság okozza a legnagyobb terhet, az már önmagában is figyelmet érdemel.
5. Tudjuk, mikor érdemes szakemberhez fordulni
Ha az egészséggel kapcsolatos aggodalmak tartóssá válnak, befolyásolják az alvást, a munkát vagy a mindennapi működést, érdemes orvossal vagy mentális egészségügyi szakemberrel egyeztetni.
A hipochondria és a cyberhondria nem bagatell jelenségek, ugyanis komoly mentális terhet róhatnak az érintettekre. Ha tudatosan használjuk az egészségügyi információkat, és figyelünk a lelki egyensúlyunkra is, az segíthet abban, hogy az egészségünkkel való foglalkozás megnyugtató, ne pedig szorongást keltő legyen.
„Újabb geomágneses vihar jön, készülj fejfájásra.” „A baba nyugtalan, biztos a napkitörés miatt.” Mostanában mintha minden rossz közérzetre lenne egy kozmikus magyarázat. De vajon mi a helyzet a valóságban: tényleg hatnak ránk a napkitörések?
A Nap működése körülbelül 11 éves ciklusokban ingadozik, és most éppen abban a szakaszban járunk, amikor kétségkívül gyakoribbak az erősebb naptevékenységi jelenségek. A NASA és a NOAA rendszeresen ad ki figyelmeztetéseket geomágneses zavarokról, és erősebb viharok idején a sarki fény „öve” délebbre tolódhat – ezért fordul elő, hogy időnként még Magyarországról is láthatóvá válik, ami aztán hosszú időre beszédtéma lesz. A tudomány jelenlegi állása szerint mindennek kapcsán ugyan nincs bizonyíték közvetlen egészségkárosító hatásra, ugyanakkor egyes vizsgálatok finom élettani változásokat mutattak ki geomágneses aktivitás idején. Hogy ezeknek van-e a mindennapi közérzetben is érzékelhető jelentőségük, az már persze jóval árnyaltabb kérdés.
A geomágneses viharok a Föld mágneses terének átmeneti zavarai, amelyeket a Napból érkező töltött részecskék válthatnak ki. A jelenség látványos következménye lehet a sarki fény, de a mérhető hatások elsősorban nem az emberi szervezetet, hanem a technológiai infrastruktúrát érintik. Erősebb zavarok idején előfordulhat műholdas kommunikációs probléma, GPS-pontatlanság, rádiókapcsolati interferencia, ritkán pedig az elektromos hálózatok működésében is felléphetnek instabilitások.
A NASA űridőjárási összefoglalói is azt hangsúlyozzák, hogy a geomágneses viharok elsődleges érintettjei ezek a rendszerek, nem pedig az emberi egészség. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint sincs bizonyíték arra, hogy a napkitörések vagy geomágneses viharok közvetlen egészségkárosító hatást gyakorolnának a lakosságra. A kérdés inkább az, hogy a mágneses tér finom, átmeneti változásai okoznak-e mérhető élettani reakciókat – és ha igen, ezeknek van-e klinikai jelentőségük.
A kérdés nem új. A Headache folyóiratban 1994-ben publikált vizsgálat negyven migrénes beteg rohamnaplóját vetette össze geomágneses és meteorológiai adatokkal. A szerzők szerint a magasabb geomágneses aktivitású napokon a rohamok száma gyakoribbnak bizonyult. Az összefüggés azonban gyenge volt, a minta pedig túl kicsi ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőle. Egy 2016-os, nagy adatbázisra épülő elemzés több százezer Twitter-bejegyzést vizsgált fejfájás- és migrénemlítések szempontjából. A geomágneses aktivitás növekedése idején több ilyen említést találtak, de a szerzők maguk is hangsúlyozták: nem lehet megállapítani, hogy valódi tünetnövekedésről van-e szó, vagy a médiabeli felerősödés miatt hirtelenjében többen kezdtek beszélni a fejfájásukról.
Hasonló irányba mutat egy 2018-as, a Scientific Reports folyóiratban megjelent vizsgálat, amelyben 16 önkéntesnél öt hónapon át mérték a szívfrekvencia-variabilitást (HRV), az autonóm idegrendszer működésének egyik mutatóját. A kutatók azt találták, hogy a geomágneses és naptevékenységi változók statisztikailag összefüggtek a HRV-értékekkel: például a napszél erőssége a szívfrekvencia enyhe emelkedésével, más paraméterek pedig a paraszimpatikus aktivitás változásával társultak. A vizsgálat azonban nem igazolta, hogy ezek a finom élettani eltérések konkrét tüneteket, például fejfájást okoznának.
A legerősebb epidemiológiai adatokat egy 2022-es, több mint 18 000 fő bevonásával végzett kohorszvizsgálat szolgáltatta. Ebben szintén a geomágneses aktivitás és a HRV közötti kapcsolatot elemezték, és statisztikailag kimutatható, de kismértékű összefüggést találtak. A mért változások nagysága csekély volt, és klinikai következményük nem bizonyított.
Nem véletlen, hogy a migrén és a geomágneses aktivitás kapcsolata az elmúlt három évtizedben nem vált a neurológiai kutatás központi témájává. Az eddigi eredmények hatásnagysága kicsi, az adatok nem egységesek, és a jelenség klinikai jelentősége nem bizonyított. A tudomány tehát nem zárja ki teljesen a finom biológiai összefüggések lehetőségét, de jelenleg nincs olyan bizonyíték, amely alapján a napkitöréseket önmagukban egészségügyi kiváltó okként lehetne kezelni.
Ha egy jelenség egyszerre látványos és megmagyarázhatatlannak tűnik, könnyen rákapcsolódik a hétköznapi tapasztalatainkra. A napkitörés ilyen: valóban létezik, mérhető, a hírekben is megjelenik, és időnként még a sarki fény is láthatóvá válik Magyarországról. Ez önmagában erősíti a „valami történik a Föld körül” élményt.
Az emberi agy ráadásul kifejezetten jó a mintázatkeresésben. Ha egy erősebb geomágneses aktivitásról szóló hír napján fáj a fejünk, könnyen összekapcsoljuk a kettőt. A pszichológiában ezt megerősítési torzításnak (confirmation bias) nevezik: hajlamosak vagyunk azokat az információkat észrevenni és megjegyezni, amelyek alátámasztják az előzetes elképzeléseinket.
Ehhez társul a közösségi média hatása. Amikor egy influenszer vagy akár csak ismerősünk megosztja, hogy „ma geomágneses vihar van, ezért vagy kimerült”, a magyarázat egyszerre megnyugtató és külső okra mutat. Nem az alváshiány, nem a túl sok képernyőidő, nem a stressz – hanem egy külső, nehezen ellenőrizhető jelenség.
Miközben a kutatások legfeljebb gyenge statisztikai összefüggéseket találnak, a mindennapi közérzetünket sokkal erősebben befolyásolják jól ismert tényezők: az alvás minősége, a stresszterhelés, a hidratáltság, a mozgáshiány vagy akár az időjárás. Ezek hatása nagyságrendekkel jobban dokumentált, mint a geomágneses aktivitásé.
Akárhogy is, a napkitörés olyasfajta jelenség, amire a jelek szerint továbbra is gyakran hivatkozunk majd. A tudomány azonban óvatosabb: jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a hétköznapi fejfájások vagy hangulatingadozások elsődleges magyarázata a Nap aktivitása volna.
Születésének 106. évfordulója alkalmából február elején Záhonyban és Kisvárdán is megemlékezéseket szerveztek a Béres Csepp feltalálójának tiszteletére.
Február 5-én Záhonyban, a Béres József parkban álló egészalakos szobránál, majd február 6-án Kisvárdán, a Várday István Városi Könyvtár falán elhelyezett emléktáblánál idézték fel a Széchenyi-díjas kutató életútját és örökségét.
A kisvárdai ünnepségen beszédet mondott dr. Béres József, valamint unokája, Regéczy-Béres Melinda. A névadóról megemlékezett Kertész Zoltánné, a Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesületének igazgatója, valamint Seszták Miklós országgyűlési képviselő is.
Béres József számára a szülőföld megkérdőjelezhetetlen fontossággal bírt: egész életében meghatározóak voltak számára szabolcsi gyökerei, azon belül is szülővárosa, Záhony és Kisvárda, ahol később családjával letelepedett és a Béres Csepp feltalálásához vezető kutatómunkát is itt végezte. 1998-ban Záhony, 2000-ben Kisvárda Díszpolgárává választották.
Emlékét mindkét településen a mai napig szeretettel és tisztelettel őrzik.
Különleges mérföldkő a Béres történetében: megjelent id. dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának életét bemutató mesekönyv a Móra Kiadó gondozásában.
A fiú, aki egy cseppet sem adta fel a Naphegy életrajzi sorozat legújabb kötete. A sorozat célja, hogy a gyerekek számára is érthető és átélhető módon mutassa be azokat a magyar példaképeket, akik hittek az álmaikban, és kitartással végig is mentek az útjukon. Mostantól alapítónk története is ebben a formában él tovább.
A kötet sajtótájékoztatójára február 4-én a Béres székházban került sor. A könyv szerzője, Bodor Attila a tudomány világából érkezett, és érzékenyen, empátiával meséli el Béres József életútját – a kíváncsiság, a felelősség és az „egy cseppet sem feladni” szemlélet jegyében. A kötet vizuális világát Káposztás Judit illusztrációi teszik teljessé, különleges kapcsolódási ponttal: ugyanabban az intézményben tanult, ahol egykor Béres József is.
A bemutatón a vendégek találkozhattak az alkotókkal és a Béres család képviselőivel, majd bejárhatták a budapesti székházban kialakított Béres József Emlékmúzeumot is.
Köszönjük a Móra Kiadónak, hogy fontosnak tartották ezt a történetet, és helyet adtak neki a sorozatban.
Ez a könyv több mint egy kiadvány.
Érték. Példa. Örökség.
Mindig is azt gondoltam, hogy nagyapám, Béres József élete olyan, mint egy tündérmese: tele próbatételekkel, váratlan fordulatokkal, segítőkkel és ármánykodókkal… Számtalan nehézséggel kellett megküzdenie, de a történet végén mégiscsak győzött a jó! Ezért is volt különösen nagy öröm számomra kézbe venni ezt a könyvet, amelyből a gyerekek is megismerhetik rendkívüli „kalandjait”, ennek a nagyszerű, Széchenyi-díjas magyar tudósnak az életútját. Ami valójában nem mese, hiszen mindez egykor, nem is olyan régen, valóban megtörtént, és mi, Béres József örökségének ápolói ma is büszkén emlékezünk rá. Nagyszerű érzés, hogy az ő nyomdokain járhatunk és dolgozhatunk az emberek egészségéért nap mint nap, ahogy ő is tette. Szívből kívánom, hogy mindenki számára, aki elolvassa, váljon valódi erőforrássá, melengető fénnyé nagyapám életének igaz meséje.
Regéczy-Béres Melinda
A magyar kultúra napjához kapcsolódva idén is átadták a Béres-díj Szolnok kultúrájáért elismerést, melyet 2026-ban Kósa Károly helyismereti könyvtáros, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár nyugalmazott munkatársa érdemelt ki. A Béres Gyógyszergyár díját dr. Bischof Zsolt, a vállalat szolnoki gyárának cégvezetője adta át a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban január 22-én rendezett városi kultúra napi ünnepi eseményen. Az elismerést Kósa Károly lánya, Kőrösné Kósa Gyöngyvér vette át.
Elismerés a magyar kultúra napján
A 2018-ban alapított Béres-díj Szolnok kultúrájáért évről évre olyan magánszemélyeket vagy közösségeket ismer el, akik hosszú távon, elkötelezetten járulnak hozzá Szolnok művészeti és kulturális értékeinek megőrzéséhez és továbbadásához. Az elismerést olyan, a városhoz kötődő művészek, valamint művészeti és kulturális egyesületek kaphatják, akik tevékenységükkel erősítik a helyi identitást, ápolják hagyományainkat, és aktív szerepet vállalnak azok továbbadásában az újabb generációk számára.
Szolnok múltjának elkötelezett őrzője
Kósa Károly több mint négy évtizedes munkásságával a város múltjának egyik legfontosabb őrzője, aki 1979 óta erősíti a szolnoki identitást, gazdagítja a város, a megye értékeinek megismerését, múltjáról és kincseiről szóló tudásunkat.
Tanulmányai befejezése után a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban kezdett el dolgozni, és több évtizeden keresztül segítette a könyvtár munkáját. Figyelme és érdeklődése folyamatosan fordult a helytörténet, a lokális emlékek feltárása, megőrzése irányába. Korabeli újságok felkutatásával, fotódokumentációival, adattárak és névtárak összeállításával, valamint kiadványokkal és publikációival Szolnok és a megye számtalan nevezetességét, értékét örökítette meg. Az általa szerkesztett weblapok bekerültek a Szolnok Városi és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár gyűjteményébe is.
Munkája és érdeklődése révén lett a szolnoki Verseghy Kör tagja. Szakmai előadások mellett a szervezet első két kiadványának szerkesztése is a nevéhez fűződik. Munkatársa volt a Jászkun Krónika, a MaHolnap és a Szolnok-Panel helyi lapoknak, amelyekben önálló helyismereti rovatokat is írt. Előadásokat tartott a Levéltári estek programsorozat keretében és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége városi szervezetének szervezésében is.
Számos magángyűjtemény és hagyaték gondozója, melyeket alázattal őriz és tár fel az utókornak, valamint mutat be a közösségi média felületein.
Közös felelősség Szolnok kulturális örökségéért
A Béres Gyógyszergyár az idén éppen 30 éve van jelen Szolnok városában. E három évtized alatt folyamatos és kiemelt figyelmet fordított a város szellemi és kulturális értékeinek támogatása. Ennek egyik példája a Béres-díj Szolnok kultúrájáért is, amellyel most Kósa Károly életművét ismerték el.
A magyar kultúra napjához kapcsolódva 2026-ban is átadták a Béres-díj Szolnok kultúrájáért elismerést, amelyet Kósa Károly helyismereti könyvtáros, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár nyugalmazott munkatársa érdemelt ki.
Az ünnepélyes díjátadóra január 22-én, a városi kultúra napi esemény keretében került sor a Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Az elismerést a Béres Gyógyszergyár képviseletében dr. Bischof Zsolt, a vállalat szolnoki gyárának igazgatója adta át. A díjat Kósa Károly lánya, Kőrösné Kósa Gyöngyvér vette át.
A 2018-ban alapított Béres-díj Szolnok kultúrájáért olyan magánszemélyeket és közösségeket ismer el, akik hosszú távon, elkötelezetten járulnak hozzá Szolnok művészeti és kulturális értékeinek megőrzéséhez és továbbadásához.
Kósa Károly több mint négy évtizedes munkásságával meghatározó szerepet játszott Szolnok helytörténeti értékeinek feltárásában és megőrzésében. Kutatómunkája, publikációi, adattárai és digitális tartalmai révén gazdagította a város és a megye múltjáról szóló közös tudást. Az általa szerkesztett weblapok a Szolnok Városi, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár részévé váltak.
Sokan vágyunk egyetlen, „mindent vivő” trükkre ahhoz, hogy egy évtizeddel fiatalabbnak tűnjünk, ám a valóság az, hogy nem valamiféle csodaformula, inkább helyes életmódunk segíthet abban, hogy a bőrünk, hajunk és körmünk a lehető legjobb állapotban maradjon.
A „végeredmény”, vagyis a bőrünk külseje igen látványos. Látszik rajta, ha nem aludtunk eleget, ha stresszesek vagy épp boldogok vagyunk. Ám ez csak a felszín: bőrünk intenzív belső életet él: folyamatosan épül és változik. Most egy kis tudományos magyarázat következik, de nem árt tudnunk, miből is áll a bőrünk ahhoz, hogy aztán a lehető legjobb anyagokkal segíthessük a megújulását.
Amit szemünk nem lát, az az igazán lényeges: a dermis, vagyis a bőr mélyrétege. Itt dolgoznak a fibroblaszt sejtek, a bőr „karbantartói”, akik folyamatosan építik és javítják a bőr szerkezetét. Ők termelik az úgynevezett extracelluláris mátrixot – ezt képzelhetjük el úgy, mint a bőr láthatatlan tartószerkezetét vagy ragasztóanyagát, ami mindent a helyén tart.
Ha ez a „belső állványzat” jól működik, a bőr feszes, rugalmas és telt marad. Ha viszont a fibroblasztok lassabban dolgoznak – például az évek múlásával, a napfény, a stressz vagy az alváshiány hatására –, akkor a bőr elkezd veszíteni a tartásából. Ilyenkor látjuk viszont a tükörben a következményeket: a finom ráncokat, a petyhüdtséget, a fakóbb tónust.
A bőr folyamatos „karbantartáson” megy át: lebontás és újratermelés zajlik benne, finom egyensúlyban. Az évek előrehaladtával ez az egyensúly felborul: a lebontás fokozódik, az új szintézis pedig lassul. Ez az, amit úgy érzékelünk, hogy csökken arcunk ragyogása, tónusa gyengül, a bőrünk vékonyodik. Egyszerűbben mondva: már nem vagyunk olyanok, mint régen: arcunk nem tűnik olyan fiatalnak, egészségesnek, sugárzónak. Ez persze egy természetes folyamat, ugyanakkor lassítható, ha tudatosan odafigyelünk rá.
Mindez igaz részben a hajhagymák környezetére és a köröm szerkezetére is: egy jól karbantartott ECM (extracelluláris mátrix) kedvez a sejtek tápanyagellátásának, stabilitásának és szerkezetének.
Ahogy telnek az évek, több tényező lassítja az új ECM-komponensek termelődését a bőrben és a hajhagymák környezetében. Ilyen hatás lehet az oxidatív stressz, az UV-sugárzás, a gyulladásos folyamatok, a hormonális változások vagy a tápanyagellátás romlása. Ennek következtében a bőr fokozatosan veszít feszességéből és rugalmasságából, a haj pedig gyengülhet, elvékonyodhat és fénytelenné válhat.
Bőrünk tehát nem csupán egyfajta „védőburkolat”, hanem egy rendkívül összetett szerv. Lássuk, melyek azok a mikroszkopikus összetevők, amelyek alkotják!
A glükozaminoglikánok (GAG) hosszú, láncszerű molekulák, amelyek kiválóan kötik meg a vizet. Ezek adják a bőr „puhaságát” és párnázottságát. Ha a bőr kiszárad, ezek a párnák leeresztenek – és azonnal kevésbé tűnik teltnek az arc.
Egyik legfontosabb közülük a hialuronsav (HA), vagyis a „vízmágnes”. Ez olyan molekula, amely képes nagy mennyiségű vizet megkötni — akár saját tömegének sokszorosát, így biztosítja a bőr rugalmasságát és tömörségét. A sejtközötti állomány egyik fő alkotója.
Rajta kívül itt van nekünk még a kondroitin-szulfát, valamint a dermatán- és heparán-szulfát, amelyeknek szintén szerepük van a sejtek közötti tér kitöltésében.
A proteoglikánok fehérjéből és a hozzá kapcsolódó GAG-láncokból állnak – tulajdonképpen „vízzel telt szivacsok”, amelyek kitöltik a sejtek közötti teret és meghatározzák a bőr tömörségét.
A kollagén jelentősége
A kollagénrostok a bőr „acélsodronyai”, ezek adják a szilárdságot és a tartást. Képzeljük el úgy, mint egy erős, feszesen megfeszített kábelhálót: minél stabilabb és tömörebb, annál simább és egyenletesebb a bőr felszíne. A bőrben található fehérjék mintegy 75 százalékát ez az anyag adja. Egy erős, mégis rugalmas fehérjerost, amely meghatározza a bőr feszességét és ellenállóképességét. Tartást ad a bőrnek, ellenáll a nyújtásnak, mechanikai hatásoknak és alapot biztosít a többi komponens számára. Érdemes tudni, hogy a kollagénszintézis egy állandóan zajló folyamat. A kollagéntermelés már huszonöt év felett csökkenni kezd.
Az elasztin a rugalmasságért felelős fehérje – ez biztosítja, hogy a bőr megnyúlás után visszanyerje eredeti formáját. Ritkább, mint a kollagén, de annál fontosabb a dinamikus rugalmasság szempontjából: lényegében „hálót” alkot a kollagén körül. Elasztinból viszont alig képződik új a felnőttkor után – ezért a napsugárzás (UV) okozta károsodás látványosan érinti a bőr rugalmasságát.
A bőr kötőszöveti rétegében (a dermisben) tehát ezek a molekulák együtt építik fel az extracelluláris mátrixot, azt a rugalmas, hidratált, teherbíró hálót, amely: megtartja a bőr szerkezetét, biztosítja a folyamatos regenerációt és véd a külső környezeti hatásokkal szemben.
A bőr, a haj és a köröm normál állapotának támogatásához kiválóan hozzájárulnak egyéb összetevők is, például vitaminok és ásványi anyagok:
A Béres Kollagén-Hialuronsav filmtabletta 1000 mg kollagén-peptidet tartalmaz, emellett hialuronsavat, vitaminokat és ásványi anyagokat is a komplex támogatásért*.
A tabletta egy étrend-kiegészítő készítmény, amely alkalmazásán túl fontos, hogy az életmódunkkal is támogassuk a szervezetünket: elegendő fehérjét fogyasszunk, sok vizet igyunk és persze legalább hét órát aludjunk**.
Az idő múlása ellen persze hiába küzdenénk, és talán nem is a legfontosabb, hogy teljesen eltüntessük a nyomait – hiszen ezek is mi vagyunk: arcunk életünk lenyomata.
Ám ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, az kívülről is látszik rajtunk. A ragyogás belülről fakad, ahogyan a bőr puhasága, feszessége sem a felszínen kezdődik – hanem jóval mélyebben. Ez a folyamat pedig sokféleképpen támogatható: legyen szó elegendő alvásról, fényvédelemről vagy épp megfelelő tápanyagokkal.
*A C-vitamin hozzájárul a megfelelő kollagénképződéshez és ezen keresztül a bőr normál állapotának, működésének fenntartásához. Az A-vitamin, a riboflavin, a biotin, a niacin és a cink hozzájárul a bőr normál állapotának fenntartásához.
**Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
A gyulladás eredetileg a „barátunk”. De mikor válik ellenséggé? És mi történik ilyenkor a háttérben, sejtszinten?
A gyulladás szó hallatán sokan fájdalomra, duzzanatra, piros, meleg bőrfelületre gondolnak. Ez részben helyes is, ám azt érdemes tudni, hogy a gyulladás valójában nem az ellenségünk – sőt, a túlélésünk egyik alapfeltétele. A szervezet így reagál a sérülésekre, fertőzésekre, vagy azokra a láthatatlan mikrosérülésekre, amelyek napról-napra keletkeznek bennünk.
Gyulladás akkor indul be, amikor a szervezet veszélyt érzékel. A háttérben állhat vírus, baktérium, kiválthatja ezt egy horzsolás, de akár az is, ha túlterheljük az izmainkat edzés közben. A sérült sejtek ilyenkor olyan jelzőmolekulákat (citokineket) bocsátanak ki, amelyek a test védelmi rendszerét riasztják.
Ez hasonló ahhoz, amikor egy társasházban valaki füstszagot érez, és megnyomja a vészjelzőt: a rendszer azonnal üzenetet küld a tűzoltóknak. A szervezet „tűzoltói” az immunsejtek – közülük elsőként az úgynevezett neutrofil granulociták érkeznek (a véráramból percek alatt képesek a szövetekbe jutni, ha riasztást kapnak). A fehérvérsejtek (leukociták) közül ők vannak a legnagyobb számban, és épp ez teszi őket a szervezet legfontosabb, „frontvonalbeli” védősejtjeivé. Gyorsak, mozgékonyak, és ott kezdenek dolgozni, ahol a baj van. Elsődleges feladatuk: baktériumok és gombák elleni gyors védekezés. A neutrofil lényegében felfalja, kémiailag semlegesíti a kórokozót. A folyamat hátránya, hogy a környező szövetek is károsodhatnak, ezért gyakran jelentős gyulladással jár. Nagyon sok fehérvérsejt „használódik” így el, ezért a csontvelő folyamatosan biztosítja az utánpótlást: a szervezetben naponta több mint 100 milliárd neutrofil képződik.
A gyulladás klasszikus tünetei mind élettani folyamatok következményei. A pirosság azért alakul ki, mert a vérerek kitágulnak, hogy több immunsejt férjen át rajtuk. A hajszálerek áteresztőbbé válnak, így folyadék jut a szövetek közé – ezért keletkezik duzzanat. A kitágult erek több hőt szállítanak, így alakul ki a melegség, fájdalom pedig azért jelentkezik, mert a felszabaduló gyulladásos molekulák érzékenyítik az idegvégződéseket. Nem kellemes állapot, de mindez a gyógyulás része – a szervezet ilyenkor tulajdonképpen „építkezik”.
Ha a gyulladás hetekig-hónapokig fennáll, anélkül, hogy egyértelmű sérülés vagy fertőzés lenne, akkor krónikus gyulladásról beszélünk. Ilyenkor a test úgy működik, mintha folyamatosan lenne egy kis tűz, amit sosem sikerül eloltani.
Ez már bizony nem jótékony állapot, mert hosszú távon károsíthatja a szöveteket, és összefüggésbe hozható számos civilizációs betegséggel: elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel, 2-es típusú diabétesszel, ízületi kopással.
Ahhoz, hogy ez a folyamat csak addig tartson, amíg a testünk regenerálódását segíti, magunk is tehetünk. A szervezet természetes gyulladáscsökkentői ugyanis akkor működnek a legjobban, ha elég sokat tudunk aludni, ha változatosan étkezünk (zöldségekben, zöldfűszerekben gazdagon), ha a stressz nem terhel túl minket és rendszeresen mozgunk, akár csak könnyedebben és kevesebbet is.
A cél tehát nem a gyulladás teljes kiiktatása, hanem az egyensúly helyreállítása – vagyis az, hogy a „tűzoltók” csak akkor induljanak, amikor valóban szükség van rájuk.*
*Amennyiben a panaszok tartósan fennállnak, elhúzódó gyulladásra utalnak, vagy egyéb, szokatlan tünetek jelentkeznek, javasolt szakorvos felkeresése a megfelelő kivizsgálás és a pontos diagnózis érdekében.
Bár a zsírnak kissé „rossz a híre”, valójában élettanilag rendkívül hatékony és biztonságos „üzemanyag-forma” – a triglicerid pedig kulcstényező a felhasználásában.
A triglicerid szó gyakran szerepel a laborleleteken, mégis kevesen tudják pontosan, mi is ez a molekula. Pedig a triglicerid a szervezet egyik legfontosabb energiaforrása – olyan, mint a test üzemanyag-tartaléka. Ha azonban túl sok halmozódik fel belőle, az hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
A triglicerid egy három zsírsavból és egy glicerinből felépülő molekula. Az étkezéssel bevitt zsírok és a szervezet által előállított zsírsavak nagy része ebben a formában tárolódik egyrészt a zsírszövetben, másrészt az izomban és a májban. Vagyis olyan, mint egy „energiaakkumulátor”: amikor több energiát viszünk be, mint amennyire szükségünk van, a szervezet eltárolja azt későbbi felhasználásra. A szervezet három okból is előnyben részesíti, vagyis szívesen nyúl ezekhez a raktárakhoz, mert a triglicerid sok energiát tartalmaz (grammonként mintegy 9 kcal-t), kémiailag stabil, vagyis hosszú ideig tárolható és nem köt meg vizet, így nagyon tömör energiaraktár (szemben például a glikogénnel). Érdekesség, hogy 1 gramm zsír több mint kétszer annyi energiát ad, mint 1 gramm szénhidrát.
Étkezés után a bélben felszívódó zsírok kilomikronoknak nevezett részecskékbe csomagolva kerülnek a vérkeringésbe. Ezek a kis „szállítóautók” viszik az energiát a sejtekhez.
Ha két étkezés között energiára van szükség, a máj is képes trigliceridet előállítani, és a vérbe juttatni. Így a szervezet folyamatosan biztosítja az utánpótlást.
Mikor lehet erre a leginkább szükség? Az éhséget már említettük, de sok energia kell természetesen a sportoláshoz, edzéshez is, illetve akkor, ha stressz ér minket vagy nagyon fázunk.
A zsírsavak a vérben úgynevezett albuminhoz kötődve utaznak el a belső szerveinkhez, mindig oda, ahol a leginkább szükség van rájuk.
Említettük, hogy a triglicerid egyik összetevője a glicerin, amely képes cukorrá válni, ha kell – mégpedig a máj alakítja át glükózzá. Ennek köszönhetően az ideális vércukorszintünk akkor is fenntartható, ha éppen nem eszünk (például éjszaka vagy hosszabb edzésnél, kirándulásnál).
A gond akkor kezdődik, amikor a bevitt energia tartósan meghaladja a felhasznált mennyiséget, és a triglicerid a normál érték – 1,7 mmol/l – fölé emelkedik. Említettük, hogy felesleg ilyenkor trigliceridként raktározódik. Ám ha a raktár túl nagyra nő, akkor a magas vértriglicerid-szint hosszú távon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekhez, különösen akkor, ha szervezetünkben alacsony a HDL („jó”) koleszterin szintje.
A jó hír az, hogy a triglicerid kifejezetten „életmódérzékeny”, vagyis hamar reagál arra, ha odafigyelünk magunkra. Ha többet mozgunk, kevesebb cukrot és alkoholt fogyasztunk, viszont többet eszünk halfélékből és magvakból, azzal jelentősen hozzájárulhatunk a vér trigliceridszintjének csökkentéséhez. A cél az, hogy a szervezet üzemanyag-tartályában mindig legyen tartalék, de ne legyen túlterhelve – így hosszú távon az egész rendszer hatékonyabban működik.
Mikrobiom: az idei évben sokat hallottuk ezt a szót, ha szóba került akár a mentális, akár a fizikális egészségünk. Az emberi test rejtőzködő kincséről van szó, amit még csak most kezd igazán kiismerni a tudomány.
Ez a hatalmas, láthatatlan közösség, amely nélkül nem tudnánk hatékonyan emészteni, védekezni a kórokozókkal szemben. A mikrobiom olyan, mint egy belső ökoszisztéma, amely akkor virágzik, ha sokszínű és kiegyensúlyozott.
Sokat halljuk ezt a szót, és nehéz elképzelni, hogy milliárdnyi apró élőlény vajon mi mindent csinál a szervezetünkben? Nos, a bélben élő mikrobák feladatai olyan sokrétűek, mint egy város lakóié. Egyrészt „építőmesterek”, hiszen bontják azokat az élelmi rostokat, amelyeket nem tudnánk megemészteni, és hasznos anyagokat (rövid szénláncú zsírsavak) gyártanak belőlük. Másrészt „rendőrök”: támogatják az immunrendszert, és gátolják a kórokozók megtelepedését. De nevezhetjük „gyógyszergyártóknak” is őket, hiszen bizonyos vitaminokat (K-vitamin, B-vitaminok) is képesek termelni. Ezen kívül „kommunikátorok”, mivel jelzéseket küldenek az agynak az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül, hatva a hangulatunkra is.
Egy jól működő mikrobiom tehát olyan, mint egy jól szervezett, tiszta, nyüzsgő nagyváros, ahol mindenki tudja a dolgát. Ugye, milyen jól hangzik? Már csak gondoskodnunk kell róla, hogy mindig ilyen maradjon.
A mikrobiom állandóan változik, és számos tényező alakítja:
Ha túl sok az egyoldalú étkezés, vagy alacsony a rostfogyasztás, esetleg gyakori az antibiotikumszedés, akkor a „város” elnéptelenedik: kevesebb típusú baktérium él benne, ami gyengíti az ellenállóképességünket mindenféle betegséggel szemben.
Minél többféle baktérium él a bélrendszerben, annál hatékonyabban működik az ökoszisztéma. Ez hasonló egy erdő biodiverzitásához: ha sok növény- és állatfaj virul benne, az erdő ellenállóbb a környezeti változásokkal szemben, hiszen mindenféle hatásra lesz válasza. Ugyanez igaz a bélflórára is, hiszen ez is egy élő organizmus. A sokféleség tehát a stabilitás kulcsa
A mikrobiom gondozása olyan, mint ha egy kertet ápolnánk: változatos „magokat” kell vetni, rendszeresen locsolni, és ügyelni arra, hogy a „gyomok” – vagyis a káros mikrobák – ne vegyék át az uralmat.
Lássuk, mik vannak rá a legjobb hatással!
Az egész gondolatkör talán legtitokzatosabb része éppen az agy és a bélrendszer közötti kapcsolat. Elsőre meglepően hangzik, hogy a bélrendszerünk állapota és benne a mikrobiom összetétele, kihatással lehet akár a hangulatunkra, akár az energiaszintünkre. Mégis egyre több kutatás támasztja alá, hogy ez a biológiai kommunikáció sokkal összetettebb, mint korábban hittük.
Ma már az akadémikus orvoslás is elfogadja, hogy a test és lélek működése szorosan összefonódik, és oda-vissza hat egymásra. Ez a szemléletváltás végre lehetővé teszi, hogy az embert holisztikusan lássuk: teljes összefüggésrendszerében, nem pedig különálló tünetek vagy testrészek alapján.
A bél–agy tengely egy viszonylag új, de ma már széles körben elfogadott fogalom, amely azt írja le, hogy a bélrendszer és az agy folyamatos, kétirányú kommunikációban állnak egymással. Nem csak arról van szó, hogy az agy irányítja az emésztést (amit jóval régebben tudunk), hanem arról, hogy a bélrendszer állapota és a benne élő mikroorganizmusok visszahatnak az agyműködésre, a hangulatra, az energiaszintünkre és a stresszválaszra. Ez több kommunikációs útvonalon valósul meg: idegi kapcsolaton keresztül, hormonális jelzésekkel, illetve a bélmikrobiom metabolitjainak segítségével.
A rendszer lényege az, hogy a beleink nem csak emésztenek, hanem érzékelnek, jeleket küldenek és befolyásolják az agy működését – és ugyanez fordítva. Nem is olyan misztikus ez, ha például erre a kifejezésre gondolunk: „gyomoridegem van”. Vagy ha eszünkbe jut, hogy gyakran fájt a hasunk egy nehezebb dolgozat előtt, amikor iskolába kellett indulni. Megvan ennek a nagyon is tényszerű magyarázata: stressz vagy izgalom hatására a bélmozgás gyorsulhat vagy lassulhat, az emésztés megváltozik és akár hasmenés, émelygés és kialakulhat.
A bélben élő baktériumok neurotranszmitter-szerű anyagokat termelnek. A szerotonin például kulcsfontosságú a hangulat, az alvás, az étvágy szabályozásában. Ezek nem feltétlenül jutnak el közvetlenül az agyba, viszont a bolygóidegen keresztül befolyásolják az agy információfeldolgozását, és szabályozzák a stresszválaszt. Egyszerűbben mondva: a jobb bélműködés egyben stabilabb hangulatot, jobb alvást, kevesebb szorongásra való hajlamot jelent.
A bél–agy tengely tehát olyasmi, mint egy kétirányú okosotthon-rendszer: az agy a központi vezérlő, a bél a lakás egyik legérzékenyebb szenzorrendszere, a mikrobiom pedig a „helyi technikusok csapata”, akik jelzik, ha valami nincs rendben. Ha a szenzorok rosszul működnek, a rendszer egészének teljesítménye ingadozni fog és persze ideális teljesítményt nyújt, ha odafigyelünk rá.
A Béres Gyógyszergyár 2025-ben ismételten kiemelkedő elismerésben részesült: a MagyarBrands díjat három kategóriában is elnyerte. A díj nemcsak a vállalat múltbeli teljesítményét, hanem jövőbe mutató szemléletét is tükrözi. Béres Marcellt a Béres Gyógyszergyár elnökét kérdeztük arról, mit jelentenek ezek az elismerések a márkaépítés, a fejlesztés és az üzleti működés szempontjából.
Úgy gondolom, sikerünk a vevőink körében több tényezőre vezethető vissza. Egyedi történetünkre, hosszú távú szemléletünkre, kiváló szakemberekből álló összetartó csapatunkra, az ezekből fakadó tudományos igényességre, amely garantálja termékeink kifogástalan minőségét. Úgy vélem, az emberek is érzik, hogy számunkra a minőség nem pusztán egy marketing fogás, hanem valódi küldetés.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük az igények alakulását, a legfrissebb tudományos eredményeket, szakmai és üzleti partnereink újításait, a nemzetközi trendeket, és keressük azokat a termékfejlesztési területeket, ahol újat tudunk mutatni. Arra törekszünk, hogy olyan újszerű készítményeket fejlesszünk, melyek szakmailag kifogástalanok, és az emberek számára kényelmesebb, személyre szabottabb, hatásosabb megoldásokat biztosítanak. Hogy olyan termékeket vezessünk be, melyekre nem csak igény van, nem csak trendik, hanem népbetegségeink hatékony megelőzését, kezelését is előmozdítják. A termékinnováció mellett csomagolásban, marketingkommunikációban, illetve szervezeti, technológiai és logisztikai megoldásainkban is igyekszünk a versenytársaink előtt járni.
A Béresre sokan igazi magyar sikertörténetként tekintenek. Az egészségmegőrző piacon az étrend-kiegészítők kontrollálatlan dömpingje miatt a verseny fokozódik. Szomorú trend, hogy a laza EU szabályozásból és ezek betartatlanságából fakadó, megtévesztő kommunikáció mára általánossá vált, mely számunkra nehéz felteltételeket, olykor rövid távon versenyhátrányt is jelent. Öröm ugyanakkor, hogy sokaknak érték a Béres hosszú távú, szakmai szemlélete, és továbbra is stabilan piacvezetők vagyunk ezen a területen, még a fiatalok körében is. A Béres Csepp, az Actival, a Béres C-vitaminok, Porcerő és Szemerő termékeink például a legnépszerűbbek kategóriájukban.
A hazai piacon célunk vezető pozíciónk megerősítése, folyamatos termékinnovációval és szakmai együttműködéseink dinamikus fejlesztésével. Világszínvonalú és rugalmas gyógyszergyárként pedig nemzetközi jelenlétünket is szeretnék egy következő szintre emelni.
A jövőképünk, hogy a családi tulajdon megőrzése mellett tudatos építkezéssel egy regionálisan is még meghatározóbb gyógyszergyárrá fejlődjünk.
A Béres Gyógyszergyárat nem csupán egészségvédő termékei tették Magyarország egyik legelismertebb családi tulajdonban lévő vállalatává, hanem évtizedek óta tartó elkötelezett társadalmi felelősségvállalása is. Mostani jelentős termékadományukkal az egészségügyben dolgozók iránti megbecsülésüket fejezték ki. A Béres Alapítvány ünnepélyes keretek között Béres Cseppet adományozott a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház valamennyi szakdolgozójának és Béres Primomed készítményeket a kórház 12 szakrendelője számára.
A közel 3,5 millió forint értékű adományt a Rend vezetése nevében Tari Zsolt főigazgató, prof. dr. Tomcsányi János rendi orvosigazgató és dr. Bezsila Katalin főgyógyszerész vette át. A Rend képviselői hangsúlyozták: intézményük kiemelt figyelmet fordít a dolgozók mentális és fizikai jóllétére, és különösen nagy értéket képvisel számukra az adomány, figyelembe véve az egészségügyi dolgozók leterheltségét.
A készítményeket dr. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa személyesen adta át. Beszédében felidézte a kórházhoz kötődő személyes és történelmi kapcsolatait: édesapját korábban a Betegápoló Irgalmasrend intézményében ápolták, valamint családjának egyik felmenője, irgalmasrendi szerzetesés rendfőnök, Thuróczy Kornél gyógyszerész volt, akinek perjelsége idején 1901–1903 között épült az irgalmasrendiek Új Kórháza, a mára ikonikus vörös téglás műemléképület.
A rend vezetése külön köszönetét fejezte ki a Béres Alapítványnak az önzetlen támogatásért és a dolgozók iránti figyelemért. A nagylelkű felajánlás nemcsak az egészségügyi szakemberek áldozatos munkájának elismerését jelenti, hanem a Béres magyar egészségügy iránti hosszú távú elkötelezettségét is.
Évtizedek óta elkötelezetten támogatjuk mindazokat, akik mások jóllétéért dolgoznak. Mostani adományunkkal az egészségügyi dolgozók mindennapi helytállását kívántuk elismerni és segíteni.
Alapítványunk ünnepélyes keretek között Béres Cseppet adományozott a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház valamennyi szakdolgozójának és Béres Primomed készítményeket a kórház 12 szakrendelője számára.
A közel 3,5 millió forint értékű adományt a Rend vezetése nevében Tari Zsolt főigazgató, prof. dr. Tomcsányi János rendi orvosigazgató és dr. Bezsila Katalin főgyógyszerész vette át. A Rend képviselői hangsúlyozták: intézményük kiemelt figyelmet fordít a dolgozók mentális és fizikai jóllétére, és különösen nagy értéket képvisel számukra az adomány, figyelembe véve az egészségügyi dolgozók leterheltségét.
A készítményeket dr. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa személyesen adta át.
A Rend vezetése külön köszönetét fejezte ki alapítványunknak az önzetlen felajánlásért és a dolgozók iránti figyelemért. Számunkra ez az adomány nemcsak a szakdolgozók áldozatos munkájának elismerése, hanem egyben annak kifejezése is, hogy hosszú távon elkötelezetten támogatjuk a magyar egészségügyet és mindazokat, akik benne dolgoznak.
A digitalizáció betörésével óriási változások zajlanak az orvostudományban, még ha nem is minden újítás érkezik meg rögtön a mindennapjainkba. Íme, néhány forradalmi innováció a kutatólaborok tájáról.
Már létezik olyan online platform, ahol a beteg panaszai alapján algoritmus segít eldönteni, milyen szakterülethez forduljon az illető, sőt, időpontot is foglal számára. De kiszűri azokat is, akiknek nem muszáj orvoshoz menni, hiszen képernyőn keresztül is választ kaphatnak egyszerűbb kérdésekre, így nem foglalják az egészségügy kapacitását.
Tesztelnek már olyan rendszereket is, amelyeknél a páciens egy AI-alapú kérdőívet tölt ki, amely segíti a panaszok előszűrését. Csak ezután kerül sor személyes vagy videós konzultációra, amire az orvos a program által rendszerezett információk alapján készülhet fel.
Már nem elképzelhetetlen a telemedicina – különösen a bőrgyógyászatban, a pszichológiában és a krónikus betegek gondozásában, vagyis olyan szakterületeken előnyös, ahol nem elengedhetetlen a személyes találkozó. Bőrgyógyászati panasz esetén például a páciens lefotózza a tüneteit, és elküldi az orvosnak. A digitális konzultáció persze nem mindig válhatja ki a szakember munkáját, de hatékony kiegészítője lehet a személyes vizitnek.
Nagy segítség lehet egy ilyen fejlesztés az elöregedő társadalmakban, ahol egyre több a demens időskorú. Külföldön kidolgoztak már olyan segítő programokat is, amelyeknél egy úgynevezett avatár arra ügyel, hogy az érintett bevegye a gyógyszereit. Arra is létezik már technikai megoldás, hogy a páciens beültetett monitorozással éljen: egy gép folyamatosan figyeli a vérnyomását, vércukorszintjét, elküldi az adatokat egy központi szerverre, ahol szintén gép elemzi ezeket, és jelez az orvosnak, ha problémás eltérést talál.
A mesterséges intelligencia ma már a gyógyításban sem megkerülhető. Az egyik legaktívabban fejlődő, ezt alkalmazó szakterület a képalkotó diagnosztika. Főként – de nem kizárólagosan – a magánellátásban működnek már olyan rendszerek, amelyek például tüdő-CT vagy gerinc-MR vizsgálatoknál képesek automatikusan jelölni elváltozásokat, vagy a mammográfiás felvételen megmutatják az orvosnak, hova érdemes fókuszálni. A program felhívja a figyelmet a lehetséges eltérésekre, de az értékelést továbbra is szakorvos végzi. Ez nemcsak egyszerűsíti, de gyorsítja is a munkát. Tudjuk, hogy a stroke-ellátásban kulcsfontosságú a gyorsaság. Magyarországon évek óta működik a távértékelés: huszonnyolc centrum CT-adatai jutnak el egy központi szerverre, és ha nagy a baj, a mentő egyből a legmegfelelőbb ellátóhelyre indul.
A terápiás lehetőségek feltérképezésében is segít a számítástechnika. Az állami ellátásban többnyire még tesztfázisban vannak azok a módszerek, amikor digitális elemzést használnak a legfontosabb döntések során – például az onkológiában. A mesterséges intelligencián alapuló program például célzott terápiát ajánl a beteg genomikai profilja alapján. A végső döntés természetesen ezúttal is az orvosi csapat kezében marad.
A sebészet ma már nem ott tart, hogy „felnyitjuk és megnézzük, mi a baj”. A modern orvoslás célja, hogy minél kevesebb vágással, minél pontosabban avatkozzon be a szervezetbe. Ebben segítenek a sebészeti robotok.
A legismertebb a da Vinci, amelyet külföldön már sok kórházban használnak. A sebész nem közvetlenül a beteg fölött dolgozik, hanem egy vezérlőpultnál ül, és apró robotkarokat irányít. Ezek a karok sokkal finomabb mozdulatokra képesek, mint az emberi kéz, és kiszűrik az esetleges remegést is. Prosztataműtéteket, nőgyógyászati beavatkozásokat vagy szívsebészeti operációkat is el lehet végezni úgy, hogy a beteg sokkal hamarabb felépül.
De a fejlődés itt nem áll meg. A kutatók azon dolgoznak, hogy a robot „érezze” is, milyen erővel ér a szövethez – például tudja, mikor szabad még húzni egy eret, és mikor szakadna el. Ez az úgynevezett „tapintásérzékelő” robotsebészet a következő évtized egyik legígéretesebb kutatási iránya.
Eközben a minimálisan invazív eljárások rohamosan terjednek: ma már az agyat sem mindig kell megnyitni ahhoz, hogy beavatkozást végezzenek. Az úgynevezett fókuszált ultrahang például MRI-vezérléssel képes a koponya felnyitása nélkül „kiiktatni” egy remegést okozó agyi pontot – a Parkinson-kór kezelésében ez már több országban valóság, Magyarországon pedig klinikai kutatások folynak ezen a területen.
A sebészet tehát a precízió, gyorsabb gyógyulás és kisebb megterhelés irányába halad – a robot nem veszi át az orvos helyét, csupán – úgymond – meghosszabbítja a kezét.
A másik nagy forradalom a szövetpótlás és regeneratív orvoslás területén zajlik. Ma már nem utópisztikus elképzelés, hogy egy lebénult beteg újra járni tudjon, vagy hogy súlyos égési sérülés után új bőr nőjön; a tudósok azon dolgoznak, hogy az ideg- és szövetsérüléseket sejtszinten regenerálják. Egyre több sikeres kísérlet születik arra, hogy a gerincvelőben megszakadt idegpályákat elektromos impulzusokkal „átugorják”. A beteg agyából származó jeleket egy beültetett eszköz – egyfajta neuropacemaker – továbbítja az alsó végtagok felé, így a korábban mozdulatlan ember ismét járóképessé válhat.
A jövő egyik legizgalmasabb lehetősége, hogy ha valaki elveszíti egy végtagját, az agyát „átprogramozzák”, hogy egy művégtagot is ugyanúgy tudjon irányítani. Ez ma már nem sci-fi: vannak páciensek, akik olyan robotkart mozgatnak, amit közvetlenül az agyi aktivitás vezérel.
A laboratóriumokban helyenként már 3D-s bioprinting, vagyis élő szövetek nyomtatása is zajlik. Tudósok kísérleteznek mesterséges máj, vese, sőt akár agyszövet létrehozásával is. Informatika és biotechnológia találkozik; adott páciens saját sejtjeiből építhetik újra egy-egy testrészét.
Szintén áttörést jelentett a biológiai gyógyszerek megjelenése, amely teljesen új megközelítést hozott a gyógyításba.
A hagyományos gyógyszerek vegyi úton készülnek, és általában ugyanazt a hatóanyagot kapja minden beteg. A biológiai gyógyszerek ezzel szemben élő sejtek segítségével készülnek, és sokkal célzottabban hatnak. Ezek a készítmények fehérjéket, antitesteket vagy enzimeket tartalmaznak, amelyek egy-egy betegség molekuláris okára hatnak.
Ennek köszönhetően elsősorban az onkológiai és immunológiai betegségek kezelése változik jelentősen. Például a HER2-pozitív emlőrák korábban igen rossz prognózisú betegség volt, ma viszont a biológiai terápiáknak köszönhetően sok beteg hosszú éveken át, vagy akár élethosszig tünetmentes maradhat.
A kutatások most a génterápiák irányába haladnak: ha egy betegségért egyetlen hibás gén felel, a jövőben akár azt is ki lehet „javítani” – így nem kell élete végéig gyógyszert szedni az érintettnek. Ez különösen ígéretes az örökletes anyagcsere- és idegrendszeri betegségek esetében. A biológiai gyógyszerek ezzel együtt nem „csodaszerek”, hanem a személyre szabott orvoslás első mérföldkövei. Vagyis nem a betegséget, hanem az adott beteg szervezetét gyógyítják.
A diabétesz – vagyis a cukorbetegség – korunk egyik legelterjedtebb népbetegsége. Magyarországon becslések szerint több mint egymillió ember él valamilyen formájával, és sokan közülük nincsenek is tudatában annak, hogy érintettek. A betegség nemcsak a vércukorszintre van hatással, hanem hosszú távon az egész szervezetre is. Éppen ezért fontos ismernünk a jeleket, a típusait és azt, hogy milyen következményekkel járhat az érintettség. Ezeket járjuk körül cikkünkben. A korai felismerés életet menthet: a diabétesz időben elkezdett kezelése segít megelőzni a súlyos szövődményeket.
A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet nem tudja megfelelően szabályozni a vércukorszintet. Egészséges működéskor az inzulin nevű hormon segíti a sejtek cukorfelvételét, ám diabétesz esetén ez a folyamat nem megfelelően történik: vagy nem termelődik elég inzulin, vagy a sejtek nem tudják hatékonyan felhasználni azt. Ennek következtében a cukor a vérben marad, ami hosszabb távon szövődményekhez vezethet.
A cukorbetegségnek több formája is ismert, de a leggyakoribbak a következők:
1-es típusú diabétesz
Többnyire gyermek- vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Az immunrendszer tévedésből megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezért a szervezet nem képes előállítani az élethez szükséges inzulint. Az érintetteknek napi szinten inzulinpótlásra van szükségük.
2-es típusú diabétesz
Főleg felnőttkorban jelentkezik, de egyre gyakrabban diagnosztizálják fiataloknál is. A szervezet ilyenkor vagy nem termel elegendő inzulint, vagy nem reagál megfelelően a meglévő hormonra. Kezelése általában életmódváltással kezdődik, szükség esetén gyógyszerrel, súlyosabb esetben inzulinnal egészül ki.
Terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz)
A várandósság alatt alakul ki, és bár sokszor a szülés után megszűnik, az érintett anyáknál később nagyobb eséllyel jelentkezhet a 2-es típusú diabétesz.
Egyéb ritkább formák
Genetikai eltérések vagy más betegségek következményeként is előfordulhat cukorbetegség, de ezek jóval ritkábbak.
A cukorbetegség alattomos lehet, különösen a 2-es típusú, mert sokszor hosszú ideig nem okoz komoly panaszokat. Érdemes azonban figyelni az alábbi jelekre:
Ezek a tünetek nem mindenkinél jelentkeznek egyszerre, de ha valaki több panaszt is észlel magán, mindenképp érdemes orvoshoz fordulnia.
A diabétesz felismerésében a laborvizsgálatok játszanak fontos szerepet. A leggyakrabban alkalmazott módszerek:
Mivel a 2-es típusú diabétesz sokszor évekig rejtve marad, a szűrővizsgálatok – különösen azoknál, akik túlsúlyosak, mozgásszegény életmódot folytatnak, vagy a családban előfordult cukorbetegség – életbevágó jelentőségűek.
A kezeletlen vagy rosszul kezelt cukorbetegség komoly szövődményekhez vezethet. A tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket és az idegeket, ennek következtében:
Ezek a szövődmények általában lassan, évek alatt alakulnak ki, de a megelőzésük érdekében a kezelés és az életmódváltás elengedhetetlen.
A kezelés célja mindig az, hogy a vércukorszintet az orvossal egyeztetve és az általa javasolt módon a normális tartományban tartsuk, és megelőzzük a szövődményeket. Ehhez többféle megközelítést alkalmaznak, amelyeket gyakran kombinálnak.
1. Életmódváltás
2. A 2-es típusú diabétesz gyógyszeres kezelése
Ha az életmódváltás önmagában nem elég, a kezelőorvos gyógyszert írhat fel. A leggyakrabban alkalmazott készítmények különböző módon hatnak: egyesek fokozzák az inzulinhatást, mások csökkentik a cukorfelszívódást vagy serkentik az inzulintermelést.
3. Inzulinterápia
Az 1-es típusú diabéteszesek számára elengedhetetlen, de sok 2-es típusú betegnek is szüksége lehet rá, ha a tablettás kezelés már nem elegendő. Az inzulint tollal, fecskendővel vagy modern inzulinpumpával lehet bejuttatni a szervezetbe.
4. Újabb megoldások
Ma már léteznek folyamatos vércukormérő rendszerek és okoseszközök, amelyek segítik a betegek mindennapjait. Ezek a technológiák nemcsak kényelmesebbek, hanem lehetővé teszik a pontosabb vércukorkontrollt is.
Bár az 1-es típusú diabétesz nem előzhető meg, a 2-es típus kialakulásának esélyét jelentősen csökkenthetjük. Ehhez elsősorban tudatos életmódra van szükség:
A cukorbetegség az egész szervezetet érintő, krónikus betegség. Minél előbb felismerjük, annál nagyobb esély van arra, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket. A tudatosság, a megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú.
Idén különleges megtiszteltetés ért minket: szolnoki gyárunk látta vendégül a Modern Gyárak Éjszakája megnyitó eseményét. A résztvevők betekintést nyerhettek abba a technológiába, innovációba és szakértelembe, amelyre termékeink megbízhatósága épül.
Egészségmegőrző készítményeink 1996 óta készülnek saját tulajdon szolnoki üzemünkben, ahol munkatársainkkal nap mint nap azon dolgozunk, hogy megbízható, hatékony és magas minőségű vitamin-, ásványianyag- és nyomelemkészítményeket állítsunk elő.
Számunkra ez az esemény fontos mérföldkő volt, hiszen ritka lehetőség, hogy a nagyközönség bepillanthasson mindabba a szakmai háttérbe és elkötelezett munkába, amely a Béres termékek mögött áll.
Az elmúlt években sokat változott a szépségideál, a nagyon vékony topmodellek helyét átvette a sportos testalkat, emellett egyre nagyobb teret hódít a „body positivity” mozgalom, amely az önelfogadást és a test sokféleségét hirdeti. Mindeközben folyamatosan nő a túlsúlyos és elhízott emberek száma, és a közösségi médiát továbbra is elárasztják az újabbnál újabb „csodafogyókúrák”, amelyek gyors megoldást ígérnek a súlyproblémákra. Felmerül azonban a kérdés: csupán esztétikai ügy-e az elhízás, és a vékonyság kultuszát csak a média és a társadalom erőlteti ránk, esetleg tényleg komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában? Cikkünkben utánajárunk, hol húzódik a határ az önelfogadás és az egészségtudatosság között.
A túlsúly és az elhízás, azon belül is az emelkedett zsigeri zsír mennyisége, bizonyítottan növeli a magas vérnyomás, az emelkedett vércukor- és koleszterinszint, a 2-es típusú diabétesz, a szívinfarktus és számos daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát.
Magyarországon a férfiak 65%-a és a nők 52%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ezekkel a mutatókkal az Európai Unió 4. legelhízottabb országa vagyunk, és az eredmények romló tendenciát mutatnak. Ebből is jól látszik, hogy fontos erről a témáról beszélni, hiszen a probléma egyre több embert, azon belül is egyre több gyermeket érint.
Fontos megemlíteni, hogy az elhízás mellett a túlzott soványság is egészségügyi kockázat. Az alacsony testsúly növeli a csontritkulás kialakulásának a kockázatát, gyengíti az immunrendszer működését, és negatívan hat a hormonrendszer működésére. Ezek a negatív hatások egy látszólag normál BMI mellett is jelentkezhetnek, ha az alacsony izomtömeggel párosul, hiszen alacsony izomtömeg mellett (mozgásszegény életmód) is lehet testzsírszázalékunk és a zsigeri zsírunk mennyisége kórosan magas, ezt nevezik „skinny fat” jelenségnek, és ennek felderítését segítik a testösszetétel-mérő készülékek, amelyek pontosabb képet adhatnak arról, hogy testsúlyunk miből is tevődik össze.
A tápláltsági állapot meghatározásának legegyszerűbb eszközei a BMI kiszámítása vagy a haskörfogat megmérése, emellett egyre elterjedtebb a testösszetétel és testzsírszázalék meghatározása is.
BMI számítás:
A BMI (Body Mass Index) egy arányszám, amely a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben megadott magasság négyzetének hányadosa, azaz BMI = testtömeg/méterben mért testmagasság négyzete. Például, ha valaki 180 cm magas és 80 kg, akkor a BMI = 80/1,82 = 24,7.
BMI-det az alábbi weboldalon is kiszámolhatod: https://www.okostanyer.hu/bmi-kalkulator/
A WHO meghatározása szerint
A BMI átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb izomtömeg esetén félrevezető eredményt adhat, hiszen magas izomtömeg esetén egy egészséges egyén is a túlsúlyos kategóriába kerülhet, míg alacsony izomtömeg esetén magas testzsírszázalék mellett is kerülhetünk a normál tartományba.
Precízebb módszer a testösszetétel-mérés, mely végezhető bőrredő-méréssel vagy bioimpedancia-mérő készülékkel (pl. okos mérlegek, testösszetétel-mérő készülékek). Ezzel kiküszöbölhetjük a BMI pontatlanságát, viszont ezek a mérési módszerek viszont vagy szakemberigényesek, vagy drága eszközhöz kötöttek, amelyekből az otthoni verziók pedig sokszor elég pontatlanok, valamint nem mindenki számára hozzáférhetők.
Egészségünkre nézve a hasi elhízás a legveszélyesebb, hiszen ez utal a legjobban a zsigeri zsír felhalmozódására. Ennek megállapítására használhatjuk a haskörfogatmérést. Ez esetben egy mérőszalag segítségével mérjük meg a haskörfogatunkat, két ujjal a köldök felett, laza hasfallal, kilégzést követően.
A szívérrendszeri betegségek rizikóját illetően
Ha a számok azt mutatják, hogy egészségünk érdekében érdemes változtatnunk testösszetételünkön, akkor itt az idő, hogy munkához lássunk!
Először is nézzük meg jelenlegi szokásainkat, hogy megállapítsuk, melyik vezethetett a túlsúly vagy a soványság kialakulásához. Mennyit és mit eszünk? Mennyit és mit iszunk? Mennyit és milyen gyakran mozgunk? Alszunk eleget? Mennyire stresszes az életünk? Ezeket megvizsgálva tudjuk meghatározni, hogy min érdemes változtatnunk. Haladjunk apró, fenntartható lépésekben, legyünk türelmesek, tűzzünk ki reális célokat, és szükség esetén vegyük igénybe szakember segítségét.
Testösszetételünk tartós megváltoztatásához nem rövid ideig tartó, sanyargató módszerekre, hanem életmódváltásra, azaz szokásaink megváltoztatására van szükség. Ehhez jó, ha tudjuk, hogy ahhoz, hogy egy új szokás automatikussá váljon, akár 3-6 hónapra is szükség lehet, és előfordulhatnak az úton visszaesések, ezek a folyamat természetes részei. Fontos, hogy ilyenkor se csüggedjünk, hanem folytassuk, amit elkezdtünk.
Most nézzük meg a négy fő pillérhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat:
Egyszerű fizika, hogy ha kevesebb energiát viszünk be szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, akkor fogyni fogunk, ha többet, akkor hízni. De mennyi energiára van szükségünk? Energiaszükségletünk függ az életkorunktól, a nemünktől, a testsúlyunktól (azon belül is az izomtömegünktől) és a fizikai aktivitásaink alatt elégetett energia mennyiségétől. Online kalkulátorok segíthetnek a kiindulásban, az alábbi oldalon például kiszámítható energiaszükségletünk: https://semmelweis.hu/egeszsegfejlesztes/elvitelre/taplaltsagi-allapot/energia-calc/.
Alapanyagcserének nevezzük azt az energiamennyiséget, amit nyugalmi, fekvő testhelyzetben elhasznál a szervezet 24 óra alatt. Ha az alapanyagcserénknél tartósan kevesebb energiát fogyasztunk, az negatívan hat egészségünkre, illetve hozzájárul a diétázók által jól ismert jojó-effektushoz, ezért nem szabad drasztikus kalóriamegvonásra törekedni. Az ideális az, ha egy nap maximum 500 Kcal-lal fogyasztunk kevesebbet a napi szükségletünknél, így hetente kb. fél kiló zsírt fogunk veszíteni.
A táplálkozásunk tekintetében a mennyiség mellett a minőségre is érdemes figyelmet fordítani. Ehhez nyújt segítséget az Okostányér (https://www.okostanyer.hu/) ajánlása.
A megfelelő folyadékbevitel nagyban hozzájárul egészségünk megőrzéséhez és csökkentheti az éhségérzetet is. Érdemes a víz fogyasztását előtérbe helyezni, ugyanis az üdítők magas kalóriatartalommal rendelkezhetnek, az édes, kalóriamentes üdítők pedig növelhetik éhségérzetünket. Folyadékfogyasztásunk színesítésére választhatunk teát, zöldségleveket, kisebb mennyiségben 100%-os gyümölcslevet hígítva vagy turmixokat.
Az alkoholfogyasztás terén tartsunk mértéket, mivel magas kalóriatartalommal rendelkeznek (1 g alkohol ≈ 7 kcal), és számos egyéb negatív hatásuk is van egészségünkre.
A megfelelő mozgásmennyiséggel (heti minimum 150 perc mérsékelt intenzitású aerob vagy 75 perc erőteljes intenzitású mozgás)) nagy mértékben növelhető energiafelhasználásunk, és izomtömegünk növekedésével emelkedik az alapanyagcserénk is.
Emellett ne becsüljük alá a hétköznapi „mikro” mozgásokat sem (pl. amikor sétálgatunk telefonálás közben, lépcsőzünk vagy takarítunk), hiszen ezek is nagy mértékben képesek növelni napi energiafelhasználásunkat.
A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, valamint a magas stressz-szint negatívan hat étkezési szokásainkra, hiszen növeli a kortizolszintünket, ami befolyásolja az éhségérzetünket, az édesség iránti vágyunkat, ezáltal növeli a hasi elhízás kockázatát.
Emellett étkezési szokásaink gyakran összefüggenek lelki állapotunkkal. Ha jellemző ránk az otthonról hozott egészségtelen viszony az ételekkel, az érzelmi vagy unalom miatti evés, esetleg a falásrohamok, érdemes ezek lelki hátterét is feltárni és megérteni.
Amennyiben úgy érezzük, szükségünk lenne útmutatásra az életmódváltásban, kérjük hiteles szakember (dietetikus, táplálkozástudományi szakember, edző, pszichológus) segítségét. Az egészségünket támogató testösszetétel elérhető – és értékes – cél mindannyiunk számára.
Egyre több technológiát, számítógépes programot és mesterséges intelligencián alapuló rendszert használunk a mindennapokban – ez a változás az egészségügyet is elérte. A páciens ezen eszközök segítségével informáltabb, aktívabb és egészségtudatosabb lehet, és a legfrissebb lehetőségek az orvosok munkáját is megkönnyítik.
Az elmúlt egy-két évtizedben életünk minden területén erős digitalizálódás zajlott – és persze zajlik napjainkban is. Egyre kevésbé használunk készpénzt, online vásárolunk, applikációban tervezzük meg az útvonalunkat. A technológia tehát forradalmasította a bankolást, a közlekedést vagy épp a vásárlást és a mindennapi életünk megannyi részét. Egy ideje az egészségügy átalakulása is megkezdődött: az orvosi rendelők, kórházak és gyógyszertárak világszerte egyre több informatikai megoldást vezetnek be azért, hogy gyorsabb, pontosabb és személyre szabottabb ellátást nyújthassanak. Magyarországon is elindult ez a folyamat – még ha lassabban is –; a jövő egészségügye már most körvonalazódik.
Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy videóhíváson keresztül beszéljünk az orvossal, vagy hogy laboreredményeinket egy online felületen lássuk. Ma ez már mindennapos gyakorlat.
A folyamatban mérföldkő volt az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) bevezetése. Ez a rendszer ma már több millió ember adatait kezeli biztonságosan – a háziorvos, a szakorvos és a gyógyszertár is hozzáférhet a szükséges információkhoz. Ennek köszönhetően például az e-recepttel nem kell papírt vinni a patikába, és az orvosok is gyorsabban tájékozódhatnak a beteg kórtörténetéről.
A világon több helyen ennél is tovább léptek. Észtországban például minden állampolgár digitális egészségügyi profillal rendelkezik, ahol nemcsak a kórtörténet és a leletek érhetők el, hanem beépített mesterséges intelligencia is segít az orvosoknak a döntéshozatalban. Svédországban már alapvető lehetőség, hogy a páciensek online platformokon keresztül konzultálnak szakorvosokkal, és néhány perc alatt elektronikus receptet kapnak.
Fentiekhez persze az is kell, hogy bizonyos méréseket ne csak a rendelőben lehessen elvégezni. Ebben segítenek a testen viselhető egészségügyi eszközök – okosórák, aktivitásmérők, vérnyomásmérő applikációk. Ezek ma már nemcsak a sportteljesítményt figyelik, hanem egészségügyi adatokat is rögzítenek.
Egyes modellek képesek EKG-t készíteni, véroxigénszintet mérni, sőt szívritmuszavarokat jelezni. Ezeket az adatokat a felhasználók megoszthatják az orvosukkal, ami különösen hasznos például a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A mesterséges intelligencia sokaknak még idegen lehet. Pedig nem váltja ki az orvost, csupán támogatja a munkáját azzal, hogy elvégez monoton, automatizálható feladatokat. Már most vannak például olyan rendszerek, amelyek képfelismerés segítségével elemzik a röntgen- és CT-felvételeket, kiszűrik a korai stádiumú daganatokat vagy épp segítenek a gyógyszerkutatásban és a betegutak optimalizálásában.
Világszinten létezik például olyan algoritmus, amely ötvennél is több szembetegséget ismer fel nagy pontossággal. Hasonló rendszerek megjelenésére Magyarországon is van remény, különösen a képalkotó diagnosztikában, ahol nagy a szakemberhiány, és eleve gépek gyűjtik be az információt.
A digitális lehetőségeket a páciens és az orvos közösen, bizalmi keretek között használják ki: a technológia tud támogatni, de a döntés továbbra is emberi marad.
Az egészségügy digitális forradalma nem csupán technológiai kérdés – hanem egyfajta szemléletváltás is. Háromoldalú partnerségről szól: a jövő orvosa nemcsak gyógyít, hanem adatot értelmez, digitális eszközöket kezel, és online is kapcsolatot tart a pácienseivel. A jövő betege pedig tudatosabb, aktívabb, és saját egészségi állapotát is jobban követi.
A cél közös: egy olyan egészségügyi rendszer létrehozása és működtetése, ahol a technológia nem elidegenít, hanem gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az ellátást.
A táplálkozás egyik fontos pillére a bevásárlás, hiszen csakis jó alapanyagokból lehet egészséges étrendet összeállítani. Ezért ezzel a cikkel abban segítünk, hogyan olvassuk helyesen az élelmiszerek címkéit, mit jelentenek az egyes adatok, és mire érdemes figyelni, amikor a polcok között válogatunk.
Annak, hogy mi szerepelhet és minek kötelező szerepelnie a címkén szigorú törvényi előírásai vannak, melyek közül most csak néhányat emelünk ki.
A csomagolt élelmiszereken mindig szerepelnie kell a termék:
Ezen felül lehetnek önkéntes jelölések is, mint például „gluténmentes”, „light” vagy „magas fehérjetartalmú”.
Többösszetevős termékeken minden hozzávalót csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Ami elöl van, abból van a legtöbb. Az allergéneket a gyártónak vastagon ki kell emelnie a listában (búza (pl. tönkölybúza, khorasan búza), rozs, árpa, zab, rákfélék, tojás, hal, földimogyoró, szója, tej, diófélék, zeller, mustár, szezámmag, kén-dioxid, csillagfürt és a puhatestűek.) A „nyomokban tartalmazhat” figyelmeztetés is erre vonatkozik, ilyenkor a termék a fentiek közül valamelyikkel szennyeződhetett.
Ha számunkra új terméket vásárolunk, mindenképp nézzük meg annak összetevőit, hiszen egészségünket nemcsak az élelmiszerek tápértéke, hanem azok összetevői is jelentősen befolyásolják. Itt kerülnek felsorolásra azok a bizonyos E-számmal jelölt adalékanyagok is, melyeket sokan próbálnak kerülni, pedig nem feltétlenül károsak, hiszen E-számmal kerül feltüntetésre pl. a hozzáadott Aszkorbinsav (E 300) és a kurkumin (E 100) is (ami a kurkuma színanyaga, és antioxidáns hatással rendelkezik). Egy-egy szám egy-egy vegyületet takar és különféle funkciókat láthat el, mint például színezék, fényezőanyag, édesítőszer, ízfokozó, tartósítószer, antioxidáns, savanyúságot szabályozó, állományjavító (pl. sűrítő, emulgeáló), térfogatnövelő, habzásgátló, vagy egyéb adalékanyagok. A gyártók nem kötelesek az E-számot feltüntetni, választhatnak, hogy az adalékanyag nevét vagy számkódját használják.
Általános jótanácsként elmondható: törekedjünk arra, hogy olyan élelmiszereket válasszunk, aminek minden összetevőjét ismerjük (és szívesen is fogyasztjuk), és az összetevőlistán minél hátrébb szerepeljen például a cukor, a só, az adalékanyagok és minden kevésbé kívánatos összetevő (pl. pálmaolaj).
2016 óta Magyarországon kötelező az élelmiszerek tápértéktartalmát táblázatos formában feltüntetni (kivéve pl. a kis kiszerelésű termékeket, ahol a hely ezt nem teszi lehetővé, ebben az esetben sorba rendezve is feltüntethető) 100 g vagy 100 ml termékre vonatkozóan. A legtöbb gyártó ezen felül az egyszerre fogyasztandó adagra vonatkozó adatokat is megadja. A táblázatban kötelezően feltüntetendő elemek:
Ezen kívül kiegészíthető a táblázat a rost-, a keményítő-, poliol-, a telítetlen zsírsav- és bizonyos esetekben a vitamintartalommal.
Fontos figyelni a részletekre: például egy instant leves tápértékadatai a kész ételre vonatkoznak, és nem a száraz porra. Például: ha egy instant tésztás leves szárazon 100 g, viszont az elkészült mennyiség (400 ml víz felhasználása mellett) kb. 500 g-ot tesz ki, akkor ahhoz, hogy a teljes adag energiatartalmát megtudjuk, a táblázatba írt értéket meg kell szorozni öttel (hiszen az csak 100 ml-re vonatkozik), így máris 5x annyi energia lesz benne. Vagy például a pudingot, ha nem a feltüntetett 1,5%-os tejjel készítjük, hanem pl. 2,8%-at használunk vagy alternatív tejjel készítjük, máris más tápértéket kapunk. Ha valaki számolja a kalóriákat ilyen apróságokkal könnyen elronthatja a diétáját.
Minden terméken feltüntetésre kerül a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági idő, de a kettő fogalom között jelentős különbség van:
Tehát ne dobjunk ki feleslegesen tartós élelmiszert, de a romlandókat mindig időben használjuk fel!
A gyártóknak lehetősége van bizonyos állításokat is megjeleníteni a termék összetételére, egészségünkre gyakorolt hatására vonatkozóan a csomagoláson, de ezt is csak szigorú szabályoknak megfelelően. Emellett használhatnak nemzetközileg elfogadott önkéntes jelöléseket (mint pl. a NUTRISCORE), amelyek szintén a vásárlókat hivatottak segíteni.
Feltüntethetők például:
A NUTRISCORE rendszer – önkéntes tápérték jelölés- A-tól E-ig sorolja be a termékeket. Az „A” és „B” kategóriájúak zöld színnel jelennek meg, ezek illeszthetők leginkább a kiegyensúlyozott étrendbe. A „D” és „E” piros jelölést kap, és ritkán javasolt a fogyasztásuk. A magasabb rost-, fehérje-, zöldség- és gyümölcstartalom pozitív, a magasabb kalória-, cukor-, só- és telített zsírtartalom pedig negatív irányba billenti a terméket a besorolásban.
Az élelmiszercímke nem csak arra hivatott, hogy felkeltse figyelmünket, hanem segít eligazodni abban is, hogy mit érdemes (vagy épp nem érdemes) a kosarunkba tenni. Ha tudjuk, mit jelentenek az adatok, könnyebben választhatunk egészségesebb, jobb minőségű termékeket. Az egészséges táplálkozás a bevásárlással kezdődik, döntsünk tudatosan!
Számunkra az egészség támogatása nem csupán küldetés, hanem hagyomány is. Ezt a több mint harminc éve tartó elkötelezettséget folytattuk idén is, amikor 133 millió forint értékű, több mint 50 000 üveg Béres Csepp adományt ajánlottunk fel tizenkét országos karitatív és betegeket segítő szervezet részére.
Az adományt Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke ünnepélyes keretek között adta át a Béres Gyógyszergyár budapesti székházában. A szervezetek képviselői személyesen vették át az adományt, amely az ő közvetítésükkel jut el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá – a rászorulókhoz, a betegekhez és az idősekhez.
Adományunk célja, hogy erősítse a védekezőképességet a téli hónapokban, amikor a megfázásos és fertőzéses megbetegedések különösen próbára teszik az immunrendszert. 1993 óta működő alapítványunk megalakulása óta több mint 10 milliárd forint értékben nyújtott támogatást az egészségvédelem, a kultúra és az oktatás területén. Hosszú évekre visszanyúló együttműködésünk partnereinkkel garancia arra, hogy a segítség valóban eljusson mindazokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
Tekintsd meg az adományozás legszebb pillanatait!
Naponta ezernyi választás előtt állunk – hogyan táplálkozzunk, mit sportoljunk, időben elaludjunk vagy még görgessük egy kicsit a közösségi médiát. Ezek látszólag apró döntések, hosszú távon viszont összeadódnak, és meghatározzák, mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben.
Nem kell nagy elhatározásokra gondolni. Az egészség nem feltétlenül a hősies tettekről szól, hanem a következetes, tudatos döntésekről –többet gyalogolsz; vizet választasz az üdítő helyett; időben elalszol, mert tudod, másnap jobban teljesítesz. Ezek a döntések befolyásolják a jövődet.
Hiszünk abban, hogy az egészségmegőrzés nem egy trend, hanem életforma, ebben a Béres megbízható partner, aki termékeivel, tudásával és inspirációival segít ezen az úton.
Új videónk erről szól: az egészség nem elérhetetlen cél, hanem tudatos, apró döntések sorozata, amelyet nap mint nap újra és újra meghozunk – a Béres pedig ott van melletted, hogy ebben támogasson.
A holnap ott kezdődik, ahogy ma vigyázol magadra.
A Béres Alapítvány 1000 üveg Béres Cseppet adományozott a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet szakdolgozóinak és védőnőinek. Az immunerősítő készítményekkel a szervezet azokat az egészségügyi dolgozókat támogatja, akik a napi betegellátásban kulcsszerepet játszanak, és munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak mások gyógyulásához. Az adományt Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke adta át az intézmény főigazgatójának, Piroska Miklósnak.
A Béres Gyógyszergyár szolnoki gyártóüzeme harminc éve működik a városban, a vállalat a kezdetektől fogva szoros kapcsolatot ápol a helyi közösséggel és egészségügyi intézményekkel, többek között a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézettel, anyagi és termékbeli támogatásokkal segítve a munkájukat.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke a Béres Cseppek átadásakor így fogalmazott: „A mostani adomány kettős üzenetet hordoz. Kifejezője az idén 950. születésnapját ünneplő város iránti tiszteletünknek, és főhajtás a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet munkatársai előtt. Az egészségügyben dolgozók, az egészségünkért nap mint nap odaadó munkát végzők pontosan tudják, mit jelent áldozatosan szolgálni az emberek egészségét. A mi adományunk ennek a szolgálatnak az elismerése és lehetőségeink szerinti jószívű támogatása, melyet az ő egészségük védelme érdekében nyújtunk. Köszönet az önfeláldozó és pótolhatatlan munkájukért!”
Piroska Miklós, a Hetényi Géza Kórház főigazgatója elmondta: „Különösen nagy örömmel és hálával fogadjuk ezt az adományt, hiszen a Béres úr által megalkotott Béres Csepp méltán viseli a hungarikum címet. Nem véletlen, hiszen minden egyes cseppje az igazi egészséget hordozza magában, s így óvja azon a szakdolgozóink szervezetét, akik valóban az „első vonalban harcolnak”, leggyakrabban találkoznak a betegekkel. Ezúton is szeretném kifejezni tiszteletemet és köszönetemet a Béres Alapítványnak, valamint a Béres Zrt. szolnoki gyárának, hogy ismét gondoltak ránk, és példamutató módon járulnak hozzá a társadalmi felelősségvállalás erősítéséhez. Az Önök támogatása nemcsak gyakorlati segítséget jelent, hanem erkölcsi megerősítést is ad mindazoknak, akik elkötelezetten dolgoznak az egészségügyben.”
A Béres Gyógyszergyár számára megalakulásától fogva fontos a következetes és odafigyelő társadalmi felelősségvállalás. A vállalat karitatív tevékenységét 1993 óta a Béres Alapítvány végzi, amely fennállása óta már több mint 10 milliárd forint értékben adott támogatást, elsősorban az egészségvédelem, a magyar kultúra és oktatás területén.
A Béres Alapítvány a rászorulók megsegítése mellett kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók megbecsülésére és támogatására is, a Hetényi Géza Kórházért Alapítványnak átadott adománnyal is ezt szeretnék kifejezni.
A Béres Alapítvány 1000 üveg Béres Cseppet adományozott a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet szakdolgozóinak és védőnőinek. Az immunerősítő készítményekkel a szervezet azokat az egészségügyi dolgozókat segíti, akik a napi betegellátásban kulcsszerepet játszanak, és munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak mások gyógyulásához.
Az adományt Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke adta át Piroska Miklós főigazgatónak.
„A mostani adomány kettős üzenetet hordoz. Kifejezője az idén 950. születésnapját ünneplő város iránti tiszteletünknek, és főhajtás a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet munkatársai előtt” – mondta Béres Klára az átadáson.
A Béres Gyógyszergyár szolnoki gyártóüzeme három évtizede működik a városban, és a kezdetektől fogva szoros kapcsolatot ápol a helyi közösséggel és egészségügyi intézményekkel.
A vállalat társadalmi felelősségvállalásának egyik legfontosabb pillére a Béres Alapítvány, amely 1993-as megalakulása óta több mint 10 milliárd forint értékű támogatást nyújtott országszerte, elsősorban az egészségvédelem, a magyar kultúra és az oktatás területén
A mostani adomány is ezt a küldetést folytatja: az egészségügyi szakdolgozók és védőnők iránti megbecsülést és támogatást.
Vannak üzenetek, amelyek annyira közel állnak hozzánk, hogy nem is kérdés, ki mondja el őket.
Új videónkban Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke vállalta a narrátori szerepet, mert számára az egészség üzenete nemcsak vállalati érték, hanem személyes ügy is.
„Számomra ez a mondat azt jelenti, hogy mindannyian felelősek vagyunk önmagunkért. Az egészség nem a holnapnak a feladata, hanem a mindennapi apró, ugyanakkor tudatos döntéseinken múlik. Tudom, hogy ezt mondani könnyű, megvalósítani sokkal nehezebb, ezt a saját életemben is jól látom. A Béresnél azon dolgozunk, hogy ebben társak legyünk.” – mondja Béres Marcell.
A film központi gondolata egyszerű, mégis mély: „a holnap ott kezdődik, ahogy ma vigyázol magadra”. Az egészség nem elérhetetlen cél, hanem tudatos döntések sorozata, amelyet nap mint nap újra meghozunk – a Béres pedig ott van melletted, hogy ebben támogasson.
A holnap ott kezdődik, ahogy ma vigyázol magadra.
A Béres Alapítvány elnöke, Béres Klára 133 millió forint értékű Béres Csepp adományt nyújtott át az ország tizenkét legnagyobb karitatív és betegeket segítő szervezetének. A több mint 50 000 üveg immunrendszert támogató készítmény a szervezetek közvetítésével jut el a rászorulókhoz.
Az ünnepélyes átadásra november 4-én került sor a Béres Gyógyszergyár budapesti székházában, ahol az ország legnagyobb karitatív szervezeteinek vezetői személyesen vették át a Béres Alapítvány idei ünnepek előtti jótékonysági adományát.
A támogatottak:
„A Béresben az országos szervezetekkel együtt valljuk, amit Márai Sándor úgy fogalmazott meg, hogy az életnek értéket csak az szolgáltat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. A mai adomány egy több, mint harminc éve folyamatosan tartó jótékonysági programunk újabb állomása, amelyben emberek ezreinek egészségét támogatjuk. Fontos ez az immunrendszert erősítő segítség, különösen az idősek, a betegek, a rászorulók esetében, és különösen a téli megbetegedéses hónapokban. Felemelő dolog, hogy így összekapaszkodva, együtt az országos nagy szervezetekkel, sok-sok ember egészségvédelmét szolgálhatjuk” – mondta Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke.
A Béres megalakulásától fogva kiemelt feladatának tekinti, hogy az alapító, id. dr. Béres József hitvallását követve, segítséget nyújtson a rászorulóknak. A társaság karitatív munkáját 1993 óta a Béres Alapítvány koordinálja, amely fennállása óta már több mint 10 milliárd forint értékben adott támogatást, elsősorban az egészségvédelem, a magyar kultúra és oktatás területén.
A Béres Csepp adományban részesülő országos szervezetek hosszú évek óta a Béres Alapítvány elkötelezett partnerei, akiknek a szakértelme és elhivatottsága garancia arra, hogy a készítmények valóban azokhoz az embertársainkhoz jussanak el, akiknek a legnagyobb szüksége van rájuk.
Képaláírás a csoportképhez: Béres Marcell, Regéczy-Béres Melinda, Sipos Balázs, dr. Nagy András Péter, Gaál Imre, Lázár Tünde, dr. Seszták István, Katona Viktória, Zagyva Richárd, dr. Fodor Antalné, Béres Klára, Szabadhegÿ Péter, dr. Béres József, dr. Muszbek Katalin, Szabó János, Juhász Noémi, dr. Hegyi Gabriella
Új mérföldkőhöz érkezett exporttevékenységünk: stratégiai partnerséget indítottunk a szlovákiai Akacia vállalattal, amelynek keretében közös kampánnyal támogatjuk ikonikus termékünk, a Béres Csepp országos bevezetését.
A most elindított együttműködés különlegessége, hogy első alkalommal építjük közös befektetéssel a Béres márkát külföldön. Míg korábban a termék regionális szinten volt jelen a szlovák piacon, most országos kommunikációs és értékesítési program indult el, amelynek célja, hogy a Béres Csepp széles körben ismertté váljon Szlovákiában is.
Hisszük, hogy az Akacia tapasztalt csapatával együttműködve sikeresen valósítjuk meg a Béres Csepp bevezetését, és ezzel újabb fontos lépést teszünk nemzetközi jelenlétünk erősítése felé.
Hajlamosak vagyunk a pihenést a lustálkodással, semmittevéssel társítani. Itt az ideje, hogy másként tekintsünk ezekre a percekre (jó esetben órákra); akár úgy, mint szervezetünk egyik immunerősítőjére
„Akármennyit alszom, valahogy nem tudom igazán kipihenni magam” – halljuk sokaktól. Ez nem valamiféle egyedi sajátosság; összetett fiziológiai és pszichológiai jelenségről van szó.
Ki több feszültséggel találkozik a munkájában, ki kevesebbel, kit jobban zavar a közlekedés vagy a szomszéd zajongása, kit kevésbé, más iskolai elvárások miatt szorong, de szinte mindegy is az életforma: modern világunkban kevés ember van, aki nem él meg stresszt – többségünknél mindennapos ez az érzés, akár kisebb, akár nagyobb dolog váltja ki.
Mára megjelent a „mikró stressz” fogalma, ami azt jelenti, hogy bár semmi kirívóan szörnyű dolog nem történik velünk, a modern életvitel egyszerűen folyamatos szorongás, feszültség alatt tart minket – végső soron kimerülést, pihenési képtelenséget és a kapcsolataink romlását okozhatja. Folyamatos stressz esetén ugyanis a szimpatikus idegrendszer folyamatosan aktív állapotban marad, és ezzel túlterheltté válik.
A WHO egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a XXI. század a szorongás évszázada”. Mindez kihat az általános egészségünkre, hiszen az idegrendszer és az immunrendszer működése szorosan összefügg.
A helyzetet nehezíti, hogy a stresszhormonok (mint a kortizol és az adrenalin) befolyásolhatják a relaxációt és a mélyalvást.
Még ha fizikailag leülünk, lefekszünk is, az agy nem feltétlenül kapcsol ki, vagyis a pihenés érzete sérülhet. Hiába próbálunk lazítani, gondolataink folyamatosan az aktuális feladatokra és tervekre fókuszálnak. Már ha megpróbálunk egyáltalán… hiszen van itt egy pszichés gátló tényező is.
Manapság minden percünk be van osztva: vagy a munka vagy a háztartás, család viszi el. Mivel az időnk, energiánk véges, sokan úgy érzik, hogy a pihenés luxus, afféle „csalás” a kötelességek rovására. Pedig a pihenés nagyon is fontos lenne, legfeljebb kevésbé látványos.
Sokan azt gondolják, hogy a kikapcsolódás csak egy külföldi utazással vagy egy wellnesshétvégével érhető el – ám az ilyesmit nem mindenki tudja megengedni magának, és nem is annyiszor, ahányszor szüksége lenne rá. Ráadásul egy nyaralással sokszor legalább annyi szervezés és idegeskedés jár együtt, mint pihenés, és valahogy nem tart ki sokáig az ott szerzett felfrissülés: ősszel hamar újra fáradékonnyá válunk.
A pihenés hétköznapi formája (és minden egészséges működés alapja) az alvás: mely ideális esetben biztosítja a teljes kikapcsolást, relaxációt.
Sajnos sokakat érint a mai világ egyik gyakori gondja: az alvászavar.
Nehezen alszunk el, és ha sikerül is, sokszor felébredünk „Társadalmi szintű alvásepidémiáról beszélhetünk” – nyilatkozta Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. „Annak ellenére, hogy az egészségtudatosság nőtt, a viselkedésünk az elmúlt évtizedben alig változott. A képernyő előtt töltött idő, az ebből adódó folyamatos kékfény-expozíció, az állandó rendelkezésre állás és a biológiai ritmusunk felborulása negatívan hat az egészségünkre.”
A tartós alváshiány számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozható, például az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegségekkel és az immunrendszer gyengülésével. Nagyobb a fertőzéshajlam (például nátha, influenza összefüggésében) is.
Vagyis nemcsak azért kell jól és eleget aludni, hogy bírjuk a másnapot, hanem azért is, hogy az egészségünket hosszan megőrizzük, és szervezetünk ellenállóbb legyen a kórokozókkal szemben.
Hogy az alvás nem csupán passzív pihenés, hanem aktívan támogatja az immunrendszer működését, jól mutatja a tény, hogy fertőzés, gyulladás hatására megnő az alvásigény, és az úgynevezett természetes ölősejtek aktivitása erősödik – ez mind a gyógyulást szolgálja. A mélyalvás különösen fontos. Olyan a szervezet számára, mint az agynak a tanulás: segíti az immunrendszert abban, hogy „megjegyezze” a kórokozókat. Úgy is fogalmazhatnánk: az alvás és a pihenés befektetés a hosszú távú egészségünkbe. De hogyan is néz ki a „megfelelő alvásminőség”, hány óra az elegendő belőle?
A Semmelweis Egyetem tanulmánya szerint valahol nyolc óra körül van az ideális szám felnőttek esetében. A mennyiség mellett a minőség is fontos, és ennek javításához nincs szükség radikális változtatásokra. Érdemes következetes alvási rutint kialakítani, korlátozni a képernyőhasználatot és az erős fényeket lefekvés előtt, valamint sötét, hűvös és csendes környezetet biztosítani a hálószobában – írja a Semmelweis Egyetem tanulmánya. Az alkohol teljes kerülése, a koffein mértékletes fogyasztása, valamint a rendszeres testmozgás szintén hozzájárulhatnak az elégséges pihenéshez.
A fürdés mind a testre, mind a lélekre hatással van. De kádfürdő vagy zuhany? Hideg vagy meleg víz? Más és más a hatásuk.
Egy 2016-os tanulmányban a résztvevők meleg vízzel kezdték a zuhanyozást, de 30-90 másodpercig hideg vízzel fejezték be. Azoknál, akiknél a zuhanyozás végén hideg víz következett, hosszú távon 29%-kal csökkent a táppénzes hiányzások száma. A hideg víz azonban inkább frissít, mint nyugtat. „Egy húszperces forró fürdő vagy zuhanyozás kilencven perccel az elalvás előtt jól kapcsolódik a szervezet cirkadián ritmusához, segíti a lenyugvást, javítja az alvásminőséget” – nyilatkozta Carrie Kovarik, a Pennsylvaniai Egyetem Kórházának bőrgyógyász docense a Business Insider című lapnak.
A Communications Market Report szerint a felnőttek ma átlagosan 25 órát töltenek online hetente – közölte a The Guardian. A válaszadók több mint harmada számára nehézséget jelent, hogy lekapcsolódjon a netről, és a válaszadók majdnem fele egyenesen elveszve érzi magát wifi nélkül. Mégis, érdemes eltenni a telefont lefekvés előtt legalább egy órával, hogy pihentetőbb lehessen az alvás.
A stresszmentesítésben sokat segít a fókuszáltság, amit gyakorolhatunk önállóan, applikációk segítségével, de megtanulhatjuk csoportban is. Ezen alapszik a ’mindfulness’ technika és a meditáció is. Előbbi annyit jelent, hogy tudatosan jelen legyünk abban, ami itt és most történik velünk – a testünkben és a tudatunkban, és ne csupán sodródjunk. A meditáció jótékony hatása abban tükröződik, hogy beépítesz egyfajta rendszerességet az életedbe. Ha minden nap szánsz magadra 10 percet, akkor a meditáció, akár egy vízbe dobott kavics, elkezd hatni az életed több területére.” (Dr. Márky Ádám)
Bármilyen relaxáló technikát válasszunk is, láthatjuk, az úgynevezett „én-idő” nem valamiféle luxus vagy önzés – regenerálódás nélkül nem lesznek jók a hétköznapok és a kapcsolataink sem. A világunk olyanná vált, hogy szükséges ellensúlyoznunk a hétköznapok stressz terhelését nyugtató tevékenységekkel, és muszáj „kiküzdeni” az időt a saját pihenésünkhöz. Ráadásul, ha ki tudjuk pihenni magunkat – úgy igazán –, azzal a környezetünk, a munkaadónk és a szeretteink is nyernek, de legfőképpen saját magunk.
A motiváció szerepe életünkben alapvető fontosságú, hiszen elindítja, irányítja és fenntartja a célirányos viselkedést. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat és bemutatjuk a tíz leghasznosabb motivációfejlesztő tippet is.
A motiváció az egyik legfontosabb belső erőforrásunk, az a belső hajtóerő, amely cselekvésre ösztönöz minket, irányt ad a viselkedésünknek, és kitartásra ösztönöz a céljaink elérésében. E célok lehetnek kisebbek (például ha éhesek vagyunk, elindulunk a hűtőszekrényhez) és nagyobbak (újjáépítjük a szakmai karrierünket, vagy egy teljesen új, az önmegvalósításon alapuló életformába kezdünk). Azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a motivációnkat, motivátoroknak nevezzük.
A motiváció, mint egyfajta energia, elengedhetetlen ahhoz, hogy előrehaladjunk életünkben. Elindítja, irányítja és fenntartja a célirányos viselkedést. Ez az erő teszi lehetővé, hogy értékeinket tettekké alakítsuk, és kibontakoztassuk a bennünk rejlő lehetőségeket. Ellenben a motiváció hiánya passzívvá és céltalanná tehet bennünket. A kutatások szerint a motiváció az alapvető pszichológiai szükségleteinkhez kapcsolódó tényező: a kapcsolódáshoz, az önállósághoz és a kompetencia érzéséhez. Ezek kielégítése a jóllét kulcsfontosságú eleme.
Izgalmas kérdés, hogy a motiváció az agyunk melyik részében „keletkezik”, ugyanakkor a folyamat sokkal összetettebb ennél. Ugyanis a motiváció az agy több összekapcsolódó területének együttműködéséből keletkezik, nem pedig egyetlen központ felel érte. A mezolimbikus dopaminjutalmazási-rendszer kiemelt szereppel bír ebben a folyamatban, ugyanis kulcsfontosságú kapcsolatokat alakít ki a döntéshozatalban, a tanulásban, az emlékezetben és a figyelemben részt vevő agyi területekkel. Ez az összetett idegi hálózat formálja reakcióinkat, és irányítja célorientált viselkedésünket.
A motivációnak több típusa létezik, de most nézzük meg a két legfontosabbat: a belső (intrinzik) és a külső (extrinzik) motivációt.
Az életünkben mindkét típusú motivációnak megvan a maga szerepe, ám a belső motiváció általában tartósabb, mélyebb és kielégítőbb elégedettséghez vezet.
A pszichológia, közgazdaságtan és viselkedéstudomány különféle elméleteken keresztül vizsgálja a motivációt. Abraham Maslow pszichológus szükséglethierarchiája szerint először az alapvető szükségleteink kielégítése a fontos (vagyis az étel és a biztonság van a fókuszban), mielőtt magasabb szintű célokat – például megbecsülést vagy önmegvalósítást – tűzhetnénk ki. Az öndeterminációs elmélet három alapszükségletet emel ki: az autonómiát, a kompetenciát és a kapcsolódást. Ezek teljesülése esetén erősebbé válik a belső motivációnk. Az úgynevezett drive-elmélet szerint pedig a belső feszültség, például az éhség vagy szomjúság, sarkall minket cselekvésre. Ezek az elméletek más-más szemszögből világítják meg, hogyan működik a motivációnk, és miként tudjuk tudatosan befolyásolni azt.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a motivációnk – ellentétben azzal, amit a közösségi média gyakran sugall – számos külső és belső tényező okán időről időre változhat, gyengülhet vagy erősödhet. A motivációnk szintjének ingadozása egy természetes folyamat, ugyanakkor, ha tartós motiválatlanságot tapasztalunk, érdemes lehet szakember segítségét kérni.
A jó hír az, hogy tudatossággal és a megfelelő praktikákkal fenntarthatóvá tehetjük a motivációnkat. A motiváció erősítésére számos megoldás létezik, és minden esetben fontos figyelembe venni az egyéni különbségeket, hiszen lényeges eltérések mutatkozhatnak abban, hogy kit „mi indít be”. Az alábbiakban összegyűjtöttük a tíz legfontosabb motivációfejlesztő tippet.
A motivációs idézetek, történetek és példaképek kétségtelenül inspirálóak lehetnek, de fontos, hogy a helyükön kezeljük őket. Egy-egy mondat vagy hősies történet lendületet adhat nekünk, de ha irreális elvárásokat közvetít, inkább nyomasztó lehet. Különösen veszélyes, amikor fiatal élsportolókat vagy extrém teljesítményeket állítanak példaként olyan emberek elé, akik teljesen más élethelyzetben vannak (például többgyermekes, dolgozó szülők). Az automatikus összehasonlítás kudarcélményt szülhet, ahelyett, hogy valódi motivációt adna. Ugyanakkor, ha tudatosan használjuk őket, a motivációs idézetek valódi erőforrássá válhatnak. Segíthetnek az önreflexióban, amikor arra késztetnek minket, hogy megfogalmazzuk a saját értékeinket és céljainkat. Valójában akkor működnek igazán jól, ha személyre szabjuk őket, vagyis nem mérceként tekintünk rájuk, hanem inspirációként, amelyet a saját élethelyzetünkhöz igazítunk. Így ahelyett, hogy távoli példákhoz hasonlítanánk magunkat, megtalálhatjuk bennük azt az üzenetet, amely a mi körülményeink között és élethelyzetünkben lendületet ad.
A receptet a „felhőbe” kapjuk, a vérnyomásértékünket az okosóránk továbbítja, a leletet megnézhetjük az EESZT-ben… a papír lassan a múlté. De vajon bizalmas maradhat-e egy információ, ami kikerül az online térbe? Rábízhatjuk-e magunkat a technológiára, ha az egészségünkről van szó?
Egykor papírra írta a háziorvos a beutalót, papíron kaptuk meg a receptet és persze a leleteinket is. Átléptünk azonban a 21. századba, és bár bizonyos rendszerek lassabban változnak, ma már azt mondhatjuk: nincs modern egészségügyi ellátás digitális adatkezelés nélkül. Ez persze azt jelenti, hogy rengeteg rólunk szóló tény kering az online térben, és mivel a testünkről-lelkünkről szólók a legérzékenyebb információk közé tartoznak, nem csoda, hogy féltjük őket. Szeretnénk, ha csak mi láthatnánk ezeket, legfeljebb azok, akiket felhatalmazunk rá. Hogyan lehet ezt ma garantálni, ha közben mi magunk (és orvosaink) pár kattintással, könnyedén szeretnének hozzáférni mindenhez?
Azt, hogy az egészségügyi rendszerben milyen adatokat hogyan tárolhatnak rólunk, az 1997. évi XLVII. törvény határozza meg.
A klasszikus, mindent megalapozó szabálymég mindig az orvosi titoktartási kötelezettség, melynek a lényege, hogy mindenki, aki részt vesz az ellátásunkban, köteles bizalmasan kezelni minden tudomására jutott információt. Vagyis csak azokkal közölheti ezeket, akikre jogszabály, hatósági határozat vagy maga az érintett feljogosítja. Csakhogy még egy pontra biztosan eljutnak a rólunk szóló adatok: a gépekhez. A digitalizáció korában ugyanis már nem papíron rögzítik az állapotunkat, a szükséges gyógyszereket és terápiákat, hanem a „felhőben”, hangozzék ez bármilyen misztikusan is. És bár egy papírdarabot is el lehet veszíteni, a hackerek korában joggal vagyunk nyugtalanok, amikor azt érezzük, hogy a minket mélyen érintő dolgok csak úgy „keringenek” az éterben.
Azt azonban tudnunk kell, hogy az egészséggel kapcsolatos információkat a világon mindenhol a legszigorúbban őrzik, hiszen személyes adataink között is különleges, kiemelten szenzitívnek számítanak, és azokat csak törvényes cél eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni. Persze azzal, hogy egy egészségügyi intézményhez fordulunk, egyben fel is hatalmazzuk azt az adatainak kezelésére. Ahhoz, hogy ezek biztonságban legyenek, először is az adatokhoz kapcsolódó jogainkkal kell tisztában lennünk.
A törvény védi mindazok személyiségi jogait, akik az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba kerülnek, védi mindenfajta illetéktelen hozzáféréssel szemben. Pontosan körülhatárolja, hogy milyen adatokat milyen célból lehet gyűjteni, és pontosan ki teheti ezt meg. Meghatározza azt is, hogy maga az érintett bármikor tájékoztatást kérhet saját adatairól, és ha kéri, a teljes orvosi dokumentáció másolatát megkaphatja (ahogyan a beteg közeli hozzátartozója is, amennyiben az illető ezt nem tiltja meg).
Alapesetben az érintett egészségügyi adatait az orvos, illetve az egészségügyi intézmény csak magának az érintettnek, valamint az érintett által írásban meghatalmazott személynek adhatja ki, és kizárólag ők tekinthetnek bele az egészségügyi dokumentációba, illetve kaphatnak arról másolatot.
Előfordul persze, hogy tudományos kutatásokhoz egy kórház vagy klinika átad különféle eredményeket, ám ezeket csak úgy teheti, ha kitöröl belőle mindent, ami alapján adott beteg azonosítható lenne.
Érdemes tudni, hogy az egészségügyi dokumentációnkat az adatfelvételtől számított harminc, a zárójelentést ötven évig meg kell őrizni, míg a különféle felvételeket (például CT, MRI) pedig tíz évig. Ezentúl ma már minden papíralapú információt digitalizálni és archiválni kell.
2016 óta van velünk az EESZT, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, egyfajta központi eseménykatalógus, ahol mindenki láthatja saját egészségügyi profilját. Kétségtelenül könnyebb, ha nem kell mindenért személyesen menni, egy beutalót, leletet, receptet itt is megkaphatunk, bár aki bizonytalanabbul mozog az online világban, annak biztosan nem volt könnyű az átállás, és talán olyan is van, akit nyugtalanít az életének ez a fajta elektronikus lenyomata. Nekik megnyugtatásul elmondjuk, hogy ezt a rendszert a vonatkozó törvény szerinti 5-ös biztonság osztályba sorolták, amely a lehető legmagasabb biztonsági fokozatot jelenti. Az EESZT minden eseményt naplóz, és a dokumentumokhoz kizárólag orvosi, illetve gyógyszerészi végzettségű egészségügyi dolgozó férhet hozzá (kétfaktoros azonosítás után), például kormányzati szervek sem. Hasonló technológia működik egyébként Ausztriában, Franciaországban és Spanyolországban is.
Fontos tudni, hogy bár a dokumentációt az egészségügyi intézmény készíti, az egészségügyi adatokkal mi magunk rendelkezünk. Ennek értelmében a páciens akár meg is tilthatja, hogy adatait kezelőorvosa rögzítse, de vélhetően ezzel csak saját dolgát nehezítené meg. Sokak szerint, „ami egyszer felkerül az internetre, azt többet nem lehet onnan eltávolítani”, ezzel szemben az igazság az, hogy az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után öt évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.
Ha a fenti kezelési móddal mégis probléma adódna, a kórházakban, rendelőintézetekben működik adatvédelmi felelős, akinek segítenie kell ilyenkor, de akkor is, ha csak kérdeznénk a rólunk nyilvántartottakkal kapcsolatban. Ezen túl a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhatunk, ha panaszunk van.
Az adatlopási kísérletek sajnos ezen a területen is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy az egészségügy – még korlátozott erőforrások mellett is – kiemelt figyelmet fordítson az informatikai biztonságra. Bár nem mindenhol állnak rendelkezésre a legmodernebb IT-technológiák, az adatok érzékenysége miatt minden intézmény számára kötelező a megfelelő védelmi intézkedések bevezetése, amelyek biztonságot nyújtanak a páciensek számára. Így az úgynevezett zsarolóvírus-támadások száma évről-évre csökken, és eddig minden egészségügyi szervezet visszakapta a titkosított adatait, ha történt is külső támadás.
Külön kihívást jelent, hogy terjednek azok az eszközök (okosóra, vérnyomásmérők, alvásmonitor, testen viselt eszközök), amikkel maga a „vizsgálat” nem is a rendelőkben, hanem az otthonunkban történik, és az adott kütyü továbbítja az eredményeket az orvosunknak. Itt már újabb csatornát kell védeni a kiszivárgástól.
Persze más eset, amikor a bankszámlánk adatait próbálják megszerezni – ilyenkor nekünk kell résen lennünk. Ám ne feledjük: ha egészségügyi adatokról van szó, akkor a felelősség mindig a szolgáltatóé: nekik kell megvédenie minket – erről gondoskodna a 2024-es egészségügyi kiberbiztonsági törvényjavaslat.
Nehezen szabályozható terület ez, amit még most is „tanulunk”, hiszen bár sokat fejlődött az egészségügyi adatok kezelésének gyakorlata, nem egyszerű megtalálni a vékony mezsgyét a jól informáltság és a biztonság között. Ám az orvosi titoktartás és az adatvédelem azonban nem csupán jogi követelmény, hanem a páciens bizalmának garanciája. Így fontos, hogy önmagunk tisztában legyünk a jogainkkal, az egészségügyi dolgozókat és a háttérszakembereket pedig folyamatosan képezzék. Hiszen a betegek önrendelkezése és személyiségi jogai nem sérülhetnek a még oly digitálissá vált 21. században sem.
A Béres Csepp gyártása közel 30 éve indult a városban, ahol most újabb emléket állítottak a feltalálónak
Szeptember 25-én a szolnoki Damjanich János Múzeum falán emléktáblát avattak id. dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának tiszteletére. A múzeumban több mint húsz éve kialakított Szolnoki Pantheon – amely egy-egy domborművel állít emléket azoknak, akik sokat tettek a városért és a vármegyéért – ezzel egy országosan is nagyra becsült tudós alakjával gazdagodott.
Id. dr. Béres József (1920–2006) a tudománynak szentelte az életét. 1972-ben megalkotott legendás készítménye mára elismert gyógyszer és hungarikum, amely emberek millióinak egészségét támogatta az elmúlt évtizedekben. A Béres Csepp gyártása 1996-ban indult el Szolnokon, ahol az elmúlt közel 30 évben jelentős beruházásokkal bővült a vállalat telephelye. A Béres Gyógyszergyárban a legmagasabb gyógyszergyári minőségben készülnek a Béres termékek, emellett mára egy jelentős kutatás-fejlesztési és logisztikai központ is kialakításra került Szolnokon. Az alapító szellemiségét őrizve, már a Béres család harmadik generációjának vezetésével építik a vállalat jövőjét.
Id. dr. Béres József feltaláló emlékét országszerte őrzik, Szolnokon a nevét a Tisza-parton sétány viseli, híres találmányára a Csepp Parkban található Béres-kút emlékeztet. 2023-ban Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye posztumusz díszpolgári címet adományozott neki.
Az emléktábla avatása alkalmából Dr. Horváth László, a Damjanich János Múzeum főigazgatója elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy az idén 950. évfordulóját ünneplő város Patheonjában, Szolnok nagyjai között helyet adhatnak dr. Béres Józsefnek.
A Pantheonban felavatott domborművet Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, aki már számos közéleti személyiséget és történelmi alakot formázott meg.
Az ünnepségen mondott beszédében dr. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa édesapja szavait idézte, aki 2001-ben így írt a városról: „Egy nagy múltú Tisza-parti magyar város befogadott engem és én a szívembe fogadtam Szolnokot.” Hozzátette: „Szolnok befogadta Béres Józsefet, a Béres pedig az elmúlt 30 évben a szakmaiságot, a növekedést, a megkérdőjelezhetetlen minőséget és az etikus magatartást adta Szolnoknak.” Béres József kiemelte: édesapja életének talán legfőbb üzenete, hogy a legnagyobb nehézségekből is létezik kiút. „Mától egy emléktábla is emlékeztet bennünket erre Szolnok díszcsarnokában. Az emlékezés pedig tanítás is, a jó példa, a példaképek követésére.” – zárta a beszédét Dr. Béres József.
A Béres Csepp gyártása közel 30 éve indult a városban, ahol most újabb emléket állítottak a feltalálónak
Szeptember 25-én a szolnoki Damjanich János Múzeum falán emléktáblát avattak id. dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának tiszteletére. A múzeumban több mint húsz éve kialakított Szolnoki Pantheon – amely egy-egy domborművel állít emléket azoknak, akik sokat tettek a városért és a vármegyéért – ezzel egy országosan is nagyra becsült tudós alakjával gazdagodott.
Id. dr. Béres József (1920–2006) a tudománynak szentelte az életét. 1972-ben megalkotott legendás készítménye mára elismert gyógyszer és hungarikum, amely emberek millióinak egészségét támogatta az elmúlt évtizedekben. A Béres Csepp gyártása 1996-ban indult el Szolnokon, ahol az elmúlt közel 30 évben jelentős beruházásokkal bővült a vállalat telephelye. A Béres Gyógyszergyárban a legmagasabb gyógyszergyári minőségben készülnek a Béres termékek, emellett mára egy jelentős kutatás-fejlesztési és logisztikai központ is kialakításra került Szolnokon. Az alapító szellemiségét őrizve, már a Béres család harmadik generációjának vezetésével építik a vállalat jövőjét.
Id. dr. Béres József feltaláló emlékét országszerte őrzik, Szolnokon a nevét a Tisza-parton sétány viseli, híres találmányára a Csepp Parkban található Béres-kút emlékeztet. 2023-ban Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye posztumusz díszpolgári címet adományozott neki.
Az emléktábla avatása alkalmából Dr. Horváth László, a Damjanich János Múzeum főigazgatója elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy az idén 950. évfordulóját ünneplő város Patheonjában, Szolnok nagyjai között helyet adhatnak dr. Béres Józsefnek.
A Pantheonban felavatott domborművet Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, aki már számos közéleti személyiséget és történelmi alakot formázott meg. Az ünnepségen mondott beszédében dr. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa édesapja szavait idézte, aki 2001-ben így írt a városról: „Egy nagy múltú Tisza-parti magyar város befogadott engem és én a szívembe fogadtam Szolnokot.” Hozzátette: „Szolnok befogadta Béres Józsefet, a Béres pedig az elmúlt 30 évben a szakmaiságot, a növekedést, a megkérdőjelezhetetlen minőséget és az etikus magatartást adta Szolnoknak.” Béres József kiemelte: édesapja életének talán legfőbb üzenete, hogy a legnagyobb nehézségekből is létezik kiút. „Mától egy emléktábla is emlékeztet bennünket erre Szolnok díszcsarnokában. Az emlékezés pedig tanítás is, a jó példa, a példaképek követésére.” – zárta a beszédét Dr. Béres József.
A szenvedély az élet fűszere, ugyanakkor nagyon vékony határvonal választja el a függőségtől. Cikkünkben körüljárjuk, mi különbözteti meg a szenvedélyt a szenvedélybetegségtől, milyen tünetek jelzik a határ átlépését, és miért olyan nehéz felismerni a modern függőségek természetét.
Mindenkinek van valami az életében, amit szenvedélyesen szeret csinálni, amihez szenvedélyesen kötődik. A zene, a filmek, a videójátékok, a sport vagy éppen a munka mind-mind lehetnek olyan dolgok, amelyek az átlagosnál mélyebben megérintenek bennünket, amelyekhez mélyebbek tudunk kapcsolódni. De mégis adódnak fontos kérdések: Mikor érkezik el valaki arra vékony határvonalra, és lépi át az a pontot, ami elválasztja egymástól az egészséges motiváció által táplált szenvedélyt a káros megszállottságtól? Mikor beszélhetünk függőségről, és mikor csak rajongásról?
A szenvedély és a függőség közötti különbség alapvetően a kontrollban és a hatásukban rejlik. A szenvedély egy pozitív belső hajtóerőt jelent, amely örömöt, motivációt és személyes fejlődést eredményez, miközben az egyén megőrzi a szabad választási lehetőségét, és nem ássa alá az önkontrollját. Értelmet ad a cselekvésnek, növeli az életminőséget, harmonikusan illeszkedik a mindennapokba. Ezzel szemben a függőség egy kényszeres, kontrollvesztéssel járó viselkedésforma, amely gyakran a negatív érzések elkerüléséből táplálkozik. A függőség beszűkíti a döntési szabadságot, felborítja a belső egyensúlyt. Romboló hatással van a kapcsolatokra, a munkára, az egészségre, miközben az egyén gyakran tagadásban él, elveszítve akár az önmaga feletti irányítást is.
Ez a különbségtétel különösen fontos napjainkban, amikor modern tényezők és tevékenységek sokasága – mint például a képernyőidő vagy az online vásárlás– elfogadott, sőt, támogatott társadalmilag, ugyanakkor eltúlzott jelenlétük az egyén életében komoly pszichológiai problémák forrásaivá válhatnak.
A 21. század új típusú függőségeket hozott magával. A viselkedési addikciók – például a játékfüggőség, a vásárlási kényszer, a virtuális függőség, vagy épp a filmek (sorozatok) világába való menekülés – gyakran ártalmatlannak tűnnek, de hosszú távon komoly pszichés, társas és anyagi következményekkel járhatnak. Ezek mellett továbbra is jelen vannak a klasszikus – úgynevezett kémiai – függőségek is, mint az alkohol-, a nikotin- vagy a droghasználat, amelyek a szervezet biokémiáját változtatják meg, és súlyos testi-lelki leépüléssel járnak. A viselkedési és a kémiai addikciók ugyan különböző formában jelennek meg, de közös bennük, hogy ugyanazokat az agyi jutalmazó központokat aktiválják. Emellett a függőség dinamikája – a kontrollvesztés, a megvonási tünetek, az életminőség romlása – rendkívül hasonló lehet.
Az alábbi példák azt mutatják be, hogyan csúszhat át egy ártatlan hobbi vagy szokás kontrollvesztett függőségbe.
A videójátékok kikapcsolnak, izgalmas versenyhelyzetet teremtenek, sőt, barátságokat is eredményezhetnek, de ha napi több órát töltünk a játékkal, elhanyagoljuk miatta az alvást, étkezést vagy munkát, szorongunk, ha nem tudunk játszani, akkor ez már túlmutathat az egészséges mértékű szenvedélyen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban hivatalosan is a mentális zavar kategóriába sorolta a játékfüggőséget.
A shoppingolás néha tényleg adhat egyfajta pillanatnyi megnyugvást, de ha a vásárlás rendszeresen érzelmi pótcselekvés (unalom, szomorúság, stressz ellen), bűntudat vagy szégyenérzet követi, tartós anyagi nehézséget okoz, akkor kényszeres vásárlási zavarról lehet szó.
A binge watching kultúrája sokunk számára lehet ismerős.
Ugyanakkor, ha a sorozatnézés miatt lemondunk a társasági eseményekről vagy a munkáról, esetleg a valóságból való menekülésre használjuk, akkor a szórakozás eszköze a valóság tagadásának eszközévé válhat.
A zene ereje vitathatatlan, hiszen gyógyít, összeköti és inspirálja az embereket. Viszont, ha képtelenek vagyunk csendben lenni, mert a zene segít elnyomni olyan érzéseket, amelyekről nem akarunk tudomást venni, állandó zajjal menekülünk a belső konfliktusok elől, akkor a zene már nem támogat bennünket, hanem elfedi a nehézségeinket.
A fizikai aktivitás (az edzés) az egészség alapja, az egészséges életmód egyik legfontosabb pillére. Ugyanakkor a túlzott, kényszeres testmozgás mögött gyakran önértékelési zavar, szorongás vagy testképzavar húzódik meg.
Figyelmeztető jelek lehetnek:
Ez a fajta függőség alattomos, mert gyakran pozitív viselkedésnek álcázza magát („csak egészséges vagyok”), miközben kóros kényszerré válhat.
A mobiltelefon mindig kéznél van, gyakran túlságosan is. Az eszközök képernyőit, az alkalmazásokat és a közösségi platformokat úgy tervezték, hogy minél hosszabb ideig fenntartsák a figyelmet és bent tartsák a felhasználókat.
A függőség legfontosabb jelei:
Ez a függőség különösen veszélyes, mert szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba.
Lehet szerelembe esni úgy, hogy az már függőséget jelent? A válasz az, hogy igen. Ha a kapcsolat megszállottsággá válik, minden más terület, tényező fontosságát elnyomja, vagy ha az önértékelésünk kizárólag a másik fél visszajelzésein múlik, akkor érzelmileg függővé válhatunk. Ez gyakran vezet az egészséges kötődésen alapulók helyett toxikus kapcsolatokhoz.
Korunk pszichológiája már nem csak a klasszikus szerfüggőségeket (pl.: alkohol, drogok) tekinti problémának. A viselkedési függőségek – amelyek ugyanúgy aktiválják az agy jutalmazó rendszerét – egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Valamennyi függőséget összeköti egy közös pont: a kontroll elvesztése.
Legyen szó játékról, vásárlásról, virtuális valóságról vagy mozgásról, a viselkedési függőségek is ugyanazokat az agyi jutalmazási pályákat aktiválják, mint például a drogok vagy az alkohol. Dopamin (vagyis „boldogsághormon”) szabadul fel, ami rövid távon örömérzetet ad, de hosszú távon tolerancia kialakulásához és kontrollvesztéshez vezet. Bár nem mindenki válik függővé, a genetikai hajlam, a gyermekkori élmények, a stresszkezelési nehézségek mind-mind növelik a kockázatot.
Tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket – és adjunk rájuk őszinte válaszokat – azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amelyek szenvedélyesen érdekelnek bennünket.
Ha több kérdésre is igen a válasz, érdemes lehet szakemberhez fordulni.
A függőségek felismerése önmagában is fontos lépés, de a valódi változás akkor kezdődik, amikor tudatosan igyekszünk visszavenni az irányítást az életünk felett. Ehhez nem feltétlenül van szükség nagy, drasztikus döntésekre, hanem inkább apró, következetes lépésekre, amelyek fokozatosan segítenek helyreállítani az egyensúlyt. Fontos tudnunk: ha úgy érezzük, egy viselkedésforma már túlmutat az egészséges határon, vagy önállóan nem tudunk változtatni rajta, akkor érdemes szakember segítségét kérni. Egy pszichológus vagy addiktológus támogatása nem a gyengeség jele, hanem a tudatosság és felelősségvállalás egyik formája. Az egyensúly megtalálása nem mindig könnyű, de elengedhetetlen a mentális jólét és a tartósan jó életminőség szempontjából.
Együttműködési keretmegállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Béres Gyógyszergyár, valamint a Béres Alapítvány. A dokumentum értelmében vállalatunk ezentúl egyebek mellett ösztöndíj programmal segíti az egyetem Gyógyszerésztudományi Karára járó hallgatók oktatását, és kutatási együttműködést is tervezünk.
A szerződés aláírásakor a Debreceni Egyetem (DE) rektora felidézte, hogy amikor 2004-ben a debreceni Biogal Gyógyszergyárat megvásárolta a Teva, egy sor, a Tevától független gyógyszeripari kis- és középvállalkozás jött létre a városban és annak környékén. Akkor az egyetem, a debreceni önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara úgy döntött, hogy megalapítják a Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klasztert, mely arra volt hivatott, hogy összehozza ezeket a gyógyszeripari szereplőket. Egy klaszterszerű együttműködési rendszer jött létre, melyhez rövid időn belül csatlakozott a Richter Gyógyszergyár is. Szilvássy Zoltán hozzátette: a Béres Gyógyszergyárral először csaknem 20 évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a Debreceni Egyetem, ami a Szolnok Campus megnyitásakor kapott új lendületet.
„Most jött el annak az ideje, hogy dokumentáljuk is az egymás iránti elköteleződést. Ezzel egy olyan újabb fejezet nyílhat, melyben magyar kutatóintézetek és magyar piaci szereplők közösen dolgozhatnak olyan projekteken, melyekből valós piaci sikerek születhetnek. A Debreceni Egyetem sok gyógyszergyárnak nyújtott már ebben segítséget a kölcsönös előnyök alapján” – jelentette ki Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán, kancellár hangsúlyozta: az intézmény fő fókuszterülete az egészségipar, ennek megfelelően állandóan fejlesztik az ehhez kapcsolódó kapcsolatrendszert. „Ahhoz, hogy egy terméket előállítsanak és megvegyenek, hosszú út vezet. Ez kezdődhet például egyetemi kutatással, fejlesztéssel, majd jöhet a gyártás és az értékesítés. Nagyon örülnénk annak, ha a legújabb egyetemi kutatások is bekerülnének a piaci termékekbe. A Béressel kötött megállapodásnak ilyen hozadéka is lehet” – vélekedett Bács Zoltán. A kancellár örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás értelmében a Béres Alapítvány a jövőben ösztöndíjjal segíti a Gyógyszerésztudományi Kar tehetséges hallgatóit.
A DE GYTK dékánja, Bácskay Ildikó hozzátette: a kar célja, hogy többszereplős gyógyszeripari ökoszisztémát építsen, ebbe jól illeszkedik a Béressel történő megállapodás. A szerződés nyomán a gyógyszergyár részéről olyan szakemberek érkezhetnek majd hozzájuk órákat tartani, akik gyakorlati példákon keresztül tudják majd tudásukat átadni. „Nagyon fontos, hogy a Béres Gyógyszergyárral közösen vegyünk részt kutatásokban. A kutatással egységben tudunk olyan minőségi oktatást nyújtani hallgatóinknak, amely a hazai és nemzetközi piacon is megállja a helyét. Így olyan szakember utánpótlást tudunk biztosítani a munkaadóknak, amely igazán kiemelkedő” – fogalmazott Bácskay Ildikó.
Béres Marcell, gyógyszergyárunk elnöke, a Béres Cseppet feltaláló Béres József unokája elmondta: a DE-vel kialakítandó együttműködés keretében a Béres szakembereinek közreműködésével elsősorban az itteni gyógyszerészhallgatók képzését szeretnék segíteni, de közös gyógyszerkutatásokról, üzemlátogatásokról is szó lehet. „Béres Józsefet a kíváncsisága, a makacs kitartása és a társaiba vetett bizalma vitte leginkább előre az életében. Így lett elnyomott kuruzslóból Széchenyi-díjas, elismert kutató. Ma is Béres József alapelveiből táplálkozunk a Béresnél. A Debreceni Egyetem is rengetegen keresik az újdonságokat, itt is jelen van a folyamatos innováció, mely a megújulás alapköve. Remélem, hogy az együttműködés hatására több Béres József is kikerül majd az egyetemről” – fogalmazott.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke arról számolt be, hogy tevékenységünk fókuszában az emberi élet teljességének szolgálata áll. Fontosnak tartjuk a testi és a lelki egészség egyensúlyát, melyhez a fiatalok magas színvonalú oktatására, fejlesztésére is szükség van. Ebben pedig élen jár a következő nemzedékeket menedzselő, életüket segítő, jó irányba állító intézmény, a DE – vélekedett Béres Klára.
„Meggyőződésem, hogy a tehetség értékének felmutatásával is példát tudunk állítani a fiatal gyógyszerészhallgatók elé. A tehetség azért van, hogy mások javára értéket teremtve hasznosuljon, ebben segít a mi ösztöndíjunk” – fogalmazott Béres Klára.
Együttműködési keretmegállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Béres Gyógyszergyár, valamint a Béres Alapítvány. A dokumentum értelmében a piacvezető magyar vállalat ezentúl egyebek mellett ösztöndíj programmal segíti az egyetem Gyógyszerésztudományi Karára járó hallgatók oktatását, és kutatási együttműködést is terveznek.
A szerződés aláírásakor a Debreceni Egyetem (DE) rektora felidézte, hogy amikor 2004-ben a debreceni Biogal Gyógyszergyárat megvásárolta a Teva, egy sor, a Tevától független gyógyszeripari kis- és középvállalkozás jött létre a városban és annak környékén. Akkor az egyetem, a debreceni önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara úgy döntött, hogy megalapítják a Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klasztert, mely arra volt hivatott, hogy összehozza ezeket a gyógyszeripari szereplőket. Egy klaszterszerű együttműködési rendszer jött létre, melyhez rövid időn belül csatlakozott a Richter Gyógyszergyár is. Szilvássy Zoltán hozzátette: a Béres Gyógyszergyárral először csaknem 20 évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a Debreceni Egyetem, ami a Szolnok Campus megnyitásakor kapott új lendületet.
„Most jött el annak az ideje, hogy dokumentáljuk is az egymás iránti elköteleződést. Ezzel egy olyan újabb fejezet nyílhat, melyben magyar kutatóintézetek és magyar piaci szereplők közösen dolgozhatnak olyan projekteken, melyekből valós piaci sikerek születhetnek. A Debreceni Egyetem sok gyógyszergyárnak nyújtott már ebben segítséget a kölcsönös előnyök alapján” – jelentette ki Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán, kancellár hangsúlyozta: az intézmény fő fókuszterülete az egészségipar, ennek megfelelően állandóan fejlesztik az ehhez kapcsolódó kapcsolatrendszert.
„Ahhoz, hogy egy terméket előállítsanak és megvegyenek, hosszú út vezet. Ez kezdődhet például egyetemi kutatással, fejlesztéssel, majd jöhet a gyártás és az értékesítés. Nagyon örülnénk annak, ha a legújabb egyetemi kutatások is bekerülnének a piaci termékekbe. A Béressel kötött megállapodásnak ilyen hozadéka is lehet” – vélekedett Bács Zoltán.
A kancellár örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás értelmében a Béres Alapítvány a jövőben ösztöndíjjal segíti a Gyógyszerésztudományi Kar tehetséges hallgatóit.
A DE GYTK dékánja, Bácskay Ildikó hozzátette: a kar célja, hogy többszereplős gyógyszeripari ökoszisztémát építsen, ebbe jól illeszkedik a Béressel történő megállapodás. A szerződés nyomán a gyógyszergyár részéről olyan szakemberek érkezhetnek majd hozzájuk órákat tartani, akik gyakorlati példákon keresztül tudják majd tudásukat átadni.
„Nagyon fontos, hogy a Béres Gyógyszergyárral közösen vegyünk részt kutatásokban. A kutatással egységben tudunk olyan minőségi oktatást nyújtani hallgatóinknak, amely a hazai és nemzetközi piacon is megállja a helyét. Így olyan szakember utánpótlást tudunk biztosítani a munkaadóknak, amely igazán kiemelkedő” – fogalmazott Bácskay Ildikó.
Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke, a Béres Cseppet feltaláló Béres József unokája elmondta: a DE-vel kialakítandó együttműködés keretében a Béres szakembereinek közreműködésével elsősorban az itteni gyógyszerészhallgatók képzését szeretnék segíteni, de közös gyógyszerkutatásokról, üzemlátogatásokról is szó lehet.
„Béres Józsefet a kíváncsisága, a makacs kitartása és a társaiba vetett bizalma vitte leginkább előre az életében. Így lett elnyomott kuruzslóból Széchenyi-díjas, elismert kutató. Ma is Béres József alapelveiből táplálkozunk a Béresnél. A Debreceni Egyetem is rengetegen keresik az újdonságokat, itt is jelen van a folyamatos innováció, mely a megújulás alapköve. Remélem, hogy az együttműködés hatására több Béres József is kikerül majd az egyetemről” – fogalmazott Béres Marcell.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke arról számolt be, hogy tevékenységük fókuszában az emberi élet teljességének szolgálata áll. Fontosnak tartják a testi és a lelki egészség egyensúlyát, melyhez szerintük a fiatalok magas színvonalú oktatására, fejlesztésére is szükség van. Ebben pedig élen jár a következő nemzedékeket menedzselő, életüket segítő, jó irányba állító intézmény, a DE – vélekedett Béres Klára.
„Meggyőződésem, hogy a tehetség értékének felmutatásával is példát tudunk állítani a fiatal gyógyszerészhallgatók elé. A tehetség azért van, hogy mások javára értéket teremtve hasznosuljon, ebben segít a mi ösztöndíjunk” – fogalmazott Béres Klára.
Hogyan készüljünk fel tudatosan az időjárási szélsőségekre? Mit tehetünk magunkért a forró napokon vagy épp a szokatlanul enyhe teleken?
Az elmúlt években saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy valami megváltozott az időjárásban. Nincsenek már „igazi” tavaszok vagy őszök, egyik napról a másikra érkezik a 30 °C-os nyár, vagy épp heteken át hideg van májusban… arról nem beszélve, hogy igazi havat sok éve nem láttunk. A globális klímaváltozás következtében Magyarországon is egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. Szélviharok, rekordmelegek és meglepően enyhe telek. Ez nemcsak a természetet és az épített környezetet terheli meg, de hatással van az emberi szervezetre.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint az elmúlt százhúsz évben Magyarország éves középhőmérséklete körülbelül 1,5 °C-kal emelkedett. A hőhullámos napok száma nőtt, míg a fagyosoké csökkent. Ez a folyamat pedig megzavarja a biológiai óránk működését, a hőháztartásunkat, immunrendszerünket és a mentális egyensúlyunkat is próbára teszi.
A legszembetűnőbb hatás a nyári hőhullámokhoz köthető. Ha a hőmérséklet napokon át nem csökken napközben 35 °C alá, az megviseli még az egészséges szervezetet is, nem beszélve az idősekéről, gyerekekéről, krónikus betegekéről. A testünk próbálja leadni a hőt, az erek kitágulnak, csökken a vérnyomásunk, a szívünk gyorsabban ver. Izzadással jelentős mennyiségű folyadékot és elektrolitot veszítünk, ami kiszáradáshoz, fejfájáshoz, gyengeséghez, szívritmuszavarokhoz is vezethet, testünk hőszabályozása felborulhat.
A felmelegedés következményeként nemcsak az időjárás alakul át, hanem a növény- és állatvilág is. Elsőre talán nem gondolnánk, de ez érinti az egészségünket is. A korán kezdődő tavasz és az elhúzódó meleg ősz miatt hosszabb ideig virágoznak az allergén növények, több pollent termelnek, és erősebb tüneteket okoznak az arra érzékenyeknek. A Semmelweis Egyetem 2023-as felmérése szerint például a parlagfű-allergiások szezonja két-három héttel korábban kezdődik, és később is ér véget, mint tizenöt évvel ezelőtt. A meleg időjárás kedvez a szúnyogoknak, kullancsoknak, így nő egyes fertőzések terjedésének esélye. Mivel a meleg jó közeg a baktériumok szaporodásához, nő az élelmiszer-fertőzések száma is.
Elsőre talán nem gondolnánk, de a klímaváltozás a lelkünkre és szellemi teljesítményünkre is hatással van. Sokaknak lelombozó a hosszú, vég nélkülinek tűnő hidegebb szakasz, ami már október táján elkezdődik, és akár áprilisig kitart. Még ha nem is olyan fagyos, mint gyerekkorunkban volt, a felhős-esős atmoszféra sem tesz jót a léleknek. Az elmúlt időszakban több depresszióst regisztráltak, mint egy-két évtizede, ami abból is adódhat, hogy kevesebb a napsütéses órák száma, és csökken szervezetünkben a D-vitamin szintje.
Ha pedig hirtelen kánikula váltja fel a hideget, az sem ideális – nagy hőségben ingerlékenyebbek vagyunk, és kevésbé produktívak. Különösen igaz ez azokra, akik nem légkondicionált helyen dolgoznak.
Sokaknak romlik ilyenkor az alvásminősége: a meleg éjszakákon álmatlansággal, fáradtsággal, koncentrációs zavarral küzdenek. A pihentető alváshoz körülbelül 18–20 °C-os hőmérsékletre van szüksége egy átlagembernek, amit nyáron gyakran csak mesterséges hűtéssel lehetne biztosítani, ám az ritkán járható út.
Különös hatás az úgynevezett „klímaszorongás”, ami főként fiataloknál figyelhető meg, és hosszú távon depresszióhoz, reményvesztettséghez vezethet. Érthető, hiszen a tizen-, huszonévesek azt élik meg, hogy elveszítik a jövőjüket, jövőképüket – egy változékony környezetben nehezebb bármit is tervezni.
A hőmérsékleti és időjárási extrém hatások nem egyformán érintik a társadalom minden tagját. A legnagyobb egészségügyi kockázatnak kitett csoportok:
Az ő esetükben a hőhullámok és egyéb szélsőségek súlyosabb kimenetelűek lehetnek, ha hiányzik az átgondolt felkészülés.
Bár a klímaváltozás globális jelenség, egyéni szinten is sokat tehetünk azért, hogy a hatásait mérsékeljük vagy legalább alkalmazkodjunk hozzá.
Mint láthattuk, a klímaváltozás nem egy távoli, elvont fogalom, hanem mindennapi életünket, közérzetünket, egészségünket érintő valóság. Az évszakok határainak elmosódása, a hőhullámok, az allergiaszezon kitolódása, a mentális terhek mind azt jelzik, hogy alkalmazkodnunk kell az új helyzethez – de tudatos életvezetéssel és prevencióval sokat tehetünk testi-lelki jóllétünk megőrzéséért akkor is, ha a világ körülöttünk jelentős változáson megy keresztül.
A bőrdaganatok időben történő felismerése akár életet is menthet. De vajon melyek azok az intő jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, és mit tegyünk, ha elváltozást tapasztalunk a bőrfelületünkön vagy valamelyik anyajegyünkön? Cikkünkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.
A bőrön jóindulatú, rosszindulatú és átmeneti tulajdonságú (szemimalignus) elváltozások alakulhatnak ki. Jóindulatú elváltozás az anyajegy, ami magában foglal minden olyan bőrünkön tapasztalható jelenséget, amelyek éles határúak, maradandók, színük vagy felszínük a környező bőrétől eltér, sima vagy egyenetlen felszínűek, közepükből eredhet egy-egy szőrszál is.
A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának egyik fő oka a nap ultraibolya (UV-B) sugárzása. Bár az interneten gyakran terjednek szakmailag hiteltelen információk, a túlzott szoláriumozás (UV-A sugarak) ugyanúgy okozhatja ezeket az elváltozásokat. A bőrdaganatoknak többféle típusa létezik.
Az úgynevezett basalioma általában az arcon és a nyakon (a napfénynek jobban kitett területeken) alakul ki, és általában gyöngyházas fényű bőrelváltozás, aminek a felszíne akár ki is sebesedhet. Előfordulása a középkorúak vagy idősebbek körében gyakori, és sokszor a betegek nem gyógyuló sebnek nézik. A bőrgyógyász szakemberek szövettannal állítják fel a diagnózist és kimetszéssel távolítják el. A sebészeti eljárás mellett azonban esetenként van lehetőség arra is, hogy fagyasztással (folyékony nitrogénnel) vagy kenőcsök használatával (fotodinámiás eljárás) távolítsák el.
A laphámrák, vagy más néven a spinalioma kevésbé gyakori, általában az arcon (ajkakon, fülkagylón) és kézfejen, de a test bármely bőrfelületén megjelenhet. A felszíne tapintásra gyakran elszarusodó. Gyorsan növekszik és áttétképzésre hajlamos. Nagyobb arányban fordul elő azoknál, akik védekezőképessége valamilyen okból csökken. Ezt is sebészeti úton távolítják el.
A melanóma a bőrünkön bárhol megjelenhet, a festéktermelő sejtekből kialakuló rosszindulatú daganat. Előfordulása nemcsak hazánkban, hanem az egész világon jelentősen nőtt. Ez az elváltozás a bőr festéktermelő sejtjeiből indul ki és a világosbarna színűtől a kékesfeketéig számos változata lehet. Kialakulhat ép bőrön vagy már meglévő anyajegyen is. Kialakulásában fontos rizikótényezőnek tartják a gyermekkorban elszenvedett többszörös, súlyos, hólyagos napégéseket.
A legtöbb betegség esetében elmondható, hogy az időben történő felismerés és kezelés különösen fontos. A melanóma esetében ezt a felismerést a rendszeres havi önvizsgálat hozhatja meg, amelynek során azt szükséges megfigyelnünk, változott-e az anyajegyünk alakja, felszíne mérete és színe, esetleg vannak-e újabb elváltozások a bőrünkön.
A havonta elvégzett alapos önvizsgálat során érdemes tükröt is használni, hiszen a könnyen észlelhető bőrfelületek mellett a hajas fejbőrt vagy akár a kevésbé könnyen látható hátsó területeket, valamint a nemiszervek környékét is végig kell nézni. Szó szerint tetőtől talpig szükséges elvégezni a vizsgálatot.
Lehetőség van arra is, hogy szűrővizsgálat keretében lefényképezzék ezeket a bőrelváltozásokat, így időről-időre követhető az alakulásuk. Azonban a gyanús eseteket magunknak, otthon is lefényképezhetjük jó felbontásban, figyelve a változást.
A vizsgálatok során a bőrelváltozások esetében az ABCD(E) + F szabályt érdemes követni, ami az alábbiakat jelenti: az elváltozás nagy valószínűséggel akkor okozhat bőrdaganatot, ha:
Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, és huzamosabb ideig (kb. 2 hét) fennállnak, keressük fel orvosunkat vagy bőrgyógyászunkat.
Ha az elváltozás tünetei rosszindulatú jelekre utalnak, akkor az anyajegyet teljes egészében el kell távolítani, ami általában sebészeti úton történik. Előrehaladott terjedés esetén a környékbeli nyirokcsomók eltávolítása is szükséges lehet. Amennyiben még nincs áttét, akár a teljes gyógyulásra is van esély. Ha a mélyebb rétegekben is megjelennek a rákos sejtek, akkor további kezelésekre (sugár-, kemo- valamint immunterápiára) is szükség lehet.
Az egyik legfontosabb teendő a megfelelő bőrvédelem. A nyári tűző napsütésben ajánlott 11 és 15 óra között árnyéban vagy belső térben tartózkodni. A ruházattal is óvhatjuk önmagunk, valamint gyermekeink bőrét: megfelelő védőruházat: UV-szűrős napszemüveg, kalap használata segíthet ebben. Minél érzékenyebb valakinek a bőre, annál magasabb faktorszámú fényvédőt szükséges használnia, amelyet a szabadban való tartózkodás előtt legalább 30 perccel érdemes felvinni a bőrre. Az izzadás és/vagy fürdés során ez leoldódhat, így meg kell ismételni többször is a folyamatot (napközben 4 óránként érdemes).
Manapság már nagyon magas faktorszámú (50 vagy akár 100) termékekkel is találkozhatunk, de nem elég, ha ezekkel bekenve a testünket hátra dőlünk a tűző napsütésben, abban a tudatban, hogy mindent megtettük a bőrünkért. Egy átlagos felnőtt 20-25 percet tud eltölteni direkt napfényben leégés nélkül. A nagyon világos, szeplősödésre hajlamos emberek azonban akár 5 perc alatt is leéghetnek védelem nélkül, így a legfontosabb, hogy ismerjük meg saját bőrtípusunkat. A gyermekek és idősek bőrét mindig különösen érzékenynek kell tekintenünk, számukra általában az 50+ faktorszámú fényvédő krémek a legideálisabbak, de fontos, hogy sem őket, sem a csecsemőket ne tegyük ki a tűző napsugárzásnak.
A naptejeknek is van lejárati idejük, tehát meg is romolhatnak. Ilyenkor elveszítik hatékonyságukat, a zsírtartalmuk miatt megavasodhatnak, és akár gombák is elkezdhetnek szaporodni bennük. Tehát nem érdemes az előző nyáron megmaradt, már felbontott naptejjel indítani a következő szezont, mert ezeknek is van lejárati idejük.
Az SPF (Sun Protection Factor), azaz a napvédő faktorszám azt jelzi, hogy a választott naptej, spray vagy más fényvédő krém mennyi ideig védi a bőrünket az UV-sugaraktól. Ez az arányszám azt adja meg, hogy használatával mennyiszer több időt tölthetünk a napon a leégés kockázata nélkül, ahhoz képest, mintha nem használnánk. Vagyis azt mutatja meg, hogy a választott termék mennyi idővel növeli a bőr UV-B elleni természetes védekezőképességét. A gyártók laboratóriumi tesztekkel, klinikai vizsgálatokkal igazolják a termékeik fényvédő-képességét. Azonban a szintén káros UV-A sugárzással szembeni védelemről nem nyújt tájékoztatást ez az érték.
Sok mindennek utána tudunk járni telefonon, és ma már az interneten is, ám vannak azok a helyzetek, amikor semmi nem pótolja az orvost – és a vele való személyes találkozást. Hogyan működhet együtt a digitális világ és a személyes orvoslás a mesterséges intelligencia korában?
Az egészségügyben zajló digitális forradalom egyik legizgalmasabb és legtöbbet vitatott területe a mesterséges intelligencia (MI vagy angolul AI – artificial intelligence) bevezetése. Már nem is jövő-, hanem jelenidőről beszélünk: az AI különböző formái – orvosi chatbotok, diagnosztikai algoritmusok, képfeldolgozó rendszerek, viselkedéselemző modellek – már most aktívan jelen vannak a rendelőkben, kórházakban és persze a páciensek zsebében okostelefonok, applikációk formájában.
De hogyan lehet jól ötvözni a technológiai lehetőségeket a hagyományos, személyes orvos-beteg kapcsolattal, és mit tehet maga a páciens azért, hogy tudatosan, mégis biztonságosan éljen a ’digitális egészségügy’ adta lehetőségekkel?
A mesterséges intelligencia kifejezés misztikusan hangzik, de könnyű megérteni. Tulajdonképp olyan számítógépes rendszerek összességéről van szó, amelyek képesek az emberi intelligenciát utánzó folyamatokra: tanulásra, következtetésre, döntéshozatalra és problémamegoldásra. Innentől a lehetőségek korlátlanok: olyan, mintha kapnánk egy saját személyi asszisztenst, „aki” bármilyen területen segít nekünk, még az egészségünk támogatásában is. De nem csupán egyénileg használhatjuk; egész rendszerek is alkalmazzák, például az egészségügyi intézmények. Gyorsabbá tehet és egyszerűsíthet főként olyan dolgokat, amelyek könnyen automatizálhatók. Nem kell tartanunk tőle, hiszen mindig emberi közreműködéssel dolgozik: emberek adják ki számára a feladatot, és emberek ellenőrzik az eredményeit. Nézzük, milyen területeken lehet előnyös az intelligens eszközök, programok használata!
Diagnózistámogatás: Az emberi agy bizonyos értelemben felülmúlhatatlan és pótolhatatlan, ugyanakkor képes tévedni. Egyes feladatokban bizony a számítógépes programok jobban teljesítenek. A képalkotó vizsgálatok (például röntgen, CT, MRI) eredményeit például nagyon jól elemzik; kis hibaszázalékkal ismerik fel a kóros eltéréseket. Olyan jeleket is kimutatnak, amelyeket az emberi szem esetleg még nem érzékel. Ugyanakkor az orvos természetesen felülvizsgálja a működésüket, hiszen az összefüggések meglátásához, következtetésekhez szükség van emberi tudásra és tapasztalatra.
Kockázatbecslés: Ma már léteznek úgynevezett prediktív algoritmusok, amelyek az orvosi előzmények és életmód-adatok alapján képesek megbecsülni egyes betegségek kialakulásának esélyét. Mintha csak a jövőbe látnánk, igaz? A dolog persze nem ilyen titokzatos, egyszerű valószínűségszámításról van szó – sok-sok előzetesen betáplált kórtörténet alapján. Tudnunk kell azonban, hogy semmilyen robotizált előrejelzés nem jelent biztos bekövetkezést, vagyis természetesen van befolyásunk arra, hogy mi hogyan alakul a szervezetünkkel – e téren a legtöbb még mindig az életmódunkon múlik.
Személyre szabott terápia: A számítógépes programok képesek genetikai adatok és korábbi terápiás válaszok alapján testre szabott kezelési javaslatokat is tenni – természetesen a megfelelő szaktudású orvosnak, akinek nagy segítség egy alap, amit tovább gondolhat, alakíthat.
Virtuális asszisztensek: Évekkel, évtizedekkel ezelőtt sok emberi erőforrás ment el arra, hogy valaki felvegye a telefont, válaszoljon a páciensek visszatérő alapkérdéseire, időpontokat foglaljon számukra. Ezek azonban olyan egyszerű feladatok, amiket (egy jól működő) mesterséges intelligenciára épülő úgynevezett chatbot kiválóan el tud végezni szabad munkaidőt teremtve így a szakembereknek. Összetettebb kérdéseket persze már nem tud megválaszolni egy gépi asszisztens, de már az is nagy segítség lehet, ha a megfelelő helyre irányít. Ehhez persze az kell, hogy könnyen és gyorsan működjön, jól értse az emberi beszédet és megfelelően legyen programozva. A kezdeti chatbotok nem voltak valami „ügyesek”, a terület azonban rohamosan fejlődik, így remélhetően egyre kevésbé lesz az az érzésünk, hogy a program inkább hátráltat, mint segít minket. Sőt, az emberi beszédet is képesek tökéletesen utánozni.
Otthoni monitorozás: Talán a leginkább kézzelfogható támogatást a testünkön viselhető okoseszközök (okosóra, vérnyomásmérő, vércukormérő…stb.) adják. Bizony, ezek többsége is mesterséges intelligencián alapul, hiszen ezek is folyamatosan gyűjtött adatokat elemeznek.
A digitális eszközök csak akkor működnek jól, ha a páciens tudatosan és aktívan részt vesz az egészsége támogatásában. Egy vérnyomásmérő, egy okosóra vagy egy vércukorszintmérő csak akkor hasznos, ha rendszeresen használjuk, és az adatokat meg is osztjuk egy orvossal.
Ennél is fontosabb: soha ne hagyatkozzunk kizárólag egy online diagnózisra vagy tanácsra, ha súlyos vagy bizonytalan panaszról van szó!
Fontos hangsúlyozni: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti az orvos munkáját, nem szorítja háttérbe azt. Épp ellenkezőleg: az AI legnagyobb értéke akkor jelenik meg, ha a személyes ellátással kiegészülve segíti a megelőzést, a gyorsabb diagnózist és a pontosabb kezelést.
Szeplők, foltok, égés, izzadás: a nyári hónapok komoly kihívást jelentenek a bőrünknek. A napfény és az UV-sugárzás elleni védelemről már sokat tudunk, de nem ez az egyetlen kritikus pont ilyenkor.
A nyár a napsütés, a vízparti kikapcsolódás és a könnyed ruhadarabok szezonja – ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást jelent. A magas UV-sugárzás, az izzadás, a klóros víz, a poros levegő vagy a szúnyogcsípések mind-mind nyomot hagyhatnak rajta. Vegyük sorra a leggyakoribb nyári bőrpanaszokat, felismerésüket és kezelésüket!
Hiába beszélünk róla sokat, nem kérdés, hogy ez áll az első helyen, ha a nyári bőrproblémákról esik szó. A napfény elől ugyanis nehéz elbújni, és persze teljesen nem is akarunk, hiszen hosszú, hideg hónapokon át vártuk, hogy végre megérkezzen. A napégés azonban az egyik legkellemetlenebb tünet nyáron, úgyhogy egyértelmű: harminc fok felett és tizenegy óra után ha csak tehetjük, egy hűvös szobában, de legalábbis árnyékban maradunk. Ilyenkor nemcsak a forróság van csúcson, de az UV-B sugárzás ereje is, nem csoda, hogy bőrünk néhány perc alatt leéghet. (Az UV-B az ultraibolya-sugárzás azon típusa, amely a bőr felsőbb rétegében nyelődik el, így felelős a leégésért. Az UV-A sugárzás mélyebbre hatol, így a bőröregedés inkább ennek a számlájára írható.) Az eredményt mindenki ismeri: bőrpír, forróságérzet, fájdalom, húzódás, hámlás. Megelőzésképpen legalább SPF 30-as fényvédőre van szükség, kétóránként újrakenve.
Fájdalmasnak nem mondható, ám kétségkívül zavaró tüneteket okozhat nyáron a verejtékmirigyek fokozott működése. Az izzadás csak az elsődleges gond ezzel; következményei lehetnek a kipirosodás, kiütések a hajlatokban, combok között. A bőr ilyenkor viszkethet, éghet, be is gyulladhat. Az érzékenyebbeknek a legalacsonyabb műszáltartalmú ruhaanyagot is kerülniük kell, náluk csak a laza szabású pamut jöhet szóba. A farmert – hiába csinos – tegyük félre őszre!
Nyári tisztálkodásnál a zuhanyzás előnyösebb a fürdésnél. A víz ne legyen forró, és ne használjunk illatosított, szárító tusfürdőket, szappant! A hintőpor és a cink-oxid tartalmú krémek segíthetnek a nedvesség felszívásában.
Szintén a napfény hatása az, hogy bőrünkben fokozódik a melanintermelés, ami új szeplők vagy pigmentfoltok (melazma, napfoltok) kialakulásához vezethet különösen az arcon, vállon, dekoltázson. Ma már léteznek kifejezetten pigmentáció elleni fényvédő krémek, az arcunkra ilyet válasszunk! Emellett reggelente használhatunk antioxidánst (C-vitamin, niacinamid) tartalmazó szérumot. Ha mégis maradnak nyomok, ősszel kérhetünk pigmenthalványító kezelést a bőrgyógyászaton.
A napfény hosszú távon befolyásolhatja az anyajegyek szerkezetét. Akin sok a kis, barna pötty, az nyáron rendszeresen nézze át ezeket. Ha egy anyajegy viszketni kezd, elszíneződik, nő, aszimmetrikussá válik, kérjünk egy időpontot az orvoshoz, mert ezek figyelmeztető jelek lehetnek valami komolyabbra. Ezeket a területeket jobban is kell védeni a napfénytől, lehetőleg ruhával fedni. Ha pedig vége a legnagyobb melegeknek, érdemes kérni egy anyajegyszűrést akkor is, ha nem látunk gyanús elváltozást.
Nem kimondottan károsodás, de sokakat zavar, ha a bőrük kiszárad. Furcsának tűnhet egy ilyen jelenség a nyári melegben, pedig létezik – főként a sok klímahasználat vagy medencézés miatt. Ellenszere lehet egy könnyű, vízmegkötő összetevőket (például glicerin, hialuronsav) tartalmazó testápoló, amivel zuhanyozás után bekenjük a testünket. Kerüljük az alkoholtartalmú dezodorokat, parfümöket, mert ezek az egészséges bőrt is irritálhatják a meleg évszakban! És persze nem lehet elégszer mondani: igyunk sok vizet, hiszen a bőr hidratáltsága belül kezdődik!
Az édesanyák általában jól tudják, hogy hat hónapos kor alatt nem szabad közvetlen napfénynek kitenni a babát, és az ő esetükben a fényvédő kozmetikumnál jobb egy vékony textil és sapka.
Ha a kicsi elmúlt féléves, már alkalmazhatunk nála is fényvédőt, amely fizikai úton fejti ki hatását és kisebb valószínűséggel szívódik fel a bőr mélyebb rétegeibe.
Ha kisgyermekről van szó, akkor különösen fontos, hogy dermatológiailag tesztelt, könnyen lemosható, színezékmentes terméket válasszunk. Náluk a védelem akkor lesz hatékony, ha körülbelül fél órával azelőtt kenjük be őket, hogy a napra mennek, majd két-három óránként megismételjük ezt akkor is, ha nem voltak vízben.
Ebben a műfajban is millióféle termék kapható. A címkén szereplő információk segítenek eligazodni:
SPF (Sun Protection Factor): A felnőtteknek legalább 30-as, világos bőrűeknek, pigmentfoltokra hajlamosaknak 50-es faktorszám ajánlott.
UVA-védelem: Ne csak az UVB, hanem az UVA elleni védelem is legyen feltüntetve!
Vízállóság: Ha strandolunk, sportolunk, válasszunk víz- és izzadságálló változatot!
Formátum: Nehéz, zsíros krém helyett használjunk gél vagy spray állagú készítményt!
Non-comedogenic: ez a kifejezés annyit tesz, hogy a termék nem komedogén, vagyis összetevői nem tömítik el a pórusokat.
Illatmentes, alkoholmentes: ezt a feliratot keressük, ha érzékeny a bőrünk!
Mindenki tudja, hogy az egészséges életmód egyik legfontosabb alapköve a táplálkozás, mégis kevesen vannak, akik tényleg tudatosan és folyamatosan odafigyelnek erre. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan tudjuk leegyszerűsíteni az egészségtudatos táplálkozást egy kis előre tervezéssel és dobozolással, ami nemcsak idő-, de költséghatékony megoldás is.
Mielőtt belevágnánk, érdemes felmérni az aktuális szokásainkat. Vezessünk pár napig (vagy akár egy hétig) étkezési naplót, és tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
A felkészülés része lehet az is, hogy összegyűjtjük kedvenc receptjeinket, és átgondoljuk, hogyan varázsolhatjuk egészségesebbé (pl. zsírszegényebb elkészítési mód, rostdúsabb alapanyagok vagy zöldségek hozzáadása), vagy keresünk új, gyorsan elkészíthető, egyszerű, de egészséges recepteket az interneten.
Szintén hasznos lehet, ha megismerkedünk az egészséges táplálkozás alapelveivel. Ehhez az Okostányér® (okostányér.hu) nyújt nagy segítséget. Ha az ott felsorolt néhány alapelvet szem előtt tartjuk, máris sokkal egészségesebben fogunk étkezni.
Főleg az első időszakban (de akár később is) tervezzük meg a heti menüt a nagybevásárlás előtt. Vegyük figyelembe az elérhető alapanyagokat (nézzük át a hűtőt és a kamrát), tartsuk szem előtt a szezonalitást és az Okostányér® alapelveit, és gondoljunk a kisétkezésekre és snackekre is, így elkerülhetjük az impulzusvásárlásokat a nap folyamán.
Egy ételt akár 2-3 napra is betervezhetünk, vagy ha kevésbé szeretjük a monotonitást, kis változtatásokkal új köntösbe is bújtathatjuk. Például egyféle húshoz készíthetünk két különböző köretet, vagy akár egyik nap főzelékfeltétként is fogyaszthatjuk.
Ha megvan a tervezés, készítsünk hozzá bevásárlólistát, ezzel lerövidíthetjük a boltban eltöltött időt, és biztos nem marad ki semmi fontos hozzávaló.
Az is fontos, hogy beismerjük korlátainkat. Ha úgy érezzük, első lépésként elég lesz megbirkóznunk napi 1-2 étkezés elkészítésével, akkor rendeljünk előre kész ételt. A heti, előrendelős, menüs helyekről könnyebb egészségtudatosan választani, mint amikor éhesen beugrunk valahova, ami éppen útba esik. Ezt semmiképp nem szabad kudarcként elkönyvelni, ha kis lépésekben haladunk, biztosabb a siker.
A folyamatnak ez a legnehezebb része. Ha szükséges, az egészséges táplálkozás alapelveinek elsajátításához kérjük szakember (dietetikus, táplálkozástudományi szakember) segítségét. Akár már egy konzultációs alkalom is elég lehet, hogy gyakorlati tanácsokat kapjunk, és megtanuljuk a legfontosabb alapelveket. Ha erre nincs lehetőségünk és teljesen tanácstalanok vagyunk a heti menüt illetően, kérjük akár az AI segítségét, de a kapott eredményt kezeljük mindig kritikusan.
Ha megvan a terv és túl vagyunk a bevásárláson, akkor a megvalósítás van hátra. Az elején lehet hosszadalmas lesz, de egy kis rutinnal heti kétszer, 1-2 óra főzéssel el lehet készíteni az egész heti menüt. Ehhez érdemes a konyhai folyamatokat is optimalizálni. Elárulunk néhány gyakorlati tippet:
Miután elkészültek az ételek, két lehetőségünk van:
Az első esetben a kész ételt csak megmikrózzuk és már fogyaszthatjuk is. Ez ideális lehet, ha szeretnénk pontosan meghatározott adagokat fogyasztani (pl. számoljuk a kalóriákat), vagy ha el kell vinnünk magunkkal az ételeket, vagy ha csak egyszerűen ennél többet már nem szeretnénk bajlódni az étkezésekkel. Kezdőként ezt az alternatívát sokkal könnyebb megvalósítani.
A második megoldás annak való, aki szereti frissen elfogyasztani az ételeket vagy több olyan személyre főz, akiknek nehéz előre megbecsülni az étvágyát. Ebben az esetben elő lehet készíteni a zöldségeket (pl. összeaprítani a hagymát, készíteni egy salátát, megpárolni a zöldségeket), el lehet készíteni a köreteket (pl. rizsfőzés), önteteket, krémeket (humuszkészítés, salátaöntet), be lehet pácolni a húsokat, megsütni a fehérjeforrásokat (pl. halak, húsok, tofu), be lehet áztatni a hüvelyeseket, vagy meg lehet főzni az összetettebb dolgokat, például a levest). Így jól kombinálható, gyorsan elkészíthető ételeket kapunk. Annak is jó lehet ez a megoldás, aki nem szeretné előre eldönteni, hogy pontosan mit fog enni, de az biztos, hogy ez a verzió nagyobb gyakorlatot igényel.
Ha van a fagyasztóban elég hely, érdemes lehet nagyobb adagot készíteni, hisz ez időben nem tart sokkal tovább, és lefagyasztva akár 1–3 hónapig is elállhatnak az ételek, így egy zsúfoltabb héten is lesz majd mihez nyúlni. Fontos, hogy figyelembe kell venni az ételek eltarthatóságát is, a könnyebben romlandó ételek fogyasztását – mint a gomba és a hal – inkább a főzés utáni első 1–2 napra időzítsük, de egy jól átsült hús vagy pl. a hüvelyesek 3–4 nap múlva is fogyaszthatók.
Elsőre mindez nehézkesnek és bonyolultnak tűnhet, de egy kis gyakorlással könnyen rutinfeladattá válhat. Jó étvágyat!
Lehet-e hiteles, ami algoritmuson alapul? Hogyan döntsd el, hogy egy netes egészségügyi tanács megbízható-e?
Egyre több olyan egészségügyi tartalommal találkozunk az interneten, amelyek mögött már nem (csak) orvosok, újságírók és szerkesztők, hanem algoritmusok állnak. Ami azt jelenti, hogy mesterséges intelligencia állította elő az adott tartalmat – több-kevesebb emberi beavatkozással. Tudnunk kell azonban, hogy az úgynevezett AI vagy MI modellek nem „pusztán robotok”, hiszen az emberiség mostanáig összegyűlt tudásanyagából tanulnak. Leginkább talán egy ügyes és készséges asszisztenshez hasonlíthatók, olyanhoz, akinek rálátása van a világ összes könyvtárára – és azokban villámgyorsan tud információkat keresni.
De vajon bízhatunk-e ezekben az információkban? És hogyan tudjuk eldönteni, hogy amit egy mesterséges intelligencia vagy automatikus rendszer ajánl, valóban megbízható-e? Különösen fontos ez akkor, ha egészségügyi tanácsokról van szó.
Évekkel ezelőtt még nem ismertük a mesterséges intelligencia fogalmát, ám az algoritmusok már akkor is befolyásolták az információszerzésünket. Hiszen, amikor egészségügyi tartalmakat keresünk az interneten – például tünetek, kezelési lehetőségek, életmódbeli tanácsok után kutatunk –, a válaszokat gyakran nem emberek, hanem algoritmusok választják ki számunkra. Ilyen algoritmus működik a keresőprogramok (például Google) mögött is, de ma már számos egészségügyi chatbot és AI-alapú „szakértői” oldal is létezik.
Ahogy arról már szó volt, ezek az algoritmusok mind úgynevezett gépi tanulással vagy mélytanulással működnek: statisztikai módszerekkel felismerik a megbízhatónak tűnő tartalmakat, és ezek alapján adnak tanácsot. Gyakran használnak nyelvi modelleket, amelyek képesek akár orvosi nyelvezettel is dolgozni. Esetenként persze tévednek – ez a fő hátrányuk. Semmiképp sem szabad azonban félni tőlük, vagy mellőzni ezeket a megoldásokat, ám mindennél fontosabb, hogy megtanuljuk körültekintően használni.
(használd a cikk végén található 5 ellenőrzési pontot és teszteld a program meggbízhatóságát)
Egy jó algoritmus átlátható, meg tudja mutatni, felsorolni, milyen tudományos munkákra, tanulmányokra, ajánlásokra alapozta az általa írtakat. A legmegbízhatóbb rendszerekben a gépi előszűrést követően egészségügyi szakember lektorálja a tartalmat. A régebbi AI modellek elavult tudást közvetíthetnek. Fontos, hogy frissített rendszereket használjunk, amelyek folyamatosan újratöltik a tudásbázisukat.
Sokan azért hisznek vakon a világhálónak, mert az pontosan eltalálja, amire szükségük van, és közérthető nyelven fogalmaz. Legyen azonban gyanús, ha a tartalmak túlságosan ránk szabottak – ilyenkor felmerül a manipuláció veszélye.
És persze a döntést sose engedjük át neki – jó esetben csak információkkal segít.
Az algoritmusok sokat segíthetnek abban, hogy eligazodjunk az egészségügyi információk tengerében – de soha nem helyettesítik a valódi szakember tanácsát. Akkor működnek a legjobban, ha egy hiteles rendszer részeként, átláthatóan és emberi kontroll mellett használjuk őket. A tudatos, kritikus gondolkodás a legjobb eszköz az online egészségügyi álhírek ellen. Vagyis az AI által adott tanácsot megerősítésre vagy kiindulási pontnak használjuk, ne végső válasznak – különösen, ha az egészségünkről van szó!
Nézd meg, milyen szervezet vagy cég áll az algoritmus mögött! Részesítsd előnyben az egyetemeket, klinikákat! Kerüld a névtelen fejlesztőket, közösségi videósokat, nem lektorált weboldalakat!
Kérdezz rá, milyen forrásokból dolgozik a program – gyanús, ha nem ad meg konkrétumokat. Tégy fel kontrollkérdéseket: „Mi alapján mondja ezt?”, „Mindenkire igaz ez?”, „Vannak kivételek?”. Egy megbízható AI-nak képesnek kell lennie elmagyarázni, milyen kutatásokra, szakmai ajánlásokra épít, és logikus magyarázatokat kell adnia.
Vesd össze saját forrásokkal!Ha egy tanács fontos vagy kényes (például: gyógyszerszedésre, diagnózisra, speciális diétára vagy készítményre vonatkozik), ellenőrizd más, független forrásból is! Vedd figyelembe az AI korlátait, hiszen nem ismerhet minden egyéni körülményt (például múltbeli betegségeidet, általad szedett gyógyszereket). A legfejlettebb AI-rendszerek is tartalmazhatnak úgynevezett hallucinációkat (olyan válaszokat, amik hihetőek, de nem igazak).
Figyelj a megfogalmazásra! Egy program, ami túl magabiztos, diagnózist állít fel vagy gyógyszert javasol, túllép a hatáskörén. A megbízható források általában óvatosabban kommunikálnak. Objektív-e a tájékoztatás? Néhány egészségügyi algoritmus kereskedelmi célt szolgálhat – vedd észre a rejtett érdekeket!
A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válik a tartós, megterhelő hőség. Ilyenkor sokan azonnal a légkondicionáló távirányítójához nyúlnak, ám annak használata is rejthet kellemetlenségeket – különösen, ha nem megfelelően alkalmazzuk.
Nyáron mindig is meleg volt – ez így van rendjén. Az utóbbi években azonban valami megváltozott. Sokszor már nem egyszerűen meleg van, hanem perzselő, trópusi hőség – minden átmenet nélkül. A klasszikus tavasz és ősz mintha eltűnt volna, és maradt helyette a hosszú, enyhe hideg szakasz, és a szokottnál rövidebb, ám annál forróbb nyár.
Magyarországon az elmúlt évszázadban az évi átlaghőmérséklet 1,15°C-kal emelkedett. A hullámokban érkező hőség és a száraz időszakok gyakorisága is nő. Tavaly nyáron egyetlen hónap alatt hatszor dőlt meg a napi csúcshőmérséklet rekordja, a legnagyobb meleget Körösszakálon és Kelebiában mérték: 41,6 fokot. Mindezek a változások komoly terhet rónak az idősekre, a gyermekekre és a krónikus betegséggel küzdőkre amellett, hogy az egészséges felnőtteknek sem kellemesek – legfeljebb a nyaralás néhány hetében.
Ilyen körülmények között a légkondicionáló berendezés, vagy egyszerűbben mondva: klíma már nem afféle úri huncutság, mint egykor, hanem szinte létszükséglet.
A légkondicionálók megmentenek a hőségtől, de egyben egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. Hőtöbbletet termelnek, szárítják a levegőt, és a bennük esetlegesen megtelepedő penész hozzájárulhat az allergiás tünetek felerősödéséhez, fejfájáshoz és akár fül-orr-gégészeti problémákhoz is. De nézzük a hatásait külön-külön!
Nagyon kellemes érzés, amikor a hőségről hirtelen bemegyünk egy klimatizált helyiségbe. A ’hirtelen’ szón van a hangsúly, mert bár bőrünknek kellemes lehet a dolog, szervezetünk nehezen birkózik meg a gyors váltással. A légutaink bizony nem kedvelik a hideget. A hűtött beltéri levegő – különösen, ha a hőmérséklet 5 °C‑nál nagyobb mértékben esik – fokozhatja a légutak érzékenységét. Így fáznak meg sokan nyáron – bármilyen furcsa is.
A másik kockázati tényező az, hogy a légkondicionálók működése csökkenti a levegő páratartalmát, ami a nyálkahártya kiszáradását okozhatja, orr- és torokirritációhoz vezethet, ami megfázásra, bakteriális fertőzésekre hajlamosít.
Bár ezeket a berendezéseket folyamatosan fejlesztik, a korábbi változatok könnyen penészednek, és poratkák, pollenek, állati szőrök telepedhetnek meg bennük, amelyek visszafújása allergiás nátha, köhögés, fáradékonyság előszobája lehet. Szerencsére erre van megoldás: a rendszeres karbantartás. Akinek a lakásában működik klíma, valószínűleg mára jól tudja, hogy évente át kell nézetni, ki kell tisztíttatni azt.
A mesterséges hűtés azonban nem csak a fizikumunkra hat. A túlságosan meleg vagy épp túl hideg környezet egyaránt zavarja a koncentrációt, hiszen elménk ilyenkor az alapvető fenntartással, kockázatelhárítással van elfoglalva.
Magyarországon közel másfél millió munkavállaló tölti a nyarat irodai környezetben, sokan hőségben. Bár az épületek 50–60 százalékában működik légkondicionáló berendezés, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállalók egészséges, komfortos környezetben töltik a munkaidejüket. A nem megfelelő beltéri klíma – különösen nagy felelősséggel járó pozíciókban – nemcsak a közérzetet, hanem a koncentrációt, a teljesítményt és a dolgozók egészségét is veszélyezteti. A nyári időszakban ráadásul a „beteg épület szindróma” tünetei – mint a fejfájás, légúti panaszok, fáradtság vagy szemirritáció – sokaknál felerősödnek, jellemzően a nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom miatt, de a bútorokból, tisztítószerekből vagy nyomtatókból származó vegyi anyagok, a por, pollen, penészgombák és baktériumok is mind hozzájárulhatnak a rossz közérzethez
A nyári kánikulában igazi felfrissülés egy terméskőből, vagy tömör téglából készült épületbe lépni. Ez annak köszönhető, hogy testünk érzékeli a környezetből érkező hőt, a hűvös falak pedig kevesebbet sugároznak vissza, így kevésbé melegítik fel a helyiségben tartózkodókat és a tárgyakat. Ezért tűnik sokkal kellemesebbnek 22 fok egy várkastélyban, mint például egy sátorban. Bár a modern irodákat nehézkes lenne ódon épületekbe költöztetni, északi országokban egyre többen alkalmazzák a mennyezetbe integrált felülethűtést, mely huzatmentesen, csendesen és egyenletesen hűti le a teret.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a komfortos beltéri hőmérséklet télen 18–20°C, nyáron 21–25°C között van, ennél alacsonyabb már egészségügyi kockázattal járhat. A WHO azt is meghatározta, hogy az ideális páratartalom 40–60%. Ez alapján fontos lépések lehetnek az alábbiak.
Ezekkel megelőzhetjük a testi és lelki kellemetlenségeket, és a nyarunk remélhetően csak a vízparton lesz hosszú és forró.
Miből tudhatjuk, hogy egy újságcikk hiteles vagy sem – különös tekintettel az egészségügyi tartalmakra? Íme, hét jel, aminek láttán kezdj el gyanakodni!
Igencsak bosszantó, hogy egyre több tartalomkészítő (legyen szó újságcikkről vagy interneten olvasott posztról) nem a hiteles tájékoztatást, hanem a hatásvadász megfogalmazást tartja elsődlegesnek.
Manapság óriási verseny folyik a figyelmünkért, és sok weboldalnak, közösségi platformnak (és persze a rajtuk keresztül kommunikáló gyártóknak és forgalmazóknak) sokszor fontosabb a kattintásszám, mint az, hogy valóban hasznos információt adjanak át. Márpedig minél hangzatosabb egy cím, minél többet ígér egy cikk, annál több olvasója lesz – a visszafogott, tényszerű tartalom mindig alul marad (és ez az értékválság ma már sajnos nem csupán a bulvártémákat érinti).
Nekünk viszont, akik tájékozódni szeretnénk, csak az utóbbi hasznos, így meg kell próbálnunk kiszűrni az értékes információt a „csatazajból”. Egészségügyi tartalom esetében ez még fontosabb, hiszen egy-egy fals információ ilyenkor nemcsak az időnket, figyelmünket viheti el, de szélsőséges esetben az egészségünket is veszélyeztetheti. Egy hamis információ alapján elhagyott terápia, egy veszélyes „csodakúra”, egy ajánlott természetes szer vagy akár csak az, ha az olvasottak miatt nem megyünk el egy orvosi konzultációra, akár súlyos következményekkel járhat.
Jó volna persze minden kérdésünkkel szakemberhez fordulni, erre azonban keveseknek van módjuk (idejük és pénzük). Sokszor kénytelenek vagyunk az interneten olvasottakra támaszkodni, és ezzel egyébként nincs is gond – amennyiben óvatosak vagyunk. Íme, néhány ellenőrzési pont, amik mentén felismerhető a gyanús tartalom.
Az első, amit meg kell figyelnünk: maga a felület, amely közreadja a vizsgált tartalmat. Eleve nem túl jó jel, ha nem ismerjük a webcímet, de ez még nem ok rá, hogy elutasítsuk az állításait. Ami irányadó lehet ilyenkor, az a cím végződése
A .gov (kormányzati), .edu (oktatási) domainek általában megbízhatóbb forrásokat jelölnek, mivel ezekhez szigorúbb regisztrációs feltételek társulnak.
Az egészségtudomány gyorsan változik. Egy tíz évvel ezelőtti kutatás mára elavult lehet. Tudják ezt a munkájukra igényes szerzők is, így dátummal látják el az anyagaikat. Ha ilyet nem látunk egy íráson, vagy az túl régi publikációkra, kutatásokra hivatkozik, az csökkenti a hitelességét.
A megbízható weboldalak a korábbi tartalmaikat is karbantartják; rendszeresen frissítik a bennük lévő információkat – ez pedig jó esetben a cikk dátumánál is látszik. Ha azonban valóban megbízható információt keresünk, érdemes inkább olyan cikkekre és bejegyzésekre hagyatkozni, amelyek friss keletűek, és lehetőleg az elmúlt néhány évben készültek.
A dátum után a második, ami irányadó lehet, az a szerző megjelölése. Ha teljes, valós nevet látunk, az már jó jel. Az álnév, a monogram vagy az ’admin’ szerzői név mind gyengíti a tartalmat. Ha az illető munkássága is ismert (például mert szakértőnek számít a területén), az a legjobb. Persze az egészségügy cikkeknek csak egy részét írják orvosok, dietetikusok vagy gyógyszerészek, ettől még a többi anyag is lehet értékes. Ilyenkor azonban megnő a következő pont – a forrás – jelentősége.
A jó forrás először is az, ami létezik. Vagyis, ha már vannak hivatkozott források, az önmagában emeli egy tartalom értékét. Persze nem mindegy, hogy ezek pontosan milyenek. Forrás lehet egy tudományos kutatás, tanulmány, de szakmai oldalról származó cikk vagy akár egy szakértő nyilatkozó is. A komoly egészségügyi oldalak mindig megjelölik, honnan származik az adott információ, és gyakran együttműködnek orvosi társaságokkal vagy civil szervezetekkel. Ha ilyen hivatkozást nem találsz, legyél óvatos! Ha egy-egy állítást nem támasztanak alá, vagy csak homályos módon (például: „szakértők szerint”), az intő jel lehet.
Igen gyakori, hogy egészségügyi témájú cikkek afféle „én így gyógyultam” -történetekre építenek, amelyben csak keresztnévvel megjelölt, arc nélkül szereplő emberek nyilatkoznak. Nem állítható, hogy ezek minden esetben hamisak (hiszen valóban előfordul, hogy valaki nem szeretne felvállalni érzékeny egészségügyi információkat), ugyanakkor ilyenkor távolságtartással kell kezelni a mondanivalót.
Tipp: Ne elégedj meg a hivatkozással – ha fontos a téma, olvasd el az eredeti forrást is! Nem egyszer előfordul, hogy a cikk írója félreértelmezi a hivatkozott tanulmányt, még ha az ott is szerepel a végén.
Az egészséggel kapcsolatos problémákra általában nincs egyetlen, gyors, és mindenki számára működő megoldás. Ezért, ha egy cikk azt ígéri, hogy például egy természetes anyag „gyógyítja a rákot” vagy egy vitamin „megelőzi az összes betegséget”, érdemes azonnal gyanút fogni. Ugyanilyen eset az, ha egy-egy neten olvasott tanács ellentmond az orvosunk vagy a patikus javaslatának (esetleg annak, amit a józan ész diktál). Egy komoly tartalom mindig arra bíztat, hogy konzultáljunk szakemberrel ahelyett, hogy öndiagnosztizálásra ösztönözne. Nem egyetlen, univerzális megoldást ajánl, hanem több lehetőséget is bemutat, a döntést pedig az olvasóra bízza.
Egy hiteles ismeretterjesztő anyag jellemzően kiegyensúlyozott hangnemű és tényszerű fogalmazásmódot alkalmaz. Lehet olvasmányos, de nincs tele érzelmekre ható, túlzó, szenzációhajhász mondatokkal – különösen igaz ez a címre.
Íme, néhány tipikus negatív példa: „Ezt titkolják előled”, „A gyógyszergyártók nem akarják, hogy megtudd”, Döbbenet!, Ezt nem fogod elhinni”, „Nem hiszel majd a szemednek”, „Hihetetlen változás X nap alatt”.
De gyanús lehet az is, ha egy szöveg összeesküvéselméletet tartalmaz, esetleg konkrét csoportok (például orvosok, pszichiáterek) ellen érvel.
Vegyük észre, ha egy cikk valamilyen konkrét terméket ajánl, akkor is, ha azt bújtatottan teszi! Ez sem jelenti azt persze, hogy a termék feltétlen rossz, de teljesen másként kell olvasnunk egy elfogult, mint egy objektív tartalmat. A kéretlen befolyásolás megelőzésére találták ki azt, hogy a fizetett tartalmakat jól láthatóan meg kell jelölni. A megbízható weboldalak mind betartják ezt az előírást akár X-szel a címben, akár egy felirattal, például: ’Szponzorált tartalom’.
Az egészségügyi információk szelektálása ma már fontos és szükséges készség. Nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy kiszűrjük a gyanús cikkeket – elég, ha néhány egyszerű szabályt szem előtt tartunk. Mielőtt kipróbálunk bármilyen új „csodamódszert”, győződjünk meg róla, hogy az azt övező információk valódi, megbízható forrásból származnak! Ha bizonytalanok vagyunk, végső soron kérdezzünk szakembert – az online térből kimozdulva.
Tájékozódjunk tudatosan; ne feledjük: a tudás védelem.
Azzal már biztosan mindenki tisztában van, hogy az egészségünk megőrzése és fejlesztése érdekében fontos a rendszeres fizikai aktivitás, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a sport. De arról, hogy milyen az ideális, már kevesebb információnk van. Minden korszaknak megvannak a divatos mozgásformái, jelenleg a reformer pilates, a futás, a HYROX edzés, pár éve a CrossFit, a jóga, még korábban az alakformáló aerobik és a zumba kapott nagyobb figyelmet, de ezek mellett számos egyéb aktivitás közül választhatunk. Hogyan válasszunk jól, melyik szolgálja leginkább az egészségünket? Ebben a cikkben – a funkcionális edzés bemutatása mellett – erre a kérdésre is választ adunk.
A WHO (World Health Organization) ajánlása szerint hetente minimum 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc erőteljes intenzitású testmozgás javasolt, vagy ezek kombinációja. További egészségnyereséggel jár, ha ezt a mennyiséget megduplázzuk, és heti két alkalommal kiegészítjük teljes testet átmozgató erősítő edzéssel.
A mérsékelt intenzitású testmozgás során pulzusunk megemelkedik, de csak annyira, hogy akár még teljes mondatokban is tudnánk beszélni közben. Ilyen mozgásforma lehet a tempós séta, kerékpározás, úszás, lassú kocogás, de természetesen ezeket tudjuk olyan módon is végezni, hogy az már magas intenzitásúnak számítson. Magas intenzitású testmozgás közben a pulzusunk megemelkedik, arcunk kipirul, légzésszámunk megnő, közben már csak 1–2 szót tudunk mondani. Ilyen például egy intenzívebb futás, kerékpározás, egy erőteljes aerobik óra, egy HYROX edzés, vagy akár a CrossFit is.
Izomerősítő edzésnek pedig minden olyan mozgásforma számít, amely izmaink erősítését célozza. A CrossFit például ide is sorolható, de ide tartozik az edzőtermi edzés, a pilates, az alakformáló edzés, a kondiparkos sajáttestsúlyos edzés, a kettlebell, a TRX és a köredzés stb.
Edzéseinket érdemes úgy elosztani egy héten belül, hogy lehetőség szerint minden nap mozogjunk legalább 20–30 percet mérsékelt intenzitással (ami lehet csak annyi, hogy kerékpárral megyünk munkába, vagy elvisszük a kutyát sétálni), és emellett hetente 2, de inkább 3 alkalommal végezzünk valamilyen intenzívebb testmozgást is, amit érdemes erősítő elemekkel is kiegészíteni.
Emellett nagyon fontos az is, hogy élvezzük, amit csinálunk. Mérjük fel, mi az, ami környezetünkben elérhető (legyen online, személyes vagy szabadban űzhető mozgásforma), és próbáljunk ki több mindent, amíg meg nem találjuk a nekünk tetszőt. További motivációt adhat egy jó közösség is, így ne vessük el a csoportban való mozgás lehetőségét sem. Ha teljesen kezdők vagyunk, kérjük szakember segítségét, fennálló krónikus betegség esetén pedig konzultáljunk orvosunkkal, ezzel csökkenthetjük a sérülések és a problémák kialakulásának kockázatát.
A mozgásnak számos jótékony hatása van, többek között segít a stressz levezetésében, javítja az alvásminőséget és a közérzetet, növeli az energiaszintet, a koncentrációs képességet, javítja a keringési rendszer működését, erősíti a szívizomzatot és csökkenti a nyugalmi pulzust, valamint segíthet a vérnyomás stabilizálásában és a testsúlykontrollban is.
Ezen felül az ellenállásos erősítő edzés növeli a csontsűrűséget, lassítja a csontvesztést, ezzel csökkentve a csontritkulás kialakulásának esélyét. A magasabb izomtömeg pedig magasabb alapanyagcserét eredményez, ami tartósan növeli napi kalóriaszükségletünket, illetve növeli az inzulinérzékenységet is, ez által jótékony hatással van vércukorháztartásunkra, hozzájárul a testsúlykontrollhoz.
A funkcionális edzés alapvető célja, hogy a testet felkészítse a hétköznapok kihívásaira, azaz megfelelően rugalmassá, mozgékonnyá, erőssé, gyorssá és ellenállóvá tegye azt. Az ülő életmód és a modern technológia biztosította kényelmi funkciók következtében a mai kor embere nincs felkészülve a nagyobb fizikai terhelésre. Ha nem fejlesztjük rendszeresen, az ízületek mozgástartománya beszűkül, az izomerő legyengül, és a mozgáskoordináció is romlik.
Egy jól felépített funkcionális edzés célja, hogy ezen funkciókat visszaállítsa, és személyre szabottan fejlessze. Ebből következik, hogy nincsen általános recept arra vonatkozóan, hogyan néz ki egy tökéletes edzésterv, hiszen kiindulási állapot és cél szerint egy-egy ajánlás jelentősen eltérhet egymástól.
Minden edzés alapos bemelegítéssel kezdődik. Ennek célja az ízületek és izmok felkészítése a mozgásra. Az alap gimnasztikák mellett végezzünk dinamikus mobilizáló gyakorlatokat, felkészítve ezzel ízületeinket – főleg azokat, amelyek mozgástartománya szabad –, mint például a csípő, vállak (pl. mellkasnyitások). Ezt követően pedig végezzünk izomaktiváló bemelegítő gyakorlatokat (pl. ha súllyal fogunk edzeni, végezzünk saját testsúlyos guggolásokat, lapockazárásokat, fekvőtámaszokat, kis ellenállású gyakorlatokat), mert ezek segítenek abban, hogy az agy-izom kapcsolatunk fejlődjön, és a gyakorlatok közben tudatosabban használjuk izmainkat. Gyakori probléma például az, hogy a sok ülés következtében a farizmunk nem kapcsolódik be kellőképpen a mozgásfolyamatba, így a combhajlító izom és a derék veszi át a szerepét, ami ezen területek túlterheléséhez és fájdalmához vezethet.
Ez céltól függően lehet gyorsaság- vagy robbanékonyság-fejlesztés (mindig ezzel kezdjünk, hiszen ez csak kipihent idegrendszerrel végezhető hatékonyan), erőfejlesztés (ez a következő a sorban) vagy állóképesség/ erő-állóképesség fejlesztés (ez az edzés végén is végezhető). Kezdőként, és ha csak hetente 2–3 alkalommal mozgunk, érdemes minden edzés alkalmával a teljes testet átmozgatni, és inkább mozgásmintákban, nem pedig izomcsoportokban gondolkozni. Mozgásmintákból elkülönítjük a felsőtest húzó, toló, alsótest húzó, toló és a törzs mozgásait.
A felsőtest húzó mozgásai közé tartoznak a vízszintes húzások (pl. evezés) és a függőleges húzások (pl. húzódzkodás). Toló mozgásokhoz soroljuk a vízszintes tolást (pl. fekvenyomás, fekvőtámasz, tolódzkodás) és a függőleges tolást (pl. vállból nyomás). Az alsótest toló mozgásai a guggolás és a kitörések, húzó mozgásai pedig a csípő extenziók (pl. a felhúzás és a csípőtolás). A törzs gyakorlatai között pedig vannak antiflexiós, antiextenziós, antirotációs, antilaterálflexiós gyakorlatok (pl. a plank, oldalplank variációk, hordások, cipelések, pallof-press gyakorlat, kigördülések és ezek variációi). Mivel ezek mind összetett gyakorlatok, amelyek nem csak izoláltan egy izomra hatnak, így ezzel minden izomcsoportunkat képesek vagyunk megdolgoztatni. Természetesen egyedi cél alapján az edzés kiegészíthető izolált gyakorlatokkal is (pl. a bicepsz vagy éppen a vádli célzott edzése).Hogyan végezzük jól a gyakorlatokat?
Minden edzés alapos bemelegítéssel kezdődik. Ennek célja az ízületek és izmok felkészítése a mozgásra. Az alap gimnasztikák mellett végezzünk dinamikus mobilizáló gyakorlatokat, felkészítve ezzel ízületeinket – főleg azokat, amelyek mozgástartománya szabad –, mint például a csípő, vállak (pl. mellkasnyitások). Ezt követően pedig végezzünk izomaktiváló bemelegítő gyakorlatokat (pl. ha súllyal fogunk edzeni, végezzünk saját testsúlyos guggolásokat, lapockazárásokat, fekvőtámaszokat, kis ellenállású gyakorlatokat), mert ezek segítenek abban, hogy az agy-izom kapcsolatunk fejlődjön, és a gyakorlatok közben tudatosabban használjuk izmainkat. Gyakori probléma például az, hogy a sok ülés következtében a farizmunk nem kapcsolódik be kellőképpen a mozgásfolyamatba, így a combhajlító izom és a derék veszi át a szerepét, ami ezen területek túlterheléséhez és fájdalmához vezethet.
Ez céltól függően lehet gyorsaság- vagy robbanékonyság-fejlesztés (mindig ezzel kezdjünk, hiszen ez csak kipihent idegrendszerrel végezhető hatékonyan), erőfejlesztés (ez a következő a sorban) vagy állóképesség/ erő-állóképesség fejlesztés (ez az edzés végén is végezhető). Kezdőként, és ha csak hetente 2–3 alkalommal mozgunk, érdemes minden edzés alkalmával a teljes testet átmozgatni, és inkább mozgásmintákban, nem pedig izomcsoportokban gondolkozni. Mozgásmintákból elkülönítjük a felsőtest húzó, toló, alsótest húzó, toló és a törzs mozgásait.
A felsőtest húzó mozgásai közé tartoznak a vízszintes húzások (pl. evezés) és a függőleges húzások (pl. húzódzkodás). Toló mozgásokhoz soroljuk a vízszintes tolást (pl. fekvenyomás, fekvőtámasz, tolódzkodás) és a függőleges tolást (pl. vállból nyomás). Az alsótest toló mozgásai a guggolás és a kitörések, húzó mozgásai pedig a csípő extenziók (pl. a felhúzás és a csípőtolás). A törzs gyakorlatai között pedig vannak antiflexiós, antiextenziós, antirotációs, antilaterálflexiós gyakorlatok (pl. a plank, oldalplank variációk, hordások, cipelések, pallof-press gyakorlat, kigördülések és ezek variációi). Mivel ezek mind összetett gyakorlatok, amelyek nem csak izoláltan egy izomra hatnak, így ezzel minden izomcsoportunkat képesek vagyunk megdolgoztatni. Természetesen egyedi cél alapján az edzés kiegészíthető izolált gyakorlatokkal is (pl. a bicepsz vagy éppen a vádli célzott edzése).
Az edzést mindig levezetéssel zárjuk, ez tartalmazzon statikus nyújtásokat, SMR hengerezést vagy egyéb regenerációt serkentő eszközöket. A levezetés célja, hogy visszaállítsa a nyugalmi állapotot és segítse a regenerációt.
Az itt bemutatott edzésfelépítés egy nagyon általános ajánlás, aminek segítségével könnyebb elindulni ezen az úton. Ahhoz, hogy az edzés hosszú távon is fejlesztő hatású legyen, a terhelést progresszívan kell növelni, hiszen szervezetünk viszonylag rövid idő alatt képes adaptálódni egy adott feladathoz. Ez a fejlődés sosem lesz lineáris, így jól kell megválasztani, mikor és hogyan változtatunk az edzésünk intenzitásán. Érdemes ebben szakértő edző segítségét kérni, így biztosan több sikerélményünk lesz a sportban, és még a sérüléseket is elkerülhetjük. Mozgásra fel!
A BÉRES Gyógyszergyár Zrt. elkötelezett a magyar emberek egészségének támogatása iránt és fontosnak tartja, hogy elérhető áron jussanak hatásos készítményekhez. Vállalatunk – együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztériummal – partnerséget vállal a gyógyszerár-emelkedés megfékezésében, ezért a Béres Csepp Extra vény nélkül kapható gyógyszer-készítmény termelői árának önkéntes csökkentése mellett döntöttünk.
Amennyiben ezen időszak alatt ezt a termékkategóriát érintő más tartalmú jogszabály nem születik, vagy a jelentősen változó gazdasági környezet azt lehetetlenné nem teszi, cégünk a Béres Csepp Extra termelői árát 2025. június 16. napjától 2026. június 01. napjáig a 2024. december 31-én érvényes árszintre csökkenti.
A BÉRES Gyógyszergyár Zrt. a fenti önkéntes és ideiglenes gyártói árcsökkentéssel kíván hozzájárulni az infláció csökkentéséhez, bízva abban, hogy az intézkedés a fogyasztók részére megtakarítást fog eredményezni és élénkíti a piaci versenyt.
Örömmel és büszkeséggel mutatjuk be a Béres új egészség nagykövetét: Siklósi Gergelyt, olimpiai, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívót, aki nemcsak kiemelkedő sporteredményeivel, hanem szemléletével, hiteles, alázatos hozzáállásával is példát mutat – és ezzel tökéletesen illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket mi, a Béresnél nap mint nap képviselünk.
Első találkozásunk alkalmával körbevezettük Gergőt budapesti laboratóriumunkban és a Béres József Emlékmúzeumban is. A laboratóriumban tett látogatás lehetőséget adott arra, hogy Gergő testközelből lássa, milyen elkötelezett szakmai munka folyik a háttérben nap mint nap az egészségmegőrzés szolgálatában. Itt megismerhette azokat a kutatás-fejlesztési folyamatokat és tudományos szemléletet, amelyekre termékeink megbízhatósága és hatékonysága épül – és amelyek mostantól az ő versenyfelkészülését is támogatják.
A Béres József Emlékmúzeumban mélyebb betekintést nyert abba az értékrendbe és emberi történetbe, amely a Béres márkát megalapozta. id. dr. Béres József életútján keresztül Gergő olyan hiteles példával találkozott, amelyben a kitartás, a segítő szándék és az emberek iránti felelősségvállalás áll a középpontban.
Hisszük, hogy az egészségtudatosság, a testi-lelki egyensúly megőrzése és a mozgás öröme közös felelősségünk. Ezért is nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mostantól Gergővel együtt dolgozhatunk azon, hogy még több emberhez juttassuk el ezt az üzenetet.
Hiteles példával, elkötelezetten – az egészségért, együtt.
Folyamatosan változó és turbulens világunkban elengedhetetlen, hogy megfelelő lelki rugalmassággal, ellenállóképességgel rendelkezzünk. Ebben a cikkben bemutatjuk a rezilienciát, és azt is, hogyan erősíthetjük magunkban ezt a fontos tulajdonságot.
A 21. század embereként szinte folyamatos és jelentős kihívásokkal szembesülünk. A gazdasági válságok, a társadalmi feszültségek, az éppen csak mögöttünk hagyott világméretű Covid-19 járvány, a háború, illetve a személyes krízisek, kihívások mind-mind próbára teszik a lelki teherbírásunkat. Nem csoda, hogy egyre gyakrabban tesszük fel magunknak a kérdést: egy ilyen turbulens világban hogyan tudjuk megőrizni a belső egyensúlyunkat? A válasz gyakran egyetlen, ám összetett fogalomban rejlik: reziliencia. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi is ez a képesség, miért létfontosságú napjainkban, és hogyan fejleszthető.
A reziliencia – az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) meghatározása szerint – a nehéz vagy kihívásokkal teli helyzetekhez, élettapasztalatokhoz való sikeres alkalmazkodás folyamata és eredménye. Ez elsősorban a mentális, érzelmi és viselkedési rugalmasságot, valamint a külső és belső elvárásokhoz való hatékony alkalmazkodást foglalja magában. Az, hogy mennyire vagyunk képesek megbirkózni a nehézségekkel, több tényezőtől is függ; például attól, hogyan értelmezzük a világot, milyen társas támogatással rendelkezünk, és milyen megküzdési stratégiákat alkalmazunk. Az APA szerint ezek az alkalmazkodást segítő készségek és erőforrások nemcsak léteznek, hanem fejleszthetők és tudatos gyakorlással erősíthetők is.
Pszichológiai értelemben a reziliencia egyfajta lelki rugalmasságot jelöl. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyén nem él át stresszt vagy belső fájdalmat; azt jelenti, hogy képes az érzelmi és mentális alkalmazkodásra és a regenerálódásra.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a reziliencia az a belső erő, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a nehézségek, traumák vagy jelentős stressz hatására is képesek legyünk alkalmazkodni, sőt akár megerősödve kikerülni a helyzetből.
Fontos tudnunk, hogy a kutatások számos definíciót és megközelítést alkalmaznak. A legújabb irányzatok a rezilienciát egy összetett, fejlődő fogalomként értelmezik, amely előzményeket, mechanizmusokat és következményeket foglal magában, amelyek egymásra hatva befolyásolják az egyén állapotát. Az úgynevezett konstruktivista és tranzakciós megközelítés pedig azt hangsúlyozza, hogy a reziliencia kontextusfüggő, és az egyén és környezete közötti kölcsönhatások alakítják.
A fogalom más tudományterületeken is megjelenik; a biológiában például egy ökoszisztéma rezilienciája azt mutatja meg, hogy az mennyire képes helyreállni egy külső behatás után. Ez a párhuzam jól mutatja azt, hogy a reziliencia nem a sebezhetetlenséget, hanem az alkalmazkodás és a regenerálódás képességét jelenti.
Mindannyian eltérő mértékben rendelkezünk ezzel a képességgel, amely számos tényező összességeként jelenik meg. Valójában nem is egy veleszületett, hanem egy tudatosan fejleszthető képességünkről van szó. A reziliencia alappillérei az alábbiak:
Önismeret: a saját érzéseink, (én)határaink és erőforrásaink felismerése segít a nehéz helyzetek kezelésében.
Érzelmi szabályozás: ha képesek vagyunk az érzelmeinket felismerni, tudatosítani és kezelni, könnyebben őrizzük meg a nyugalmunkat krízishelyzetekben.
Pozitív gondolkodás: nem a toxikus pozitivitás, hanem a realista, valamennyi lehetőséget figyelembe vevő, mégis reményteljes hozzáállás a kulcstényező.
Célok és értékek: ha tisztában vagyunk a céljainkkal, vagyis azzal, hogy miért teszünk erőfeszítéseket, miért küzdünk, az masszív belső erőforrást jelent a legnehezebb időszakokban is.
A reziliens emberek nem feltétlenül kerülik el a nehezebb helyzeteket – minden ilyen helyzetet elkerülni eleve lehetetlen – hanem másképp értelmezik azokat. A tanulás és a személyes fejlődés lehetőségeként tekintenek rájuk (vagyis rögzült helyett növekedési gondolkodásmóddal vannak jelen a helyzetekben).
A jó hír az, hogy a reziliencia fejleszthető. Nem egy életre szóló adottság, hanem olyan képesség, amely gyakorlással és tudatossággal erősíthető. Ez nem azt jelenti, hogy „mosolyogva viseljük el” a nehézségeket, vagy megpróbáljuk kikerülni az akadályokat, hanem inkább azt, hogy megtanulunk rugalmasan reagálni, és lépésről lépésre építkezni a saját erősségeinkre támaszkodva.
Az önismeret elmélyítése – például annak megértése, hogyan reagálunk stresszhelyzetekben – segíthet az adaptív viselkedési minták kialakításában. A stresszcsökkentő technikák, mint például a légzőgyakorlatok, a mindfulness vagy akár a naplóírás, az önszabályozás fejlesztésében játszanak fontos szerepet. Emellett fontos az optimizmus tudatos erősítése, a társas kapcsolataink ápolása, és az erősségeink felismerése is. Mindez segíthet abban, hogy ne csak átvészeljük, hanem aktívan alakítsuk is a nehezebb időszakokat.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy a reziliencia nem egy állandó állapot: lehetnek napok, amikor könnyebben megy, és lehetnek olyanok is, amikor újra aktiválnunk kell az elsajátított eszközeinket. A lényeg, hogy tudjuk: képesek vagyunk fejlődni, és hogy nem vagyunk egyedül ebben a folyamatban.
Bár a reziliencia fejlesztése sok esetben saját erőforrásaink mozgósításával és tudatos önfejlesztéssel is megvalósítható, vannak olyan élethelyzetek, amikor ez önmagában nem elegendő.
Az APA is hangsúlyozza: a segítségkérés nem a gyengeség, hanem a belső erő és öngondoskodás jele. Ha egy traumatikus esemény, hosszan tartó stressz vagy megterhelő élethelyzet miatt úgy érezzük, hogy elakadtunk, és már a legalapvetőbb mindennapi tevékenységek is nehézséget okoznak, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Egy pszichológus vagy más támogató szakember segíthet a személyre szabott stratégiák kialakításában.. A terápiás kapcsolat hatékonysága nagymértékben függ attól is, hogy mennyire érezzük magunkat biztonságban és elfogadottnak az adott szakember vagy támogató közeg mellett. Ne feledjük: a reziliencia nem egyedül járható út, a kapcsolódás, támogatás elfogadása és a közösség ereje legalább olyan fontos része, mint a belső munka.
A reziliencia nem a tökéletességről és a teljes nyugalomról szól, sokkal inkább annak a felismeréséről, hogy minden nehézség ellenére is képesek vagyunk talpra állni, és lépésről lépésre haladni előre.
Nagy örömmel és büszkeséggel adjuk hírül, hogy a Béres Gyógyszergyár 2025-ben ismét elnyerte a rangos Superbrands díjat, immár tizenhatodik alkalommal! Ez az elismerés nem csupán visszajelzés az eddigi munkánkról, hanem megerősítés is abban, hogy a Béres márka töretlenül képviseli a minőséget, a szakmai hitelességet, a megbízhatóságot a magyar egészségvédő piacon.
Idén ráadásul vállalatunk hetedik alkalommal részesült a Superbrands Business díjban is, amely a kimagasló üzleti teljesítményt és a szakmai közösségen belüli elismertséget díjazza.
A Superbrands programot világszerte több mint kilencven országban működtetik. A díjat olyan vállalatok kapják, amelyek nemcsak ismertségükkel, hanem hitelességükkel és a vásárlók hosszú távú bizalmának elnyerésére való képességükkel is kiemelkednek. A díjazott márkákat minden évben egy független, marketing- és kommunikációs szakemberekből álló bizottság választja ki, kizárólag szakmai szempontok alapján – a jelölés nem pályázathoz kötött.
Ez az elismerés nem jöhetett volna létre kollégáink kitartó és magas színvonalú munkája nélkül, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy minőségi, biztonságos és hatékony készítmények kerüljenek a patikák és háztartások polcaira. Ugyanakkor hálásak vagyunk vásárlóink bizalmáért is – hiszen minden elismerés mögött az ő döntéseik, lojalitásuk és visszajelzéseik állnak.
A sikeres és tartós fogyás érdekében fontos elkerülni a gyakori diétahibákat. Lássunk néhány tipikus csapdahelyzetet!
Sokan vágnak bele fogyókúrába azzal a céllal, hogy egészségesebbek legyenek, leadják a felesleges kilókat vagy egyszerűen jobban érezzék magukat a bőrükben. Azonban még a legjobb szándék és szilárd elköteleződés mellett is könnyen elkövethetünk olyan hibákat, amelyek nemcsak, hogy megakadályozzák a kívánt eredmény elérését, de hosszú távon akár egészségkárosító hatásúak lehetnek. Mutatjuk a leggyakoribb buktatókat.
A mikrotápanyagok – elsősorban vitaminok és ásványi anyagok – kis mennyiségben szükségesek, mégis nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. Részt vesznek az anyagcsere-folyamatok szabályozásában, az immunrendszer támogatásában, valamint a sejtek védelmében és regenerációjában. Diéta során – különösen, ha szűkített az étrend vagy bizonyos élelmiszercsoportok kizárásra kerülnek – megnő a hiányállapotok kockázata. Ezért fontos a mikrotápanyagok pontos bevitele: elsősorban változatos, kiegyensúlyozott étrenddel, szükség esetén pedig étrend-kiegészítők alkalmazásával biztosíthatjuk a szervezet megfelelő ellátását.
A szénhidrátok, fehérjék és zsírok a szervezet elsődleges energiaforrásai, és alapvető szerepet játszanak az anyagcsere, az izomműködés, valamint a hormonális egyensúly fenntartásában. Diéta során gyakran előfordul, hogy valaki túlzottan lecsökkenti ezen tápanyagok bevitelét – különösen a szénhidrátokét vagy a zsírokét –, ami hosszú távon kimerültséghez, izomvesztéshez, anyagcsere-lassuláshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A fogyókúra vagy életmódváltás idején is elengedhetetlen a makrotápanyagok tudatos, arányos bevitele, igazodva az egyéni energiaszükséglethez, aktivitási szinthez és célkitűzésekhez. A megfelelő arány segít fenntartani a vitalitást, támogatja a zsírvesztést, és hozzájárul a hosszú távon is fenntartható egészséges életmódhoz.
Túlzottan gyors eredmény iránti vágy
Teljesen érthető, hogy ha végre elhatározzuk magunkat, és áldozatokat hozunk, akkor szeretnénk mielőbb látni az eredményt. Sajnos azonban ez hosszabb távú küzdelem, hiszen a hirtelen súlycsökkenés gyakran nem fenntartható. A fokozatos és tartós életmódváltás a siker kulcsa!
Sokan frusztrálónak érzik, hogy le kell mondaniuk kedvenc, ízletesebb ételeikről, ezért gyakran próbálják ezt azzal ellensúlyozni, hogy az egészségesnek tartott fogásokból többet esznek a javasolt mennyiségnél. Azonban fontos tudni, hogy még az egészséges ételek túlzott fogyasztása is kiegyensúlyozatlan táplálkozáshoz és nem kívánt súlygyarapodáshoz vezethet, éppen ezért ezeknél az ételeknél is érdemes odafigyelni az adagok megfelelő mértékére és a tudatos étkezésre.
Az étkezések kihagyása vagy épp rendszertelensége megzavarhatja az anyagcserét, és fokozhatja az éhségérzetet, ami ismét csak túlevéshez, a célok feladásához vezethet.
A pihentető alvásnak manapság kevés figyelmet szentelünk, pedig egy jó éjszaka is szükséges az egészséges nappalokhoz. Talán meglepő lehet, de ez a regenerációs időszak még a fogyási küzdelmekre is befolyással van, hiszen az alváshiány kihat a hormonháztartásra, növelheti az étvágyat és csökkentheti az önkontrollt.
A feldolgozott élelmiszereknek gyakran magas a cukor- és zsírtartalma, ami megnehezítheti a fogyást. Sajnos a zabpehely, müzliszelet vagy gyümölcslé sem minden esetben a barátunk. Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett információk (pl. összetevők, tápanyagtartalom) a segítségünkre szolgálnak annak eldöntésében, hogy az adott élelmiszer beépíthető-e a diétánkba.
A folyamatos stressz befolyásolhatja az anyagcserét és az étvágyat, ami megnehezítheti a fogyást. Ha életmódot szeretnénk változtatni, bizony a lelki nyugalmunkkal is törődnünk kell.
A diéta nem csupán az ételek megválogatásáról szól, hanem egy komplex életmódváltás része. A fent említett hibák elkerülésével és tudatos táplálkozással jelentősen növelhetjük a sikeres fogyás esélyét. Fontos, hogy hallgassunk a testünk jelzéseire, és szükség esetén kérjük szakember segítségét az étrendünk kialakításához!
Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés!
A köztudatban számos tévhit és előítélet él az elhízottakkal kapcsolatban, pedig a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők miatt az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, betegenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A súlyosabb fokú elhízás bizony nem csupán a külsőről szól, hanem betegség, ami adott esetben orvosi figyelmet és kezelést igényel, a betegeket pedig támogatni ezen az egyáltalán nem könnyű úton.
Három dologra van szükségünk, ha gyerekeknek szeretnénk egészségesen főzni. (Persze, fakanálra is, de az később jön.) Változatosságra, természetes, szezonális alapanyagok használatára és… főként kreativitásra!
Gyerekek esetében ritkán esik egybe a ’finom’ és az ’egészséges’. Vagyis, ha rájuk bízzuk, egy megterített svédasztalról jó eséllyel a legkevésbé hasznos tápanyagokat tartalmazó táplálékokat fogják kiválasztani. Kevesen rajonganak közülük például a zöldségekért, ezért néha trükköket kell bevetnünk. Nézzük először a legfontosabb szempontokat!
Természetes vitaminforrásaink elsősorban a különféle zöldségek és gyümölcsök. Számos érv szól amellett, hogy ezeket szezonálisan, a természetes érési időszakukban fogyasszuk. Az idényükben betakarított termények nemcsak frissebbek, hanem érettebben kerülnek a piacra, így nem kell hosszú szállítást kibírniuk, ami rontaná minőségüket. Ennek köszönhetően magasabb a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk, ízük intenzívebb, a gyümölcsök édesebbek, zamatosabbak – ráadásul az áruk is kedvezőbb.
Sok gyerek elutasít bizonyos zöldségeket – de ha „elrejtjük”, mégis megkapják a hasznos tápanyagokat. Ezért a fő szabály: dolgozzuk fel! Turmixoljuk a zöldségeket krémlevesekbe, mártásokba, tésztaszószba, vagy süssünk répás muffint, céklás palacsintát! Persze minél nagyobb fokú hőhatásnak tesszük ki az alapanyagunkat, annál inkább veszít vitamintartalmából. Ebből a szempontból nincs jobb a nyersen rágcsált almánál, karalábénál.
A rendszeres, kis adagokban történő étkezés segít az emésztésben, és biztosítja a folyamatos tápanyagbevitelt. Ezért ezt a ritmust érdemes tartani: napi három főétkezés + két kisétkezés – mindegyik tartalmazzon valamilyen vitamintartalmú alapanyagot (gyümölcs, nyers zöldség, diófélék).
A gyermekek csontjainak megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen a kalcium, amelynek felszívódásához és hasznosulásához a D-vitamin is hozzájárul – emellett a foszfor normál hasznosulásában is szerepet játszik. Ezért jöhetnek a tejtermékek, tojás, halak és persze sok időt kell tölteni a szabadban! Az egészséges zsírok és fehérjék biztosítására pedig adjunk az ételekhez olajos magvakat, hidegen sajtolt olajokat, használjunk hüvelyeseket! Lehet gyermekeddel együtt nevelni snidlinget, zsályát, bazsalikomot, hintsünk belőle a szendvicsre, levesbe, salátába! Így a közös játék is megvan.
Óvatosan a készételekkel!
A feldolgozott ételek tápanyagban szegények, sokszor nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot, sót, adalékanyagokat. Édesítéshez használjunk inkább banánt, almát, datolyát; nassolnivalónak pedig készíthető házi müzliszelet vagy joghurtos gyümölcstál.
| Termény | Tápanyag | Hatás |
|---|---|---|
| újburgonya | C-vitamin, B6-vitamin, kálium | A C-vitamin, B6-vitamin és a kálium hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a kálium támogatja a normál izomműködést, míg a C-vitamin és a B6-vitamin szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében. |
| zöldborsó | fehérje, B₁-vitamin, C-vitamin, rostok, vas | A fehérje hozzájárul az izomtömeg növekedéséhez, míg a C-vitamin részt vesz az immunrendszer normál működésében. A vas hozzájárul a normál vörösvérsejt- és hemoglobin-képződéshez. |
| sóska, spenót | vas, folsav, A-, C-vitamin | A C-vitamin és az A-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A folát hozzájárul a normál vérképződéshez, továbbá az A-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához. |
| uborka | kálium, C-vitamin | A C-vitamin hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, a megfelelő kollagénképződéshez és ezen keresztül a bőr normál állapotának, működésének fenntartásához. |
| sárgarépa, petrezselyemgyökér | A-vitamin (béta-karotin), C-vitamin, K-vitamin, rostok | Az A-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához. A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, míg a K-vitamin részt vesz a normál csontozat fenntartásában. |
| cseresznye | C-vitamin, kálium | A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. A kálium hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez. |
| málna | C-vitamin, mangán, rost | A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez és a mangán és a C-vitamin részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. |
| szeder | C-vitamin, K-vitamin, folsav | A folát hozzájárul a normál pszichológiai funkció fenntartásához, valamint a folát és a C-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, továbbá a folát szerepet játszik a sejtosztódásban. |
| áfonya | A-, C-, K-vitamin | A C-vitamin hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, az A-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához. |
| őszibarack | C-vitamin, A-vitamin, rost, kálium | A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez és a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz. |
A képernyőhasználat nem sorolható egyszerűen a jó vagy rossz kategóriába – de megtaníthatjuk gyermekeinket arra, hogy tudatosan válasszanak tartalmakat, amelyek hitelesek és megbízható információkat tartalmaznak.
A digitális eszközök már nem csupán részei, hanem formálói is a mindennapi életnek – különösen igaz ez a legfiatalabbakra, az úgynevezett Alfa generáció tagjaira, akik már egy teljesen digitalizált világba születtek. A gyerekek és a képernyőhasználat kérdése tehát nem csupán nevelési, hanem társadalmi kérdés is lett: hogyan készítsük fel a gyerekeket a digitális világra úgy, hogy közben ne veszítsék el kapcsolatukat a valódival?
Az Alfa generáció (vagyis a 2010 után született gyerekek) tagjai olyan világban nőnek fel, ahol a digitális jelenlét nem extra, hanem alapelvárás. A képernyő – legyen az tableté, okostelefoné, laptopé vagy okostévéé –nemcsak a szórakozás, hanem a tanulás, a kommunikáció és az információszerzés eszköze is. Ha jól, mértéktartóan, ellenőrizve használjuk ezeket, akkor nem „rosszak”, csupán új csatornát jelentenek, amelyen hasznos tartalmak is átadhatók. Fontos, hogy megfelelően szűrjük a digitális tartalmakat, és ugyanakkor gondoskodjunk arról is, hogy a gyermekek mindennapjaiban továbbra is jelen legyenek az offline élmények – a szabad mozgás, az olvasás öröme és a személyes beszélgetések.
A képernyőhasználat előnyei – ha okosan alkalmazzuk:
Függőség: A képernyőhasználat olyan jutalmazó mechanizmusokat aktivál, amelyek függőséghez vezethetnek. Ez megnehezíti a figyelem fenntartását, növeli a frusztrációt, és akár alvászavarokat okozhat.
Szociális elszigetelődés: A túlzott online jelenlét elveheti a valódi, személyes kapcsolatok kialakításának lehetőségét.
Fizikai következmények: Mozgáshiány, testtartási problémák, szemfáradtság vagy akár elhízás is együtt járhat a túl sok képernyő előtt töltött idővel.
Tartalomveszélyek: Az online tér nem mindig gyerekbarát. Megfelelő szülői szűrés és felügyelet nélkül a gyerekek káros, életkoruknak nem megfelelő tartalmakhoz is hozzájuthatnak.
„A digitális eszközök előnyei és kockázatai életkoronként változnak, ezek hatását jelenleg is kutatják – mondja Szőke Rebeka pszichológus (ELTE, Alfa Generáció Labor). – Az egyértelmű, hogy a gyerekek első három éve kiemelten érzékeny időszaknak számít, ilyenkor sok mozgásra, felfedezésre és kölcsönös társas kapcsolódásra van szükségük az egészséges agyi fejlődéshez. Amikor egy kisgyerek „kütyüzik”, akkor nem mozog, nem kommunikál, viszont audiovizuálisan sokszor túl intenzív tartalmat kap.
Az óvodás és kisiskolás gyerekek esetében rövid távon úgy tűnhet, hogy a képernyőzés mind a gyerekek, mind a szülők számára előnyös, mivel a gyerekek élvezik, megnyugszanak tőle, és amíg nézik, a szülők elvégezhetik például a házimunkát. Hosszú távon azonban a képernyőzés komoly negatív hatással lehet a gyerekek nyelvi képességeire, önszabályozásukra, figyelmükre, iskolai eredményeikre és társas készségeikre.
Kiskamasz korban a gyerekek egyre önállóbbak, például már egyedül közlekednek. Sokszor ilyenkor kapják meg az első telefonjukat. Így tartani tudják a kapcsolatot szüleikkel, barátaikkal, tanulnak vele, segíti őket a közlekedésben, zenét hallgatnak rajta. Azonban ha nem kapnak megfelelő támogatást az eszköz kiegyensúlyozott használatához, valószínű, hogy előbb-utóbb találkoznak annak veszélyeivel is, beleértve a fizikai kockázatokat (mozgásszegény életmód, látásproblémák, alvászavarok), a függőséget, a cyberbullyingot, a közösségi média negatív hatásait (hangulatzavar, testképzavar), az impulzivitás növekedését, a frusztrációtűrés romlását és a manipulációt.”
Szerencsére egyre több nemzetközi ajánlás születik, mely segítségére lehet a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek és a szülőknek. Ilyen például a WHO (World Health Organization) iránymutatása, mely szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a kicsiknek a képernyőzés, ovis korban pedig maximum napi fél óra képernyőidő javasolt. „Fontos, hogy megtapasztalják, hogy az igazán értékes élményeket nem egyedül vagy a képernyő előtt szerzik, hanem valódi kapcsolatok és közös élmények által” – teszi hozzá Szőke Rebeka.
A cél tehát nem az, hogy kizárjuk a képernyőt a gyerekek életéből – hanem az, hogy megtanítsuk használni azt tudatosan és egészséges módon. Néhány irányelv segíthet ebben:
A digitális világ nem ellenség, de nem is nevel önmagától. A jövő gyermekeinek nem az lesz a legnagyobb kihívás, hogy megtanulják kezelni a különféle eszközöket, hanem az, hogy megtanulják uralni őket, és ne engedjék, hogy azok uralják őket. Ebben pedig mi, felnőttek vagyunk a példaképeik.
A függőség valós veszély, de az Alfa generációnak már egy digitális világra kell felkészülnie.
Negyvenéves kor felett természetes jelenség, hogy a látás bizonyos mértékben megváltozik, hiszen a szem öregedése egy élettani folyamat része.
Ahogy az idő múlik, úgy testünk számos területe lassanként változik – nincs ez másként a látásunkkal sem. Különösen negyvenéves kor felett vehetjük észre, hogy a szemünk már nem működik olyan „automatikusan”, mint fiatalabb korunkban. Apró betűk homályossá válnak, este nehezebben vezetünk, és a számítógépes munka is egyre jobban fárasztja a szemet. A jó hír az, hogy tudatos odafigyeléssel és néhány apró lépéssel sokat tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizhessük éles látásunkat.
A látás az egyik legfontosabb érzékszervi funkciónk, amelyet gyakran természetesnek veszünk – egészen addig, amíg valami gond nem adódik vele. Pedig a szemünk nap mint nap komoly igénybevételnek van kitéve: órákig bámuljuk a képernyőt, mesterséges fénynél dolgozunk, mobilozunk, tévézünk vagy éppen éjszaka vezetünk. Ezek mind hozzájárulhatnak a szem fáradásához, irritációjához, hosszabb távon pedig különféle látásproblémák kialakulásához.
A digitális eszközök térhódításával a napi képernyőidő jelentősen megnövekedett. A folyamatos közeli fókuszálás – legyen szó munkáról, olvasásról vagy netes böngészésről – extrém módon terheli a szemet. A pislogások száma csökken, a szem kiszárad, a fények és a kontrasztok megterhelik a szemizmokat, aminek következménye a homályos látás, fejfájás, szemégés és fáradtság lehet.
Középkorúaknál gyakori probléma a presbyopia, vagyis az öregszeműség – amikor a szemlencse fokozatosan veszít rugalmasságából, így nehezebbé válik a közeli tárgyakra való fókuszálás –, valamint a szemszárazság is, mivel az életkor előrehaladtával csökken a könnytermelés.
Sokan tapasztalnak nagyobb fényérzékenységet, kontrasztcsökkenést, mert az idősebb szem lassabban alkalmazkodik a sötét és világos közötti váltásokhoz. Másoknál romlik a távollátás vagy rövidlátás mértéke. Gyakori, hogy akik korábban is szemüveget viseltek, azoknak negyven felett a meglévő látáskorrekció már nem elég, esetleg többféle dioptriára (bifokális vagy multifokális lencsére) van szükségük.
Az évek múlásával a bőr veszít rugalmasságából, és a gravitáció hatására a felső szemhéj megereszkedhet, az alsón pedig táskák vagy duzzanatok alakulhatnak ki. Ez nemcsak fáradtabb megjelenést eredményezhet, hanem akár látásproblémákhoz is vezethet, a felső szemhéj lelógása beszűkítheti a látóteret, és akadályozhatja a mindennapi tevékenységeket.
A fényviszonyok optimalizálása
Szemkímélő képernyőhasználat
Vitaminokkal és antioxidánsokkal a látásért – A szem egészségét nemcsak kívülről, hanem belülről is támogathatjuk.
Bizonyos vitaminok és nyomelemek kifejezetten fontosak a normál látás fenntartásához:
Szemünk az egyik legbecsesebb kincsünk, így megérdemli a törődést – különösen negyven év felett. Egy kis tudatossággal, odafigyeléssel és megfelelő tápanyagbevitellel sokat tehetünk azért, hogy a világot minél tovább élesen és tisztán láthassuk.
Nehéz elfogadnunk a tényt, hogy felettünk is eljárnak az évek. Fiatalabb korunkban jellemzően a külsőnk miatt aggódunk, később a fizikai tünetek lesznek fontosabbak, és bizony sokan rádöbbennek, hogy már az agyuk sem fog úgy, mint egykor. Törődjünk bele vagy küzdjünk a folyamat ellen?
Mindenki találkozott már olyan nyolcvanévessel, akinek vág az agya, sőt, akár még dolgozik is napi néhány órában. Nem egy tanár, orvos, tudós aktív ebben a korban is. Ugyanakkor ott vannak azok, akik akár már hatvan-hetvenévesen segítségre szorulnak mindennapi életvitelükben. Ahogy telnek az évek, ott motoszkál bennünk a gondolat: mi vajon melyik csoportba tartozunk majd? Törvényszerű-e, hogy egyre kevésbé fogjon az agyunk, működjön a memóriánk vagy ezek a funkciók karbantarthatók?
Az öregedés folyamata során bizonyos kognitív képességeink mindenképp megváltoznak. Például a feldolgozási sebesség és a munkamemória kapacitása már a harmincas éveinkben elkezdhet csökkenni, ám ekkor még enyhén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden agyi funkciónk romlik; a szókincsünk, az olvasási és a verbális érvelési képességünk gyakran változatlan marad, sőt, javulhat is, ahogy idősödünk.
Az életkorral összefüggő kognitív változások folyamata nem egytényezős. Időskorban módosul az agyszerkezet – például kisebb lesz a frontális és a temporális lebenyek térfogata -, ami önmagában hátrányos lehet. De az agyi aktivitás is módosul, különösen a kéreg, a kisagy és a hippokampusz területén, ez is befolyásolja a teljesítményünket. Utóbbi például kulcsszerepet játszik az emlékek kialakításában és tárolásában – ez a magyarázata annak, hogy a memória romlása az öregedés egyik leggyakoribb tünete.
Az úgynevezett prefrontális kéregben bekövetkező változások pedig a munkamemórián és a végrehajtó funkciókon „rontanak”, márpedig ezek elengedhetetlenek a komplex feladatok végrehajtásához, és a figyelem fenntartásához.
Fontos megkülönböztetni az öregedéssel járó normális, úgynevezett élettani változásokat a kóros állapotoktól. Ha enyhe memóriazavarokat és a feldolgozási sebesség csökkenését tapasztaljuk (vagyis lassabban reagálunk dolgokra, nehezebben koncentrálunk, visszakérdezünk), az általában nem befolyásolja jelentősen a mindennapi életvitelt. Egy otthon felejtett mobiltelefonból, egy naptároldal elnézéséből vagy egy adat kieséséből nem történik tragédia. Azonban, ha ez a jelenség már zavarja az egyszerűbb tevékenységeket is, felmerülhet a demencia vagy más neurokognitív rendellenesség gyanúja.
A demencia az értelmi képességek hanyatlásával járó szindróma. Tipikus tünetei közé tartozik, amikor a páciens elfelejti a közelmúlt történéseit vagy keveri a régebbiekkel, illogikusan viselkedik, beszéde zavaros, türelmetlenné válik. A demencia előfordulása növekvő tendenciát mutat, ezért a 21. századot a demencia évszázadának is szokás nevezni. Magyarországon mintegy 250 ezer érintett él.
Festés, rajzolás, kézműveskedés… tudjuk, hogy a kreatív tevékenységek sok örömet okoznak. Az idegtudományban azt is bizonyították, hogy ezek serkentik az agyműködést, a különféle megoldásokon való gondolkodás ugyanis új idegpályákat hoz létre, így támogatva a kognitív képességek megőrzését.A Brain Awareness Week fő témája idén Európa-szerte az agy és a művészetek kapcsolata volt. Itt hangzott el, hogy az emberi agy körülbelül 86 milliárd neuront tartalmaz, amelyek folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, és új szinaptikus hálózatokat építenek ki a megélt tapasztalatok hatására. Ez a folyamat nem áll le az idősödéssel, de ahhoz, hogy folytatódjon, impulzusokat kell kapnia. Ha agyunkat ilyen módon is használjuk, „trenírozzuk”, akkor megmarad a gondolkodási rugalmasságunk, továbbra is képesek leszünk tanulni, és lassul a hanyatlás mértéke. „A közelmúltban az Egyesült Királyság különböző múzeumaiban agykutatók azt vizsgálták, milyen hatással van a művészet az emberi agyra” – számol be róla Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. „A festmények agyhullámokra gyakorolt hatását elektroencefalogramos (EEG) monitorral tesztelték több mint húszezer látogatón. Megállapították, hogy azok, akiknek hetente részük volt valamilyen művészeti élményben, nemcsak boldogabbnak érzik magukat, de jobb mentális állapotban is vannak, mint a többiek.
A szakértő hangsúlyozza: már 45 perc alkotás után is drámaian csökken az emberek kortizolszintje (vagyisa felhalmozódott stresszhormon), kevésbé alakul ki náluk szorongás, depresszió.
Sokan kutatják az úgynevezett „superagers” csoport tagjainak életformáját is. „Ők azok, akik az átlagnál jóval magasabb kort érnek meg. Ami közös bennük: rendszeresen olvasnak, szabadon termelődik bennük a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje, amely egyrészt gátolja a meglévő agysejtek pusztulását, másrészt segíti újak születését, a neuronok közötti kapcsolatok fejlődését.” Ebbe már csak azért is érdemes energiát tenni, mert jelenleg nem ismerjük az Alzheimer-kór és a demencia gyógymódját; ezek kialakulását legfeljebb lassíthatjuk. Ám a memóriakészségek csiszolásával és fenntartásával, kreatív tevékenységekkel, egészséges életmóddal megvédhetjük magunkat a degeneratív betegségektől. Az elménk edzését legalább annyira előtérbe kell helyeznünk, mint amennyire testünk állapotára koncentrálunk. Csak így lehet igazán jó az életminőségünk – legyünk akárhány évesek is.
Hogyan mérhetjük fel saját szellemi állapotunkat?
Léteznek otthoni módszerek a kognitív funkciók tesztelésére. Ilyen például a Self-Administered Gerocognitive Exam (SAGE), a Montreal Cognitive Assessment (MoCA) vagy a Mini-Mental State Examination (MMSE) teszt. A Stroop-teszt a figyelmi kontroll és a végrehajtó funkciók mérésére szolgál. Az efféle próbák azonban nem helyettesítik a szakember által végzett átfogó értékelést. Ha aggódunk agyunk állapota miatt, ne hagyjuk ki a konzultációt egy neuropszichológussal!
Rendszertelen menstruáció, állandó fáradtság, hirtelen hangulatváltozások, hajhullás… Látszólag egymástól távol álló tünetek, a háttérben mégis ugyanaz állhat: valamelyik hormont, vagyis kémiai hírvivőt érintő eltérés a szervezetünkben.
Láthatatlan irányítók: így is nevezhetnénk a hormonokat, amelyek egyfajta menetrendet adnak szervezetünk fontos élettani folyamataihoz. Percről-percre szinte mindent befolyásolnak – az anyagcserétől a hangulatunkon át a termékenységig. Fiatal nőként különösen fontos tisztában lenni azzal, hogyan működik a hormonháztartásunk, milyen jelek utalhatnak egyensúlyhiányra, és mikor érdemes orvosi segítséget kérni.
A hormonok lényegében kémiai hírvivők, amelyeket a belső elválasztású mirigyek – például a pajzsmirigy, a mellékvese és a petefészek – termelnek. Szerepük rendkívül sokrétű, pl.:
Épp emiatt a sokrétű szerep miatt nem könnyű rájönni, ha bizonyos tünetek hátterében a hormonháztartás felborult egyensúlya áll. Hiszen ennek hatásai sokféle módon jelentkezhetnek, gyakran összetett tünetegyüttes formájában. A leggyakoribb jeleket azért érdemes megemlíteni.
A fentiek semmilyen életkorban nem megnyugtatók, ám még inkább feltűnőek, ha egy fiatal nőnél jelentkeznek. Ezért, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, ajánlott konzultálni egy szakemberrel.
Sok nő csak akkor fordul orvoshoz, ha már komoly problémákat tapasztal, pedig a hormonális egyensúly időben történő ellenőrzése segíthet megelőzni a hosszabb távú egészségügyi gondokat. Érdemes tehát laborvizsgálatot kérni az alábbi esetekben:
A laborvizsgálatok során a szakemberek a panaszokkal, tünetekkel összefüggésbe hozható hormonális működéseket vizsgálják, amelynek része a hormonszintek ellenőrzése a vérplazmában: pl. ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron, kortizol, inzulin, TSH, pajzsmirigyhormonok (T3, T4), prolaktin, vagy anti-Müllerian hormon (AMH).
A hormontermelő mirigyek közül külön figyelmet érdemel a nyak elülső részén a gége előtt elhelyezkedő pajzsmirigy, amely az egyik legnagyobb endokrin szervünk. Ez a pillangó alakú képlet óriási hatással van az egész szervezet működésére. Nemcsak fiziológiás állapotunkat befolyásolja, de külsőnket is. Mint említettük, az itt termelődő hormonok az anyagcsere-működések fő szabályozói közé tartoznak, nélkülözhetetlenek a megfelelő energia-termelésért. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy alapvetően ezeknek a hormonoknak köszönhetjük, ha jó az általános közérzetünk, megfelelő a vérkeringésünk és a légzésünk, ha jól alszunk, nappal pedig energikusak vagyunk. De abban is nagy szerepük van, ha szép, fényes a hajunk, egészséges a bőrünk. Ugyanezeken a területeken látszik meg persze az is, ha gond van a pajzsirigy-működésünkkel. Az se jó, ha ez a mirigy túl sok, az se, ha túl kevés hormont termel:
A hormonális egyensúly fenntartása kulcsfontosságú a női egészség szempontjából. Figyeljünk a testünk jelzéseire, és ne féljünk orvoshoz fordulni, ha tartósan tapasztaljuk ezeket a tüneteket! Az időben elvégzett hormonális laborvizsgálatok segíthetnek abban, hogy megelőzzük a komolyabb egészségügyi problémákat, és hosszú távon is kiegyensúlyozott, energikus életet élhessünk.
A hormonrendszer és azon belül a pajzsmirigy létfontosságú működését magunk is támogathatjuk fontos tápanyagok bevitelével: a jód hozzájárul a pajzsmirigyhormonok normál termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez, a szelén szintén hozzájárul a pajzsmirigy normál működéshez, a B6-vitamin hozzájárul a hormonális aktivitás szabályozásához, a pantoténsav (B5-vitamin) hozzájárul a szteroidhormonok normál szintéziséhez és anyagcseréjéhez.
Vegyük sorra egészségtelen szokásainkat! Miről mondanánk le a legnehezebben? Sokaknál első helyen az édességek fogyasztása, a nassolás áll, ennek pedig a fizikai mellett lelki okai lehetnek.
Sokan vágnak bele mostanában fogyókúrába – jó esetben életmódváltásba – már a nyárra gondolva. A még elszántabbak már év eleje óta tartják a fogadalmukat. Legyen bármily kíméletes és fenntartható is egy efféle program, megvonás nélkül nem nagyon megy, ha valódi és tartós változást szeretnénk. Egyértelmű: nem fogunk fogyni, ha sok zsiradékot, cukrot, sót viszünk be a szervezetünkbe, ahogy akkor sem, ha összességében az energiafelhasználásunkhoz képest túl sok kalóriát fogyasztunk. Mindenkinek más okozza ilyenkor a legnagyobb nehézséget: valakinek a kisebb adagok, másnak a csipszekről és hasonlókról való lemondás, megint másnak a péksütemények mellőzése. Amire azonban a legtöbben panaszkodnak, az az édességtől való tartózkodás. Sokan tapasztalják meg ilyenkor a sóvárgást, amit cukorpótlókkal készülő nassolnivalókkal, esetleg aszalt gyümölccsel tudnak csillapítani. Ám az erős édességvágy nem csupán fogyókúra idején jelentkezhet.
Speciális élelmiszerről van szó, mivel a cukorral készülő finomságok iránti sóvárgás nem csupán fizikai, de lelki jelenség is. Hajlamosak vagyunk nem csupán az íze miatt kötődni hozzájuk, de szinte függővé válni tőlük érzelmileg. Ennek magyarázata egyszerű: az anyatej íze édes, így, ha később édességet eszünk, az felidézi bennünk ezt a harmonikus korszakot; újra és újra vágyni fogunk rá, hogy átéljük azt az erős biztonságérzetet és nyugalmat, ami csecsemőkorunkban az édes ízhez kötődött.
Ezt támogatja egy fizikai reakció is: a nyelvünkön található ízlelőreceptorok édes íz érzékelésekor örömérzetet kiváltó jelet továbbítanak az agyba. Ennek hátterét az evolúcióban találjuk: elődeinknek még nem állt rendelkezésükre kalóriatáblázat, így az édes íz segített nekik felismerni az energiadús táplálékokat.
Ám ezek csupán a jelenség gyökerei, számtalan körülmény épülhet ezekre, ami mind abba az irányba hat, hogy minél több és több cukrot, csokoládét fogyasszunk. Ha ez a vágyunk nagyon erős és állandósul, érdemes megkeresni a még konkrétabb, egyéni okát.
A fiziológiai okok között gyakori a vércukorszint ingadozása: Az egyszerű szénhidrátok – mint például a cukor – ugyanis gyorsan megemelik a vércukorszintet, ez pedig nagy energialöketet ad, de csupán átmenetileg. Gyorsan követi az inzulinreakció: a vércukorszint hirtelen csökken, ami azonban ismét kiváltja az édesség utáni sóvárgást – már kész is a körforgás.
Érdekes kérdés a csokoládé utáni sóvárgás. A csokoládé számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz, amelyek iránti igény a hormonális státusz és a lelkiállapot függvényében epizodikusan megemelkedhet, ami a csokoládé iránti vágyakozásban mutatkozhat meg. Egyes kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel a csokoládé nagy koncentrációban tartalmaz magnéziumot, a csokoládé utáni megnövekedett vágy azt is mutathatja, hogy a szervezetünk igényli a magnéziumbevitel növelését. (Forrás: DOI: 10.1016/S0002-8223(99)00307-7)
A magnézium egy olyan ásványi anyag, amelynek központi szerepe van szervezetünkben, pl. a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, az idegrendszer megfelelő működésében, hozzájárul többek között a normál pszichológiai funkció fenntartásához.
A króm hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához. Ennek pontos mechanizmusa nem ismert, de kutatók szerint a króm javíthatja a sejtek inzulinra adott válaszát.
Érdekes, hogy még hormonális rendellenességek is együttjárhatnak inzulinrezisztenciával, ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
A pszichológiai háttérről már volt szó, persze attól még, hogy gyerekkorunkban anyatejet ittunk, nem leszünk mindannyian édességfüggők. Az emberek igen nagy része azonban stressz, szorongás vagy depresszió idején édességekhez nyúl, ha nem is tudatosan. A cukor bevitele átmenetileg megemeli a szerotoninszintet; ez az a hormon, aminek erős hangulatjavító hatása van.
Nem is gondolnánk, de még kulturális, szocializációs tényezők is szerepet játszhatnak. Gondoljunk csak bele: sokan gyerekkoruktól kezdve jutalomként kapják az édességet, ezt a fajta feltételes reflexet pedig nehéz kiiktatni. Annyi változik, hogy felnőttkorunkban már magunkat ajándékozzuk vagy épp vigasztaljuk meg…
Így csökkenthetjük az édességvágyat:
– Kiegyensúlyozott táplálkozás: A rostban gazdag ételek, teljes kiőrlésű gabonák és fehérjék fogyasztása stabilizálja a vércukorszintet, és csökkenti a sóvárgást. A lassan emészthető keményítőben gazdag termékek fogyasztása kevésbé emeli meg a vércukor koncentrációját az étkezések után.
– Tápanyagok pótlása: Magnéziumból és krómból mindig jusson elég a szervezetünkbe! A zöld leveles zöldségek, a magfélék és a teljes kiőrlésű gabonák mind jó források.
– Tudatos étkezés: Az édesség utáni vágy nem csak tömény cukros dolgokkal elégíthető ki. Ma már sok egészséges alternatíva létezik, a legjobbak például a gyümölcsök és a joghurtok.
– Édesítés másként: Ízesítsünk kevésbé intenzíven, és próbáljuk ki a különféle cukorpótlókat! Ám ezeket sem szabad korlátlanul használni, már csak azért sem, mert elnyomják az alapanyagok természetes aromáit.
– Stresszkezelés: Egy kocka csoki bekapása gyors megoldás, ám csak elmélyíti a függőséget. Ha sok a stressz, próbáljunk ki más nyugtató technikákat, mint a meditáció, a jóga vagy a mélylégzés, amikkel visszafoghatjuk az érzelmi evést.
Ha mindez nem elegendő, akkor szakember segítheti kizárni az esetleges egészségügyi problémákat.
A MAGYOSZ Elnöksége a Béres orvosigazgatóját díszoklevél elismerésben részesítette több évtizedes önkéntes, áldozatos munkájáért, példamutató szaktudásáért és elhivatottságáért.
A magyar gyógyszergyártás több mint 120 éves múltra tekint vissza, és Európa egyik legrégebbi iparágaként egyesíti a gyártási tradíciókat, a szaktudást és a modern technológiai csúcsminőséget.
A hazai gyógyszeripar képviseletére 1990-ben alakult meg a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), melynek küldetésének középpontjában a világszínvonalú magyar gyógyszeripar érdekeinek képviselete áll. A 35 éve alapított, 22 tagot számláló szervezet meghatározó szerepet játszik a stratégiailag fontos gyógyszeripari ágazat fejlesztésében, hozzájárulva a biztonságos betegellátáshoz és a magyar gazdaság erősítéséhez.
A Béres, mint az egyik legismertebb, piacvezető magyar gyógyszergyár, évtizedek óta meghatározó és aktív tagja a MAGYOSZ-nak. Vállalatunk korábbi vezérigazgatója, Major Ferenc, nyugdíjba vonulásáig a MAGYOSZ alelnöke volt és több kollégánk ma is értékes szakmai munkát végez a szövetség különböző szakbizottságaiban.
A MAGYOSZ fennállásának 35. évfordulójára szervezett jubileumi ünnepségen elismerésben részesültek a tagvállalatok azon szakemberei, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak a gyártói szövetség és azon keresztül a magyar gyógyszeripar sikereihez és fejlődéséhez.
Megtiszteltetés, hogy a jubileum alkalmából dr. Kónya Csaba orvosigazgatónkat a MAGYOSZ Elnöksége díszoklevél elismerésben részesítette több évtizedes önkéntes, áldozatos munkájáért, példamutató szaktudásáért és elhivatottságáért.
Dr. Kónya Csaba 2006 óta a Béres delegáltjaként vesz részt a MAGYOSZ munkájában, és ugyanebben az évben kezdte meg a magyarországi gyógyszeripart képviselő tevékenységét az Európai Öngyógyszerezési Ipar Szövetsége (AESGP) étrend-kiegészítő szakbizottságában is. Emellett 2007 óta megszakítás nélkül tagja a hazánk legjelentősebb gyógyszeripari szövetségei által létrehozott Kommunikációs Etikai Bizottságnak, amelynek több ciklusban az elnöki feladatait is ellátta.
Március az endometriózis elleni küzdelem hónapja. A Béres Gyógyszergyár és az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány 2025. március 11-én megújította együttműködését, melynek keretében a Béres idén 3,6 millió Ft értékű anyagi- és terméktámogatással segíti az endometriózisban érintett nőkért dolgozó alapítvány működését.
Az endometriózis több mint 200 ezer magyar nőt érint. Ez a női eredetű meddőség vezető oka, melyre gyakran a fájdalmas menstruáció irányítja rá a figyelmet. A megfelelő terápia hatására a betegségben szenvedők életminősége jelentősen javul, és a gyermekvállalási esélyek növekednek. Ehhez azonban az kell, hogy az érintett nők időben felismerjék a jeleket, és a megfelelő szakemberhez forduljanak.
Az Női Egészségért Alapítvány már 10 éve dolgozik azon, hogy felhívja a figyelmet a problémára, hiteles, hasznos információkkal segítsen az érintetteknek. Orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal, intézményekkel, szervezetekkel és alternatív terápiával foglalkozó szakértőkkel karöltve segítenek az endometriózissal küzdő̋ nőknek. Az endometriózis mellett a női ciklussal és általában a női egészséggel kapcsolatos problémákkal is foglalkoznak.
A Béres Gyógyszergyár, mint a hazai egészségvédő piac vezető szereplője, az egészségvédelem elkötelezett támogatója kiemelten fontosnak tartja, hogy olyan, sokakat érintő, ugyanakkor a mai napig gyakran tabunak számító egészségügyi problémákra is ráirányítsa a figyelmet, mint amilyen az endometriózis.
A vállalat 2024 óta támogatja a Női Egészségért Alapítvány munkáját. A tavalyi évben csatlakozott az alapítvány „Ciklusbarát Munkahely” programjához is: női workshopokat szerveztek annak érdekében, hogy munkatársaik figyelmét is ráirányítsák a női egészséggel kapcsolatos fontos tudnivalókra.
A Béres az idei évben is anyagi- és terméktámogatással járul hozza az alapítvány márciusi, Endometriózis Világnapi eseményeihez. A felajánlott Béres termékeket Regéczy-Béres Melinda, a Béres Gyógyszergyár kommunikációs igazgatója adta át Salamon Adrienn-nek, a Női Egészségért Alapítvány elnökének. Az együttműködés keretében a Béres egész évben segíti az Alapítványt abban, hogy üzenetei minél több nőhöz eljuthassanak és minél több nő élhessen egészséges, teljes életet.
Az endometriózis a termékeny életkorban lévő nők körülbelül 10%-át érintő, krónikus, jóindulatú betegség. Méhnyálkahártyához hasonló – endometrium – szövet megjelenését és szaporodását jelenti a méh üregén kívül, leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén. Ezek az endometriózis szigetek összhangban állnak a menstruációs ciklussal. Az ennek következtében kialakuló belső szervi összenövések, immunológiai reakciók, valamint a sejtmediátor anyagok felszabadulása krónikus gyulladást, ciklikus fájdalmat és meddőséget okozhatnak.
Az endometriózis döntően a fiatal, 25 és 35 év közötti nőket érinti, ugyanakkor a betegséget már egészen fiatal lányoknál (már 10-12 éves kortól), illetve 35-40 év feletti nőknél is diagnosztizálták. A betegség a termékeny életkorban lévő, 15-45 év közötti nők 10%-át érinti ma Magyarországon, több mint 200.000 érintettről beszélhetünk.
Március az endometriózis elleni küzdelem hónapja. A Béres Gyógyszergyár és az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány 2025. március 11-én megújította együttműködését, melynek keretében a Béres idén 3,6 millió Ft értékű anyagi- és terméktámogatással segíti az endometriózisban érintett nőkért dolgozó alapítvány működését.
Az endometriózis több mint 200 ezer magyar nőt érint. Ez a női eredetű meddőség vezető oka, melyre gyakran a fájdalmas menstruáció irányítja rá a figyelmet. A megfelelő terápia hatására a betegségben szenvedők életminősége jelentősen javul, és a gyermekvállalási esélyek növekednek. Ehhez azonban az kell, hogy az érintett nők időben felismerjék a jeleket, és a megfelelő szakemberhez forduljanak.
Az Női Egészségért Alapítvány már 10 éve dolgozik azon, hogy felhívja a figyelmet a problémára, hiteles, hasznos információkkal segítsen az érintetteknek. Orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal, intézményekkel, szervezetekkel és alternatív terápiával foglalkozó szakértőkkel karöltve segítenek az endometriózissal küzdő̋ nőknek. Az endometriózis mellett a női ciklussal és általában a női egészséggel kapcsolatos problémákkal is foglalkoznak.
A Béres Gyógyszergyár, mint a hazai egészségvédő piac vezető szereplője, az egészségvédelem elkötelezett támogatója kiemelten fontosnak tartja, hogy olyan, sokakat érintő, ugyanakkor a mai napig gyakran tabunak számító egészségügyi problémákra is ráirányítsa a figyelmet, mint amilyen az endometriózis.
A vállalat 2024 óta támogatja a Női Egészségért Alapítvány munkáját. A tavalyi évben csatlakozott az alapítvány „Ciklusbarát Munkahely” programjához is: női workshopokat szerveztek annak érdekében, hogy munkatársaik figyelmét is ráirányítsák a női egészséggel kapcsolatos fontos tudnivalókra.
A Béres az idei évben is anyagi- és terméktámogatással járul hozza az alapítvány márciusi, Endometriózis Világnapi eseményeihez. A felajánlott Béres termékeket Regéczy-Béres Melinda, a Béres Gyógyszergyár kommunikációs igazgatója adta át Salamon Adrienn-nek, a Női Egészségért Alapítvány elnökének. Az együttműködés keretében a Béres egész évben segíti az Alapítványt abban, hogy üzenetei minél több nőhöz eljuthassanak és minél több nő élhessen egészséges, teljes életet.
Az endometriózis a termékeny életkorban lévő nők körülbelül 10%-át érintő, krónikus, jóindulatú betegség. Méhnyálkahártyához hasonló – endometrium – szövet megjelenését és szaporodását jelenti a méh üregén kívül, leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén. Ezek az endometriózis szigetek összhangban állnak a menstruációs ciklussal. Az ennek következtében kialakuló belső szervi összenövések, immunológiai reakciók, valamint a sejtmediátor anyagok felszabadulása krónikus gyulladást, ciklikus fájdalmat és meddőséget okozhatnak.
Az endometriózis döntően a fiatal, 25 és 35 év közötti nőket érinti, ugyanakkor a betegséget már egészen fiatal lányoknál (már 10-12 éves kortól), illetve 35-40 év feletti nőknél is diagnosztizálták. A betegség a termékeny életkorban lévő, 15-45 év közötti nők 10%-át érinti ma Magyarországon, több mint 200.000 érintettről beszélhetünk.
Kis túlzással azt mondhatnánk: ahány ember, annyiféle alvászavar. De vajon miből adódnak a különbségek, és miért ennyire elterjedt ez a probléma manapság?
Jól tudjuk, hogy szervezetünknek szüksége van elegendő alvásra, hiszen csak így tud regenerálódni, és felkészülni a következő nap új kihívásaira. Ám nem csupán a mennyiség, de a minőség is számít. Vagyis hiába alszik valaki összességében akár nyolc órát, ha azt rendszertelenül, esetleg sok megszakítással teszi.
A szabálytalan alvás ugyanis összezavarhatja a test cirkadián ritmusát, vagyis azt a „belső órát”, ami 24 órás ciklus szerint szabályozza az alvást, ébrenlétet, hormontermelést és a sejtek anyagcseréjét. Van tehát egy „természetes időzítőnk”, amely segít a szervezetnek tudni, mikor kell ébernek lenni, és mikor kell pihenni. Ezt főként a fény és a sötétség befolyásolja: reggel a napfény felébreszt, este pedig a sötétség segít elálmosodni. Ám fontos, hogy szokásaink összhangban legyenek ezzel a rendszerrel.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tette közzé annak a 2024-es szoftveres mérésnek az eredményét, miszerint például a 16 és 35 év közöttiek naponta csaknem 4 órát (egészen pontosan 3 óra 49 percet) töltenek a telefonjuk képernyőjét nézve. A telefonhasználat délután és este a legintenzívebb. Ez a korosztály a közösségi oldalakat nyitja meg legnagyobb gyakorisággal, míg az idősebbek aktivitása eltolódik a hírolvasás és az applikációk irányába. Ha pedig a teljes lakosságot nézzük, elmondható, hogy életünkből nem kevesebb, mint három év megy el különféle platformok böngészésével, és több mint hat év sorozatok nézésével.
Nagyon sokan küzdenek alvásproblémákkal, és panaszaik igen sokszínűek, ahogyan a mögöttük meghúzódó okok is. Van, akinek az a gondja, hogy egyáltalán nem tud elaludni: lefekvés után még órákig forgolódik álmatlanul. Mások könnyen elalszanak ugyan, de két-három óra múlva felébrednek, és vége is az aznapi pihenésüknek. Megint mások vissza tudnak aludni ugyan, de újra és újra magukhoz térnek – vagy félig-meddig alszanak, de felületesen. Ott van ezen túl az úgynevezett obstruktív alvási apnoé, amely gyakori mikroébredéseket okoz úgy, hogy ezekre másnap akár nem is emlékszik az érintett, csak az tűnik fel neki, hogy indokolatlanul fáradt. „Ha valaki csak négy-hat órát alszik, esetleg valami miatt kimarad számára egy teljes éjszaka, akkor úgynevezett rövidtávú alvásmegvonásról beszélhetünk” – magyarázza Dr. Dombovári Magdolna, a SomnoCenter Budapest Alvásszavar Központ neurológus szakorvosa. Ugyanakkor háromból ketten hosszútávú alvásmegvonással küzdenek, amely évek vagy akár évtizedek óta fennáll. „Míg az előbbihez fáradtság, koncentráció- és reakcióidőcsökkenés társul, addig az utóbbinál – ha nem kezelik – az említett tünetek mellett megjelenhet depresszió, magas vérnyomás, cukorbetegség, demencia vagy épp elhízás is.”
– ízületi gyulladás okozta fájdalom
– emésztőrendszeri panaszok
– légzőszervi megbetegedések
– nőknél éjszakai hőhullámok
– gyakori éjszakai vizelés; nocturia
– gyógyszer-mellékhatás
– stressz
– szorongás
– depresszió
– alvási apnoé, horkolás
– nyugtalan láb szindróma
Érdekes, hogy még azok is sokan vannak, akik ugyan el tudnának aludni és az átalvással sem lenne gondjuk, ám önmaguktól vonják meg ezt a fajta pihenést. Akár azért, mert sokáig dolgoznak vagy későn végeznek a gyerekek fektetésével, akár azért, mert sokáig tévéznek, telefonoznak. Túlságosan érdekesnek vagy fontosnak találják a nappali tevékenységeket, és egész egyszerűen sajnálják az időt az alvásra. Rosszabbat nem is tehetnének magukkal, hiszen így minden egyes napjuk elnyúlik, a következő később kezdődik (vagy épp nehezen tudnak életet verni magukba kora reggel), az alvásdeficit állandósul. Egy idő után már az ébrenlét sem lesz olyan élvezetes, akár hangulatzavaraik is kialakulhatnak. Kicsit olyan ez, mint egy káros szenvedély; rosszat tesznek a szervezetükkel, mégsem tudják időben befejezni a napot. „Azt tudjuk, hogy a kisgyerekeket nehéz rávenni az alvásra, de sokszor így van ez a felnőttekkel is. A mi dolgunk, hogy ráparancsoljunk magunkra: ideje aludni. A legtöbben azért nem fekszenek ideális időben, mert még tesznek-vesznek, így könnyen öt-hat órára csökken az alvásidejük” – figyelmeztet a szakorvos, aki szerint hét-nyolc óra lenne az optimális e téren.
Testünk „tisztában van” a szükségleteivel, vagyis, ha a biológiára bíznánk, biztos, hogy eleget pihennénk. Ám a világ változásai erre is hatással vannak. „A mesterséges világítás felfedezése miatt körülbelül egy órát veszítünk az alvásidőnkből. A képernyőhasználat elterjedése pedig további egy óra mínuszt jelent” – magyarázza Dr. Dombovári Magdolna.
Egy ennél mélyebben húzódó okkal is érdemes foglalkozni, ez pedig a túlterheltség, stressz. Sokan számolnak be arról, hogy akár elalváskor, akár ébredéskor a mindennapi gondjaikon őrlődnek, ám megoldások ilyenkor kevésbé jutnak eszükbe, inkább csak egyre jobban és jobban belelovallják magukat a nehézségeikbe. Kész az ördögi kör: nemcsak elaludni, de visszaaludni sem tudnak. Talán ezt a faktort a legnehezebb befolyásolni, hiszen kinek ne lennének gondjai? Ugyanakkor egy sor dolgot megváltoztathatunk azért, hogy korábban és felkészültebben kerüljünk ágyba. Vagyis a jó éjszaka megalapozása nappal kezdődik.
„Nappal érjen minket minél több természetes fény, de lefekvés előtt egy órával ezt már csökkentenünk kell, ahogyan a zajszintet is. A rendszeres testmozgás talán a leghatásosabb a probléma ellen, de semmiképp nem az esti órákban – mondja a szomnológus. „A koffeinnek – nemcsak a kávénak, de mindennek, amiben koffein található – hosszú a felezési ideje, ezért már egész délután mellőzni kellene. Van, aki azt gondolja, hogy egy pohár bortól jobban alszik, de az alkohol valójában csak súlyosbítja a légzéskimaradást, horkolást.”
Talán nem is gondolnánk, de azt a bizonyos biológiai órát magunk is szabályozhatjuk. Ez azt jelenti, hogy trenírozhatjuk magunkat a pontos ébredésre – akár ébresztőóra használata nélkül. Ehhez következetesen azonos időben kell feküdni, amiben eleinte segíthet egy alvásemlékeztető beállítása.
És ha mindezek ellenére sem sikerül elaludni? A szakértők azt tanácsolják, hogy egy-másfél óra eltelte után már ne forgolódjunk tovább feleslegesen, inkább keljünk fel, és végezzünk közepes intenzitású tevékenységet. Ez lehet olvasás, rendrakás – vagy csak néhány kör megtétele a lakásban. A tapasztalatok szerint ha kicsit mást csinálunk, az eltereli a figyelmünket, és nagyobb eséllyel szenderülünk álomba a következő próbálkozásnál. Ha mégsem, akkor alvásszakértő segíthet feltárni és kezelni a háttérben meghúzódó okokat.
– Este már semmi képernyőzés!
– Teljes elsötétítés
– Melegvizes fürdő
– Koffein-, alkoholfogyasztás kiiktatása
– Relaxációs rituálé (meditáció, légzésgyakorlatok) kialakítása
– Pozitív gondolatok, szép környezeti képek felidézése
– Magnézium, folsav, B5-, B6-vitamin szedése – hozzájárulnak a fáradtság és kimerültség csökkentéséhez
Igencsak stresszes korban élünk. Milyen formában jelentkezik a túlterheltség a ma emberénél, és milyen megküzdési stratégiák segíthetnek abban, hogy könnyebben vegyük a mindennapok akadályait?
Furcsa egy század ez: minden eddiginél több a lehetőségünk, de ezzel párhuzamosan a nehézségünk is. A világ gyorsan változik körülöttünk, járványok, háborúk, globális válságok jönnek-mennek, miközben mindent elönt a digitális információáradat. Mi ott állunk e káosz közepén, és próbálunk egy nyugalmas kis szigetet kialakítani. Karrier és magánélet között egyensúlyozunk, rengeteget dolgozunk, hogy meg tudjunk élni, miközben gyereket nevelünk, párkapcsolatot építünk. Nagy rajtunk a nyomás: teljesítenünk kell, megfelelnünk, szervezkednünk, ügyintéznünk… sokszor úgy érezzük, több ember életét éljük – vagy kellene élnünk ahhoz, hogy boldogulni tudjunk.
Ám a kapacitásunk véges. Ha nem gazdálkodunk jól az időnkkel, energiánkkal, nem érjük utol magunkat, az könnyen stresszt okoz. Amennyiben ez az állapot folyamatossá válik, akkor sem fizikailag, sem mentálisan nem fogjuk jól érezni magunkat. Amitől persze csak tovább romlik a teljesítményünk, és még kevésbé fogunk megfelelni akár a saját, akár a mások mércéjének.
A pszichológusok is azt tapasztalják: egyre több a páciensük, és ők egyre nagyobb stresszben élnek. „Igaz, hogy a külvilág változásai és hírei megterhelők, mégsem tudnak ellenállni a csábításnak – mondja Órás M. Andrea pszichológus. – Vágynak a tájékozottságra, és arra, hogy mindenhol jelen legyenek online és offline; nehogy kimaradjanak valamiből. Csakhogy az információk ilyen dömpingjével lehetetlen lépést tartani. Emellett a többség feleslegesen sok mindenre mond igent. A praxisomban megjelenők kilencven százaléka túlterheltségről és szorongásról számol be, miközben nincsenek hatékony megküzdési eszközeik.”Azt gondolnánk, a fiataloknak könnyebb lépést tartani, ám sokszor épp ellenkezőleg: „Nekik valóban rengeteg az életlehetőségük, ám épp emiatt kerülnek sokan lelki válságba. Egyszerűen túl sok az alternatíva. Dönteniük kellene, mit kezdjenek az életükkel, ám a hatalmas választék bénítólag hathat rájuk – legyen szó akár pálya-, akár párválasztásról” – magyarázza a szakember.
De a középkorúaknak sem könnyű egy fogyasztói társadalomban boldogulni. „A karriert tartják a siker kulcsának, túlóráznak, feladják a magánéletünket, mert azt érzik, csak így juthatnak előre. Eközben megfeledkeznek önmagukról, a személyiségfejlődésről. Kész is a csapdahelyzet: egyre nagyobb a stressz, miközben egyre kevesebb idő jut rekreációra. Online platformokon próbálnak kiengedni, az internet azonban nem kínál valódi kapcsolódást és minőségi feltöltődést.
Az énerő, vagyis a pszichés ellenállóképesség szintje számos tényezőtől függ, beleértve a genetikai hajlamot, a korai élettapasztalatokat és a társas támogatást. Azok, akik erős szociális hálóval rendelkeznek, általában jobban kezelik a stresszt. Ezzel szemben az egyedül élők fokozottan veszélyeztetettek lehetnek, mivel kevesebb érzelmi támogatást kapnak, ami növeli a mentális problémák kialakulásának kockázatát.
Érdekes, hogy a nők és a férfiak eltérő megküzdési stratégiákat alkalmazhatnak. A nők gyakrabban keresnek társas támogatást és beszélik meg problémáikat másokkal, míg a férfiak többsége hajlamos a problémamegoldó megközelítésre vagy a figyelemelterelésre. Ezek a különbségek befolyásolhatják a stressz kezelésének hatékonyságát és a mentális egészséget is.
„Sajnos az iskolákban nem tanítanak a mentális egészségről. Pedig a testnevelésóra mellé nyugodtan oda lehetne tenni az ezzel kapcsolatos alapismereteket is – véli a pszichológus. – Sokkal egészségesebb felnőtteket nevelhetnénk így. Van azért pozitív változás is: azt látom, hogy az emberek egyre tudatosabbak lelki téren, és egyre kevésbé érzik kudarcnak vagy szégyennek, ha szakember támogatására szorulnak.”
Minden eset más, de a feladat közös: szelepet kell találni. „A stressz hatása hosszútávú, vagyis a kiiktatásához szükség van egy szelepre. Ha ugyanis nem történik meg időben rendszeresen a mentesítés, akkor a felgyűlt feszültség robban: kiégés, konfliktusok, depresszió, pszichoszomatikus megbetegedések alakulhatnak ki” – mondja Órás M. Andrea, aki szerint a sikeres stresszmentesítés három alappilléren nyugszik:
Az energia beosztása
Húzzuk meg a határokat, tartsuk kézben, hogy mennyi feladatot vállalunk! Munka közben tartsunk szünetet. Jusson idő evésre, regenerálódásra is – ne csak a nap végén!
Mentális állapotunk mindent meghatároz
Egyszeri pihenéssel nem hozzuk be a deficitet; rendszeres töltődésre van szükségünk mind lelki, mind fizikai értelemben. A legjobb stresszoldó a mozgás, a testi egészséghez pedig elengedhetetlen a rendszeres és változatos táplálkozás, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottság. Fokozott megterhelés mellett érdemes feltölteni a magnézium raktárat és figyelni szervezetünk B-vitamin ellátottságára, mivel a magnézium és a B6 vitamin hozzájárulnak a fáradság és kifáradás csökkentéséhez, a normál pszichológiai funkció fenntartásához valamint részt vesznek az idegrendszer normál működésében.
Kapcsolatban gyógyulunk
Szükségünk van emberekre és közösségekre ahhoz, hogy a lelkünk egészséges maradjon. Ha elfogadnak, szeretnek és inspirálnak minket, ellenállóbbak leszünk a stresszel szemben.
– Aludjunk naponta legalább hét órát!
– Tanuljunk meg nemet mondani – erre már könyvek, kurzusok is rendelkezésre állnak. Ha nem húzzuk meg a határainkat, a külvilág óhatatlanul elfoglalja a maradék szabadidőnket.
– Töltsünk időt „önmagunkkal” is: sétáljunk, kiránduljunk, jógázzunk egyedül, ez segíti az igazi elmélyülést.
– A társas tevékenység is fontos a jó mentális állapothoz. Ezért tartsunk rendszeresen kapcsolatot barátainkkal, családtagjainkkal, akár időtöltési formákkal. Persze inkább személyesen, mintsem online.
– Merjünk szakmai segítséget kérni, ha úgy érezzük, nem tudunk egyedül megküzdeni a kihívásokkal!
Láthatjuk: a stresszorokat teljesen nem tudjuk kizárni az életünkből – magunkat kell minél inkább megerősíteni, hogy kevésbé hassanak ránk, és ne tudják teljesen felforgatni a napjainkat.
Január-február táján újabb hullámban támadnak a kórokozók. Teljes óvodai csoportok, iskolai osztályok és munkahelyi szobák ürülnek ki, kétségtelen: járványhelyzet van. Ilyenkor a legfontosabb, hogy erős legyen az immunrendszerünk. Mit tehetünk érte?
A hivatalos jelentések szerint január végén egy hét alatt mintegy hetvenezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel, és ennél is többen küzdöttek náthával és egyéb légúti panaszokkal. Utoljára nyolc éve volt ilyen sok a beteg – jelenthető ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján.
A sok megbetegedés nemcsak arról árulkodik, hogy elszánt kórokozók támadnak, de arról is, hogy az emberek immunrendszere nem elég erős ahhoz, hogy legyőzze ezeket, illetve lassabban lábalnak ki a betegségből. Nem csoda, hiszen ilyentájt hiányoznak a vitamindús, friss zöldségek, gyümölcsök, hosszabbak a fényszegény időszakok, kevesebbet vagyunk levegőn. Kisgyerekes szülők gyakran betegszenek meg maguk is, hiszen a kicsik bölcsődében, óvodában zárt térben könnyen megfertőzik egymást, majd a vírusok, baktériumok otthoni környezetben tovább fertőznek. Az olyan felnőtt családtag, aki valamilyen krónikus alapbetegségben szenved, még fogékonyabb a megbetegedésre.
Immunrendszerünk állapota – mi mindentől függ?
Baktériumok, vírusok vélhetően mindig lesznek körülöttünk: ez ellen nem sokat tehetünk. Ám annak az irányítása részben a mi kezünkben van, hogy szervezetünk mennyire felkészült a negatív külső hatásokkal szemben (még ha van némi örökletes tényező is): „A genetika mindenképpen fontos, emellett a kor előrehaladtával változik az emésztés, a tápanyagok, vitaminok felszívódása, és nagyobb az esély krónikus betegségek kialakulására, amelyek az immunrendszer működésére is hatnak – mondja dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégésze, allergológus, klinikai immunológus. „Egyre inkább a kutatások fókuszába kerül a mikrobióta is, vagyis a gyomor-bélrendszer, bőr, légutak, húgyutak nyálkahártyája, és az ezeken a területeken élő baktériumflóra, amely szintén változik az életkorral, illetve egy-egy lezajlott betegség, antibiotikus kezelés következtében is átalakul. De stresszes állapot is okozhat elhúzódó hurutokat, lassabban gyógyuló gyulladásokat.”
És persze károsan hatnak az immunrendszerre a szenvedélybetegségek is az olyan környezeti tényezőkön túl, mint a klímaváltozás vagy a légszennyezettség.
Immuntámogatás: eszközeink a kórokozókkal szemben
A szakember szerint nincs ok aggodalomra, hiszen mindezen káros hatásokat ellensúlyozhatjuk egészséges szokásokkal. „Leginkább a rendszeres, lehetőleg szabadban, jó levegőn végzett, az életkorhoz és a fizikai állapothoz igazított mozgás, valamint a vegyes, vitamindús étrend segíti a kórokozókkal szembeni ellenállást” – hangsúlyozza a szakember. „Emellett fontos a szervezet megfelelő D-vitaminellátottsága, valamint B6-, B12-, A- és E-vitamin bevitele, a nyomelemek tekintetében pedig a megfelelő vas-, cink-, magnézium- és szelénellátottságnak van jelentősége. Különösen lényeges lehet a támogatás egy lezajlott betegség után, hiszen ilyenkor a szervezet gyakran a tartalékait használja fel. Időseknek és krónikus alapbetegségben szenvedőknek ezen túl érdemes beadatni az influenza elleni védőoltást. Ajánlható még a bélflóra optimalizálása megfelelő pro- és prebiotikus étrenddel, bőséges folyadékfogyasztással. Hasznos, ha a folyadékbevitel egy részét hurutos időszakban teákkal biztosítjuk.”
– Választékos, vegyes, szezonális zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend
– Fermentált zöldségek, savanyú káposzta rendszeres fogyasztása
– Sok adalékanyagot tartalmazó és túlzottan feldolgozott, finomított élelmiszerek kerülése
– D-vitamin bevitele
– Bőséges folyadékbevitel
– Hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc erős intenzitású mozgás
– Képernyő előtti passzív tevékenység helyett családdal, barátokkal töltött közös kikapcsolódás
– Megfelelő időtartamú, pihentető alvás
Azt gondolnánk, hogy bizonyos környezeti tényezőket nem tudunk kiküszöbölni, ám e téren sem vagyunk teljesen tehetetlenek. A klímaváltozással, légszennyezettséggel együtt kell ugyan élnünk, de ezen is segíthet, ha minél több időt töltünk a természetben, messze a nagyvárosoktól, és ha tehetjük, a lakókörnyezetünket is átalakítjuk. „A kisméretű aeroszolrészecskék bejutnak a légutakba, eljutnak a kishörgőkig, és ott gyulladást okozhatnak – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. „A lakás vagy a munkahely levegője is tartalmazhat káros anyagokat, például szén-dioxidot, benzolt, formaldehidet. Emiatt fontos a lakóterek megfelelő szigetelése és a helyes szellőztetés, esetleg lakótérben légszűrő, légtisztító berendezés használata.”
Ha sikerül az életmódunkat a fokozott kihívásokhoz igazítani, nem csupán az immunrendszerünket támogathatjuk, de az olyan, tipikusan tél végi gondokat is csökkenthetjük, mint a fáradékonyság, gyengeség, aluszékonyság vagy lehangoltság.
Már csak egy kicsit kell kitartanunk, mert bár februárban nehezen hisszük el, feltartóztathatatlanul közeledik a tavasz, amikor valahogy minden könnyebben megy majd – az egészségünkkel való törődés is.
Elismerés a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának diplomaosztó ünnepségén.
A február 7-ei diplomaátadó ünnepségen Zsigrai Hanna, a Soproni Egyetem pénzügy és számvitel alapszakos hallgatója vehette át a Béres Kiválósági Ösztöndíjat kiemelkedő tanulmányi eredményei és versenysikerei elismeréseként.
Az elismerő oklevelet Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke, Regéczy-Béres Melinda, vállalatunk kommunikációs igazgatója és Prof. Dr. Széles Zsuzsanna dékán adták át. Regéczy-Béres Melinda ünnepi beszédében kiemelte a Béres és az egyetem hosszú távú együttműködését, valamint a kiemelkedő teljesítményt elérő hallgatók támogatásának fontosságát. Megemlékezett a Béres Gyógyszergyár alapítójáról, nagyapjáról, id. dr. Béres Józsefről is, akinek tehetsége és kitartása példaként szolgálhat a fiatalok számára.
A Béres Alapítvány és a Soproni Egyetem kapcsolata több, mint tíz éves múltra tekint vissza.
Dr. Béres Józsefet, a Béres Csoport tulajdonosát az intézmény 2011-ben avatta címzetes egyetemi tanárává, 2014 óta pedig előadóterem is viseli a Béres nevet. Az első Béres ösztöndíj átadására a 2014/15-ös tanévben került sor.
Fotó: Nagy Sándor, MATE Médiaközpont
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke és Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke látták el kézjegyükkel azt az együttműködési megállapodást, amely keretet ad a MATE és Béres együttes részvételével kezdődő közös munkának. A felek többek között egy új ösztöndíjprogram indítását is elhatározták.
Amellett, hogy id. dr. Béres József feltaláló 1961-1965 között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelőd intézményében, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folytatta egyetemi tanulmányait, a MATE, a Béres Gyógyszergyár, illetve a Béres Alapítvány jelenlegi tevékenysége több ponton is találkozik. Mindhárom fél számára kiemelt jelentőséggel bír a magyar társadalom tudatos képzése és a kutatások, fejlesztések ösztönzése. Ennek megfelelően, elismerve egymás eddigi és jelenlegi tevékenységét, a három szervezet most több területen is együttműködésbe kezd.
A szándéknyilatkozat aláírásakor Dr. Gyuricza Csaba rektor úgy fogalmazott, hogy bár számos stratégiai együttműködéssel büszkélkedhet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de „talán egy sincs, amelynek olyan erős és szép előzménye van, mint a ma létrejött megállapodás. Hiszen az, hogy a névadó, illetve az alapító egyetemünk egykori hallgatója volt, és tulajdonképpen az egész pályáját végig kísérte az a szakterület, ami az egyetemhez köti, azt hiszem, példa nélküli” – mutatott rá Dr. Gyuricza Csaba. Hozzátette, hogy maga a megállapodás is példaértékű, hiszen tulajdonképpen egy több évtizeddel ezelőtti közös munka felelevenítése, megújítása. „Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezt az együttműködést újra tudjuk indítani és immáron sokkal nagyobb volumenben tudjuk folytatni. Annak pedig külön örülök, hogy a Béres-díj története is folytatódik a jövőben a legkiválóbb agrármérnöki hallgatók támogatására és elismerésére. Számunkra nagyon fontosak azok az együttműködések, amelyeknek köszönhetően diákjainkat a gyakorlati képzés jegyében össze tudjuk kötni a piaci és gazdasági szereplőkkel” – húzta alá a MATE rektora.
Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke szerint feltaláló nagyapjának sokat jelentettek a gödöllői évek. „Amikor nagyapámra gondolok, akkor a mindig mások segítését szolgáló örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma az, ami elsőként az eszembe jut. Kíváncsiság, kitartás és bizalom. A kíváncsiság volt az, amely nagyapámat a természet szisztematikus megfigyelésére, új magyarázatok keresésére késztette. Tudományos pályáját a gödöllői évek alapozták meg” – mondta, hozzátéve, hogy a tőle örökölt kíváncsiság az, amely a vállalatot ma is ösztönzi a tudományosan megalapozott innovációkra és a folyamatos megújulásra. „Hiszem, hogy világunk valós problémáira, valódi értékes válaszok megtalálásához égető szükségünk van a jövő Béres Józsefeire: a mások segítését előtérbe helyező, kíváncsi, kitartó, egymással bizalmi együttműködésre képes fiatalokra, kutatókra, szakemberekre. E fiatalok iránti elkötelezettségünk miatt áll a Béres stratégiai partnerségben immár tíz hazai egyetemmel” – szögezte le Béres Marcell, hozzáfűzve, hogy ugyanezen gondolatnak megfelelve éltetik a Béres Kiválósági Ösztöndíjat is. Mint hangsúlyozta, bízik abban, hogy a mai megállapodás új távlatokat nyit a Béres Gyógyszergyár és a MATE együttműködésében.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke felidézte, hogy a rendszerváltás után frissen létrejött gyógyszergyár rövid időn belül életre hívta a Béres Alapítványt, amelynek egyik kiemelt célkitűzése az oktatás támogatása. Ennek egyik megnyilvánulása a Béres-díj is, amit az egyetem hallgatóinak elismerésére, ösztönzésére, biztatására, nem utolsó sorban önmegbecsülésük erősítésére alapítottak. „Ez az új együttműködés egy új elköteleződést is jelent számunkra. A Béres-ösztöndíj a legjobbaknak jár, elismeri a kimagasló teljesítményt, elismeri a tudást, szól a kiváló diáknak, de egyúttal az egész egyetem munkájának elismerése is” – mondta, majd kiemelte, hogy „szívből, nagy szeretettel és nagy lelkesedéssel azt kívánom, hogy a jövőbeni közös munkánk is sikeres, eredményes és gyümölcsöző legyen, hogy szándékuk valóban szolgálja a diákságot, az egyetem közösségét, az egész egyetemet.”
A most kezdődő közös munka egyik kiemelt célja a Béres-ösztöndíj elindítása a MATE hallgatói részére, amely motiválja a kiemelkedő tanulmányokat folytató agrármérnöki szakos hallgatókat további szakmai sikerek elérésére.
A MATE és a Béres közötti kapcsolat nem újkeletű, hiszen a Béres Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem között éppen 30 éve, 1995-ben kezdődött az együttműködés, amelynek alapot id. dr. Béres József gödöllői tanulmányai és az itt szerzett agrármérnöki diplomája, majd „Summa cum laude” minősítésű doktorálása jelentett. Az általa megalapított Béres-díj volt hivatott alapfilozófiájának – szorgalom, kitartás, tudás – továbbvitelére. A díj célja a legkiemelkedőbb hallgatók elismerése, ösztönzése. Az akkor már hosszú távú együttműködés egyik kiemelkedő mérföldköve volt, amikor 2001-ben az egyetem címzetes egyetemi docenssé választotta id. dr. Béres Józsefet. Az elismerést kiemelkedő tudományos kutatói tevékenysége és a hallgatók ösztöndíjakkal történő támogatása miatt ítélte neki az egyetem.
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke és Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke látták el kézjegyükkel azt az együttműködési megállapodást, amely keretet ad a MATE és Béres együttes részvételével kezdődő közös munkának. A felek többek között egy új ösztöndíjprogram indítását is elhatározták.
Amellett, hogy id. dr. Béres József feltaláló 1961-1965 között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelőd intézményében, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folytatta egyetemi tanulmányait, a MATE, a Béres Gyógyszergyár, illetve a Béres Alapítvány jelenlegi tevékenysége több ponton is találkozik. Mindhárom fél számára kiemelt jelentőséggel bír a magyar társadalom tudatos képzése és a kutatások, fejlesztések ösztönzése. Ennek megfelelően, elismerve egymás eddigi és jelenlegi tevékenységét, a három szervezet most több területen is együttműködésbe kezd.
A szándéknyilatkozat aláírásakor Dr. Gyuricza Csaba rektor úgy fogalmazott, hogy bár számos stratégiai együttműködéssel büszkélkedhet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de „talán egy sincs, amelynek olyan erős és szép előzménye van, mint a ma létrejött megállapodás. Hiszen az, hogy a névadó, illetve az alapító egyetemünk egykori hallgatója volt, és tulajdonképpen az egész pályáját végig kísérte az a szakterület, ami az egyetemhez köti, azt hiszem, példa nélküli” – mutatott rá Dr. Gyuricza Csaba. Hozzátette, hogy maga a megállapodás is példaértékű, hiszen tulajdonképpen egy több évtizeddel ezelőtti közös munka felelevenítése, megújítása. „Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezt az együttműködést újra tudjuk indítani és immáron sokkal nagyobb volumenben tudjuk folytatni. Annak pedig külön örülök, hogy a Béres-díj története is folytatódik a jövőben a legkiválóbb agrármérnöki hallgatók támogatására és elismerésére. Számunkra nagyon fontosak azok az együttműködések, amelyeknek köszönhetően diákjainkat a gyakorlati képzés jegyében össze tudjuk kötni a piaci és gazdasági szereplőkkel” – húzta alá a MATE rektora.
Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke szerint feltaláló nagyapjának sokat jelentettek a gödöllői évek. „Amikor nagyapámra gondolok, akkor a mindig mások segítését szolgáló örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma az, ami elsőként az eszembe jut. Kíváncsiság, kitartás és bizalom. A kíváncsiság volt az, amely nagyapámat a természet szisztematikus megfigyelésére, új magyarázatok keresésére késztette. Tudományos pályáját a gödöllői évek alapozták meg” – mondta, hozzátéve, hogy a tőle örökölt kíváncsiság az, amely a vállalatot ma is ösztönzi a tudományosan megalapozott innovációkra és a folyamatos megújulásra. „Hiszem, hogy világunk valós problémáira, valódi értékes válaszok megtalálásához égető szükségünk van a jövő Béres Józsefeire: a mások segítését előtérbe helyező, kíváncsi, kitartó, egymással bizalmi együttműködésre képes fiatalokra, kutatókra, szakemberekre. E fiatalok iránti elkötelezettségünk miatt áll a Béres stratégiai partnerségben immár tíz hazai egyetemmel” – szögezte le Béres Marcell, hozzáfűzve, hogy ugyanezen gondolatnak megfelelve éltetik a Béres Kiválósági Ösztöndíjat is. Mint hangsúlyozta, bízik abban, hogy a mai megállapodás új távlatokat nyit a Béres Gyógyszergyár és a MATE együttműködésében.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke felidézte, hogy a rendszerváltás után frissen létrejött gyógyszergyár rövid időn belül életre hívta a Béres Alapítványt, amelynek egyik kiemelt célkitűzése az oktatás támogatása. Ennek egyik megnyilvánulása a Béres-díj is, amit az egyetem hallgatóinak elismerésére, ösztönzésére, biztatására, nem utolsó sorban önmegbecsülésük erősítésére alapítottak. „Ez az új együttműködés egy új elköteleződést is jelent számunkra. A Béres-ösztöndíj a legjobbaknak jár, elismeri a kimagasló teljesítményt, elismeri a tudást, szól a kiváló diáknak, de egyúttal az egész egyetem munkájának elismerése is” – mondta, majd kiemelte, hogy „szívből, nagy szeretettel és nagy lelkesedéssel azt kívánom, hogy a jövőbeni közös munkánk is sikeres, eredményes és gyümölcsöző legyen, hogy szándékuk valóban szolgálja a diákságot, az egyetem közösségét, az egész egyetemet.”
A most kezdődő közös munka egyik kiemelt célja a Béres-ösztöndíj elindítása a MATE hallgatói részére, amely motiválja a kiemelkedő tanulmányokat folytató agrármérnöki szakos hallgatókat további szakmai sikerek elérésére.
A MATE és a Béres közötti kapcsolat nem újkeletű, hiszen a Béres Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem között éppen 30 éve, 1995-ben kezdődött az együttműködés, amelynek alapot id. dr. Béres József gödöllői tanulmányai és az itt szerzett agrármérnöki diplomája, majd „Summa cum laude” minősítésű doktorálása jelentett. Az általa megalapított Béres-díj volt hivatott alapfilozófiájának – szorgalom, kitartás, tudás – továbbvitelére. A díj célja a legkiemelkedőbb hallgatók elismerése, ösztönzése. Az akkor már hosszú távú együttműködés egyik kiemelkedő mérföldköve volt, amikor 2001-ben az egyetem címzetes egyetemi docenssé választotta id. dr. Béres Józsefet. Az elismerést kiemelkedő tudományos kutatói tevékenysége és a hallgatók ösztöndíjakkal történő támogatása miatt ítélte neki az egyetem.
A világraszóló magyarok podcastjében id. dr. Béres József életútjáról meséltek.
Az Álmok Álmodói című podcast-sorozat olyan magyarokat mutat be, akik világmegváltó ötleteik révén képesek voltak hatni az emberek életére. A sorozat legújabb epizódja a Béres Csepp feltalálójáról, id. dr. Béres Józsefről készült.
A sorozat korábbi epizódjaiban többek között olyan híres magyarokról tudhattunk meg többet, mint Szent-Györgyi Albert vagy Richter Gedeon. A legújabb epizódban Winkler Nóra a feltaláló, id. dr. Béres József életútjáról kérdezte dr. Béres Józsefet és Béres Marcellt.
A teljes epizód már meghallgatható az Álmok Álmodói podcast Spotify csatornáján!
(Fotó: Nagy Balázs)
A magyar kultúra napja alkalmából a nyolcadik alkalommal került átadásra a Béres Gyógyszergyár által alapított „Béres-díj Szolnok kultúrájáért” elismerés, melyet kiemelkedő művészeti és közösségépítő tevékenységéért idén Nagy Katalin Matild grafikusművésznek ítéltek oda. Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban rendezett ünnepi gálán dr. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa és Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke adták át a Szilágyi Erzsébet szobrászművész által készített díjat.
Nagy Katalin Matild munkássága rendkívül szerteágazó és értékteremtő. Pályafutása kezdetén a Szegő Gábor Általános Iskolában tanított rajzot és művészettörténetet, miközben a szolnoki Önálló Vizuális Alapiskola munkájában is részt vett. A nyári művészeti táborok vezetőjeként és a Művészetek Völgyében tartott linómetsző műhelyei révén számos fiatal számára nyújtott lehetőséget az alkotás örömének felfedezésére.
A Szolnoki Művésztelepen több kiállítást rendezett, tárlatvezetéseket tartott, és ifjúsági programok szervezésében vállalt aktív szerepet. 2008 óta vezeti a Szolnoki Metszőkör gyerek- és felnőttcsoportját, 5 éve dolgozik együtt a Kaméleon Társulattal, akik improvizációs technikával támogatják a fiatalok és családjaik lelki egészségét.
Nagy Katalin Matild az alkotás különböző formáival gazdagítja a szolnoki közösségi életet. A Prizma Klubban vezetett alkotócsoportjai a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára teremtenek terápiás lehetőséget. A Meseszálak zenekar alapító tagjaként a mese világát zenei betétekkel, animációval és saját készítésű bábokkal kelti életre. Az általa tervezett és illusztrált Pitypangfalvi mesék könyvsorozat 2021-ben a gyermekirodalom legjobbjai közé került.
Rendszeres közreműködője kórusok és zenekarok előadásainak, ahol homokrajz kompozícióival és performanszaival színesíti a produkciókat. Grafikái és fényképei neves művészeti és irodalmi folyóiratokban jelennek meg, számos országos művészeti egyesület aktív tagja.
A Béres Gyógyszergyár, amely már három évtizede van jelen Szolnokon és elkötelezett a város gazdasági és kulturális életének támogatása iránt, 2018-ban alapította a „Béres-díj Szolnok kultúrájáért” elismerést a magyar művészet és kultúra ápolása, fennmaradása, az újabb generációk számára való továbbadása, valamint a fiatalok közösségépítő és értékteremtő bevonása terén kiemelkedő munkát végző személyek elismerésére. Nagy Katalin Matild grafikusművész méltó példa erre a szellemiségre.
(Fotó: Nagy Balázs)
A magyar kultúra napja alkalmából a nyolcadik alkalommal került átadásra a Béres Gyógyszergyár által alapított „Béres-díj Szolnok kultúrájáért” elismerés, melyet kiemelkedő művészeti és közösségépítő tevékenységéért idén Nagy Katalin Matild grafikusművésznek ítéltek oda. Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban rendezett ünnepi gálán dr. Béres József, a Béres Csoport tulajdonosa és Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke adták át a Szilágyi Erzsébet szobrászművész által készített díjat.
Nagy Katalin Matild munkássága rendkívül szerteágazó és értékteremtő. Pályafutása kezdetén a Szegő Gábor Általános Iskolában tanított rajzot és művészettörténetet, miközben a szolnoki Önálló Vizuális Alapiskola munkájában is részt vett. A nyári művészeti táborok vezetőjeként és a Művészetek Völgyében tartott linómetsző műhelyei révén számos fiatal számára nyújtott lehetőséget az alkotás örömének felfedezésére.
A Szolnoki Művésztelepen több kiállítást rendezett, tárlatvezetéseket tartott, és ifjúsági programok szervezésében vállalt aktív szerepet. 2008 óta vezeti a Szolnoki Metszőkör gyerek- és felnőttcsoportját, 5 éve dolgozik együtt a Kaméleon Társulattal, akik improvizációs technikával támogatják a fiatalok és családjaik lelki egészségét.
Nagy Katalin Matild az alkotás különböző formáival gazdagítja a szolnoki közösségi életet. A Prizma Klubban vezetett alkotócsoportjai a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára teremtenek terápiás lehetőséget. A Meseszálak zenekar alapító tagjaként a mese világát zenei betétekkel, animációval és saját készítésű bábokkal kelti életre. Az általa tervezett és illusztrált Pitypangfalvi mesék könyvsorozat 2021-ben a gyermekirodalom legjobbjai közé került.
Rendszeres közreműködője kórusok és zenekarok előadásainak, ahol homokrajz kompozícióival és performanszaival színesíti a produkciókat. Grafikái és fényképei neves művészeti és irodalmi folyóiratokban jelennek meg, számos országos művészeti egyesület aktív tagja.
A Béres Gyógyszergyár, amely már három évtizede van jelen Szolnokon és elkötelezett a város gazdasági és kulturális életének támogatása iránt, 2018-ban alapította a „Béres-díj Szolnok kultúrájáért” elismerést a magyar művészet és kultúra ápolása, fennmaradása, az újabb generációk számára való továbbadása, valamint a fiatalok közösségépítő és értékteremtő bevonása terén kiemelkedő munkát végző személyek elismerésére. Nagy Katalin Matild grafikusművész méltó példa erre a szellemiségre.
(Fotó: Nagy Balázs)
Idén karácsonykor is több tízezer nehéz helyzetben élő ember számára nyújt segítséget a Béres. December 11-én Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 80 millió forintot meghaladó értékű Béres Csepp adományt adott át a legnagyobb országos karitatív és egyházi szervezetek képviselőinek. A készítményeket még az ünnepek előtt eljuttatják azokhoz, akiknek szánjuk.
„Advent idején különösen fontos, hogy odafordítsuk a szívünket a rászorulók felé, és meglássuk azokat, akiknek segítségre van szükségük” – mondta Béres Klára az ünnepségen. „Azok számára, akik nehéz helyzetben vannak, minden cseppnyi figyelmesség sokat jelent. A Béres Alapítvány évtizedek óta egészségvédő termékek adományozásával segíti a rászorulókat az ünnepek közeledtével is. Az országos karitatív szervezetek ebben nagyon fontos szövetségeseink, az ő munkájuk révén biztosak lehetünk benne, hogy adományunk oda jut el, ahová szánjuk.”
Az idei adományozás sikeréhez olyan elismert partnerek járulnak hozzá, mint a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége, a Magyar Református Szeretetszolgálat, Görögkatolikus Metropólia, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet, akik nemcsak az adomány gyors és hatékony elosztását teszik lehetővé, hanem az adventi időszakban emberek ezreinek adnak reményt és a törődést.
„A téli hónapokban különösen fontos az egészségünkre való odafigyelés. A rászorulók számára komoly kiadást jelent a minőségi készítmények beszerzése, ezért nagy öröm számunkra, hogy a Béres Gyógyszergyár adományának köszönhetően rászoruló családok és idősek ezreit támogatjuk. Az adomány egy részét a Segélyszervezet Országos Segélyközpontján keresztül juttatjuk el a rászorulókhoz” – mondta Juhász Noémi, az Ökumenikus Segélyszervezet vállalati és közösségi kapcsolatok vezetője.
A Béres több mint három évtizede elkötelezett az egészség megőrzése és a társadalmi felelősségvállalás mellett. Karácsonyi Béres Csepp adománya nemcsak hagyomány, hanem üzenet is: törődjünk egymással és nyújtsunk segítő kezet a rászorulóknak – egy cseppnyi szeretet is sokat jelent.
Idén karácsonykor is több tízezer nehéz helyzetben élő ember számára nyújt segítséget a Béres. December 11-én Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 80 millió forintot meghaladó értékű Béres Csepp adományt adott át a legnagyobb országos karitatív és egyházi szervezetek képviselőinek. A készítményeket még az ünnepek előtt eljuttatják azokhoz, akiknek szánjuk.
„Advent idején különösen fontos, hogy odafordítsuk a szívünket a rászorulók felé, és meglássuk azokat, akiknek segítségre van szükségük” – mondta Béres Klára az ünnepségen. „Azok számára, akik nehéz helyzetben vannak, minden cseppnyi figyelmesség sokat jelent. A Béres Alapítvány évtizedek óta egészségvédő termékek adományozásával segíti a rászorulókat az ünnepek közeledtével is. Az országos karitatív szervezetek ebben nagyon fontos szövetségeseink, az ő munkájuk révén biztosak lehetünk benne, hogy adományunk oda jut el, ahová szánjuk.”
Az idei adományozás sikeréhez olyan elismert partnerek járulnak hozzá, mint a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége, a Magyar Református Szeretetszolgálat, Görögkatolikus Metropólia, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet, akik nemcsak az adomány gyors és hatékony elosztását teszik lehetővé, hanem az adventi időszakban emberek ezreinek adnak reményt és a törődést.
„A téli hónapokban különösen fontos az egészségünkre való odafigyelés. A rászorulók számára komoly kiadást jelent a minőségi készítmények beszerzése, ezért nagy öröm számunkra, hogy a Béres Gyógyszergyár adományának köszönhetően rászoruló családok és idősek ezreit támogatjuk. Az adomány egy részét a Segélyszervezet Országos Segélyközpontján keresztül juttatjuk el a rászorulókhoz” – mondta Juhász Noémi, az Ökumenikus Segélyszervezet vállalati és közösségi kapcsolatok vezetője.
A Béres több mint három évtizede elkötelezett az egészség megőrzése és a társadalmi felelősségvállalás mellett. Karácsonyi Béres Csepp adománya nemcsak hagyomány, hanem üzenet is: törődjünk egymással és nyújtsunk segítő kezet a rászorulóknak – egy cseppnyi szeretet is sokat jelent.
2024. november 30-án, a Magyar Cserkészszövetség éves INDABA konferenciáján Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke és Kovács Adorján, a Magyar Cserkészszövetség elnöke stratégiai megállapodást írtak alá, melynek célja a cserkész fiatalok egészséges életmódjának támogatása és a cserkészközösség megújuló nevelési programjának szakmai megerősítése.
A Magyar Cserkészszövetség az ország legnagyobb és legrégebbi ifjúságnevelő mozgalma, mely több mint 15.000 taggal büszkélkedhet, közülük közel 3.000 önkéntes vezető foglalkozik a fiatalok nevelésével. Küldetésük, hogy a hozzájuk belépő gyerekekből életrevaló, elkötelezett, felelős és egészséges felnőttek váljanak, akik képesek aktívan tenni egy együttműködőbb társadalomért és egy fenntarthatóbb világért.
„A Béres Gyógyszergyárral való együttműködés azért is meghatározó számunkra, mivel jelenleg a nevelési programunk megújításán dolgozunk, amelyben kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok fizikai és mentális egészségére. Ez az együttműködés elismerése azoknak az értékeknek, amiket képviselünk, valamint annak a magas színvonalú önkéntes munkának, amit vezetőink hétről hétre az ifjúságnevesben végeznek.” – hangsúlyozta Dr. Kovács Adorján.
Béres Marcell kiemelte, hogy az együttműködés a két szervezet által képviselt közös értékrenden alapul. „A Béres számára az egészség jóval többet jelent a termékeinél, melyekkel elsősorban az emberek fizikai egészségét szolgáljuk. Az egészség teljességéhez hozzátartozik a mentális jóllét is, melynek fontos része a minőségi közösségben eltöltött idő. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy szakértelmünkkel és értékalapú megközelítésünkkel támogassuk azokat a közösségeket, amelyek a jövő generációit formálják.”
A két szervezet között most létrejövő együttműködés egy hosszútávú, értékalapú összefogás kezdete, amely közös szándékuk szerint a fiatalok egészségének teljességéhez járulhat majd hozzá.
2024. november 30-án, a Magyar Cserkészszövetség éves INDABA konferenciáján Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke és Kovács Adorján, a Magyar Cserkészszövetség elnöke stratégiai megállapodást írtak alá, melynek célja a cserkész fiatalok egészséges életmódjának támogatása és a cserkészközösség megújuló nevelési programjának szakmai megerősítése.
A Magyar Cserkészszövetség az ország legnagyobb és legrégebbi ifjúságnevelő mozgalma, mely több mint 15.000 taggal büszkélkedhet, közülük közel 3.000 önkéntes vezető foglalkozik a fiatalok nevelésével. Küldetésük, hogy a hozzájuk belépő gyerekekből életrevaló, elkötelezett, felelős és egészséges felnőttek váljanak, akik képesek aktívan tenni egy együttműködőbb társadalomért és egy fenntarthatóbb világért.
„A Béres Gyógyszergyárral való együttműködés azért is meghatározó számunkra, mivel jelenleg a nevelési programunk megújításán dolgozunk, amelyben kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok fizikai és mentális egészségére. Ez az együttműködés elismerése azoknak az értékeknek, amiket képviselünk, valamint annak a magas színvonalú önkéntes munkának, amit vezetőink hétről hétre az ifjúságnevesben végeznek.” – hangsúlyozta Dr. Kovács Adorján.
Béres Marcell kiemelte, hogy az együttműködés a két szervezet által képviselt közös értékrenden alapul. „A Béres számára az egészség jóval többet jelent a termékeinél, melyekkel elsősorban az emberek fizikai egészségét szolgáljuk. Az egészség teljességéhez hozzátartozik a mentális jóllét is, melynek fontos része a minőségi közösségben eltöltött idő. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy szakértelmünkkel és értékalapú megközelítésünkkel támogassuk azokat a közösségeket, amelyek a jövő generációit formálják.”
A két szervezet között most létrejövő együttműködés egy hosszútávú, értékalapú összefogás kezdete, amely közös szándékuk szerint a fiatalok egészségének teljességéhez járulhat majd hozzá.
A Béres C-vitamin termékcsalád igazán jó választás, mert különböző hatóanyag-tartalommal és kiszerelési formákban érhető el, így minden korosztály találhat számára megfelelőt.
A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, egy antioxidáns tulajdonságú anyag, melynek számos élettani folyamatban van szerepe, például vas felszívódása, csontok, fogak, és porcok felépítése. Hatóanyagként elsősorban szintetikus úton állítják elő, de növényekből is kivonható. A többi vitaminhoz hasonlóan ezt a kulcsfontosságú vitamint testünk nem képes előállítani, így étkezéssel visszük be. A C-vitamin vízben oldódik, ezért szervezetünk nem tudja tárolni, érdemes odafigyelni, hogy az ételeinkben legyen elegendő C-vitamin is. A C-vitamin mennyiséget jelentősen befolyásolja az étel elkészítésének módja, hiszen a hőkezelés (sütés, főzés, stb,) az aszkorbinsav bomlását idézheti elő.
A zöldségek és gyümölcsök kiváló C-vitamin források. A legismertebbek az olyan ételek, mint a citrusfélék (narancs, grapefruit, citrom), a paprika, a paradicsom és a keresztes virágú zöldségek (brokkoli, káposzta, karfiol). A felsorolásból nem hagyható ki a csipkebogyó, amely a zöldségek és gyümölcsök között a csúcstartó 100 g-ra értve 426 mg-os átlagos C-vitamin tartalmával.
Amennyiben mégis kiegészítésre lenne szükség, úgy érdemes tudni, hogy elérhetőek mono, csak C-vitamin hatóanyagú és komplex, más hatóanyagokat is tartalmazó készítmények. Innovatív megoldásnak számítanak a retard, azaz elnyújtott kioldódású készítmények, melyek a szervezet számára fokozatos C-vitamin felszabadulást biztosítanak, ezáltal tervezhetőbbé teszik a bevitelt.
Lehetőleg étkezés végén, bőséges folyadékkal, szétrágás vagy összetörés nélkül, egészben kell bevenni. Fontos az időzítés szempontjából az elfogyasztott italokat is figyelembe venni. A Magyar Orvosi Kamara ajánlása szerint a kávéfogyasztás után 1,5-2 óra teljen el, mielőtt bejuttatjuk a C-vitamint a szervezetbe, a koffein ugyanis gátolja a felszívódást.
Vásárlásnál érdemes átgondolnunk, mit szeretnénk elérni az adott készítménnyel és melyek azok a termékjellemzők, amelyek ezt leginkább elősegítik. A Béresnél a választék kialakítása során arra is figyelmet fordítunk, hogy mindenki megtalálja azt a készítményt, amely számára a leginkább megfelelő. Az újszülött kortól adható csepp formájú C-vitamin gyógyszerkészítményen túl rágótabletta, gumivitamin és filmtabletta formában is hatékonyan bevihető az aszkorbinsav. Mono C-vitamin készítményeinken kívül csipkebogyóval kombinált C+D készítményeink komplex megoldást biztosítanak. Az alacsony (50 mg) és a magas hatóanyagtartalmú (1500 mg) készítmények egyaránt elérhetőek. A Béres C-vitamin széles portfóliója minőségi C-vitamint kínál minden igényre.
Az aszkorbinsav hozzájárul az immunrendszer és az idegrendszer normál működéséhez. Az is fontos, hogy antioxidáns hatású anyagként hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Összetevője a kollagénnek, ami szerepet játszik a porcok normál állapotának, működésének fenntartásában. A C-vitamin megkönnyíti a vas felszívódását, nem utolsósorban pedig hozzájárul a fáradtság és a kifáradás érzetének csökkentéséhez.
A mindennapok fárasztóak tudnak lenni: például, ha lépést szeretnénk tartani gyermekeink felgyorsult tempójával. A sportolás, egy-egy kiadósabb túrázás vagy a fizikai munkavégzés pedig komolyan igénybe veheteik szervezetünket. A C-vitamin étrend-kiegészítők alkalmazása javasolt fáradtság és kifáradás, jelentős fizikai igénybevétel esetén is.
AZ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ NEM HELYETTESÍTI A KIEGYENSÚLYOZOTT, VEGYES ÉTRENDET ÉS AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT.
A modern élet olyan velejárói, mint a cigarettafüst, a környezetszennyezés vagy a stressz állandó terhelésnek teszik ki a szervezetet. Ezek a külső hatások nemcsak C-vitaminhiányt okozhatnak, de szabad gyököket is szabadítanak fel, olyan vegyületeket, amelyek károkat okoznak sejtjeinknek. A C-vitamin viszont antioxidáns, hatástalanítja a szabad gyököket. Ezért is fontos, hogy a C-vitaminhiányt kezeljük C-vitamin hatóanyagú gyógyszerekkel.
Béres C-vitamin. Magyarország piacvezető C-vitamin családja. 1
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
1 Forrás: IQVIA Pharmatrend sell-out counting unit (eladott db tabletta vagy ml) és sell-out value (eladott értékbeli forgalom) adatok alapján, a vény nélkül kapható gyógyszer C-vitamin piaci, illetve a teljes – vény nélkül kapható gyógyszer és étrend-kiegészítő – C-vitamin piaci eladásokat tekintve, 2023. július és 2024. június közötti időszakban a legtöbbet eladott C-vitamin márka a Béres C-vitamin termékcsalád.
Magyar nyelvünk és kultúránk továbbadása a következő generációknak a legfontosabb közös ügyünk, ezért a határainkon túl élő nemzettársaink számára minden ebbéli megerősítő szándék és segítségnyújtás jelentős fontossággal bír. A Rákóczi Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programja éppen ezért ösztönzi arra a külhoni magyar családokat, hogy gyermekeiket magyar nyelvű iskolába írassák.
A Béres Gyógyszergyár a Rákóczi Szövetség megalakulása óta támogatója a Szövetségnek, és a kezdetek óta áll az iskolaválasztási program mellett. Az idén 1250 családnak ajánlották fel dr. Béres József Szép magyar ének című könyvét, hogy a magyar énekkincsek megismertetésével járuljanak hozzá a fiatalok nemzettudatának erősítéséhez.
Dr. Béres József és felesége, Béres Klára, a Béres Gyógyszergyár tulajdonosai, a Béres Alapítvány képviselői november 20-án személyesen is részt vettek a Párkány és vidéke általános iskoláiban tartott köszöntő ünnepségeken. A meglátogatott települések Ipolyszalka, Nána, Párkány, Muzsla, Köbölkút, Kisújfalu, Szőgyén és Kéménd voltak.
Az ünnepségeken – a Rákóczi Szövetség ösztöndíjának kiosztását követően – a könyvek átadásakor dr. Béres József megszólította a diákokat, családjaikat, tanítóikat és kiemelte a magyar kultúra és hagyományok ápolásának fontosságát.
„Fontos, hogy a határainkon túl élő magyar családok gyermekeiket magyar iskolába írassák, hiszen nyelvünk és kultúránk megőrzése alapvető része nemzeti identitásunknak. Szép magyar énekeink műveltségünk szerves részei, hiszen, ahogy Kallós Zoltán is hangsúlyozta, addig leszünk magyarok, amíg magyarul éneklünk és magyarul táncolunk” – mondta dr. Béres József.
Magyar nyelvünk és kultúránk továbbadása a következő generációknak a legfontosabb közös ügyünk, ezért a határainkon túl élő nemzettársaink számára minden ebbéli megerősítő szándék és segítségnyújtás jelentős fontossággal bír. A Rákóczi Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programja éppen ezért ösztönzi arra a külhoni magyar családokat, hogy gyermekeiket magyar nyelvű iskolába írassák.
A Béres Gyógyszergyár a Rákóczi Szövetség megalakulása óta támogatója a Szövetségnek, és a kezdetek óta áll az iskolaválasztási program mellett. Az idén 1250 családnak ajánlották fel dr. Béres József Szép magyar ének című könyvét, hogy a magyar énekkincsek megismertetésével járuljanak hozzá a fiatalok nemzettudatának erősítéséhez.
Dr. Béres József és felesége, Béres Klára, a Béres Gyógyszergyár tulajdonosai, a Béres Alapítvány képviselői november 20-án személyesen is részt vettek a Párkány és vidéke általános iskoláiban tartott köszöntő ünnepségeken. A meglátogatott települések Ipolyszalka, Nána, Párkány, Muzsla, Köbölkút, Kisújfalu, Szőgyén és Kéménd voltak.
Az ünnepségeken – a Rákóczi Szövetség ösztöndíjának kiosztását követően – a könyvek átadásakor dr. Béres József megszólította a diákokat, családjaikat, tanítóikat és kiemelte a magyar kultúra és hagyományok ápolásának fontosságát.
„Fontos, hogy a határainkon túl élő magyar családok gyermekeiket magyar iskolába írassák, hiszen nyelvünk és kultúránk megőrzése alapvető része nemzeti identitásunknak. Szép magyar énekeink műveltségünk szerves részei, hiszen, ahogy Kallós Zoltán is hangsúlyozta, addig leszünk magyarok, amíg magyarul éneklünk és magyarul táncolunk” – mondta dr. Béres József.
Gyógyszergyárunk elnöke, Béres Marcell címlapinterjút adott az InStyle MEN magazin legújabb, őszi-téli lapszámában.
Huszonöt évvel az első generációváltás után vette át édesapjától, dr. Béres Józseftől a gyógyszergyár elnöki posztját Béres Marcell. Az InStyle MEN magazinban olvasható nagyinterjúban beszél arról is, hogy ebből az örökségből mit érzett gyermekkorában, mi tette már fiatalon is vonzóvá számára ezt a pályát.
A lapszám fókuszában a generációváltás és a generációs örökség áll, erről a témáról osztja meg véleményét Béres Marcell is a vele készült interjúban.
„A kíváncsiság, a kitartás és a bizalom mindenképpen egyfajta generációs örökség, talán nem tűnik túlzónak, ha azt mondom, a génjeinkben van” – avatja be az olvasókat, és többek között arról is mesél, hogy milyen is születésétől kezdve, egy életen át a családi cégért, a családi cégben működni.
Az InStyle MEN magazin őszi-téli száma megtalálható az újságárusoknál, az interjú rövidített változata pedig az alábbi linken olvasható:
InStyle MEN – Béres Marcell interjú
A Béres pályázata finalista lett a HR-kommunikációs megoldásokat díjazó, idei HRKOMM Award versenyen, melynek a múlt csütörtöki díjátadóján Regéczy-Béres Melinda, kommunikációs igazgató, és Balogh Judit, HR vezető oklevelet vehetett át.
Az idén nyolcadik alkalommal meghirdetett HRKOMM Award az ország legnagyobb és legrégebbi HR-kommunikációs versenye, melynek során a Magyarországon megvalósult, munkáltatói tevékenységhez kötődő kampányokat és kommunikációs aktivitásokat díjazzák.
Az idei verseny fókuszában azok a kampányok és kommunikációs megoldások álltak, amelyek a munkáltatói márkaépítéshez kapcsolódnak, és a munkavállalókra, azok családtagjaikra, valamint közvetlen környezetükre gyakorolnak hatást. A pályázók között HR- és kommunikációs szakemberek, valamint ügynökségeik is megmérettették magukat. A pályázatok bírálói idén is hazai TOP kommunikációs és HR szakemberek voltak.
A Béres a Béres Alapítvány 30. évfordulója alkalmából, 2023-ban szervezett közösségi jószolgálati kampányával indult a megmérettetésen, a pályázatunk címe: „Segítsünk együtt! Vállalati aktivitás a jószolgálat jegyében”. A Béres munkatársai a vállalati kiránduláson, a csapatjátékok során Béres Cseppet gyűjtöttek 10 közhasznú szervezetnek, később pedig minden csapat személyesen adhatta át az adományt számukra – ezt az aktivitásunkat mutattuk be a pályázati anyagunkban.
A pályázathoz készült összefoglaló videónk itt érhető el:
A HRKOMM Awardre idén is több mint 100 pályázat érkezett, melyek közül 17 témakörben összesen 55 pályázatot részesítettek elismerésben a szervezők.
A Semmelweis Egyetemen, hazánk vezető orvos- és egészségtudományi szakegyetemén tantermet neveztek el id. dr. Béres Józsefről. A Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóról elnevezett tanteremmel szomszédos egyetemi szemináriumi terem mostantól a Béres Csepp legendás feltalálójának, a Széchenyi-díjas magyar tudósnak a nevét viseli. A tanterem avató ünnepségén beszédet mondott dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Ferdinandy Péter, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a feltaláló fia, dr. Béres József és unokája, Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke.
„A Semmelweis Polgárok arra tették és teszik fel életüket, hogy a világ legszentebb és legszebb hivatása jegyében a betegek gyógyításáért és az elesettek segítéséért küzdjenek! Legyen szó a betegellátásról, az oktatásról vagy a kutatás-innovációról, ez áll a Semmelweis Egyetem tevékenységének fókuszában is. Több mint 250 éves történelmünk során végig ez jellemzett bennünket. Vezető pozíciónk eléréséhez és megtartásához a Semmelweis Polgárok kiválóságára ugyanúgy szükségünk volt, mint nagy elődeink példamutatására és arra, hogy az általuk ránk hagyományozott örökséget ne csak megőrizzük, de tovább is bővítsük” – mondta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
„Nagy öröm, megtiszteltetés és büszkeség számomra, családtagként és a Béres Gyógyszergyár tulajdonosaként is ez az alkalom, amikor a jövő orvosait, egészségügyi szakembereit nevelő világhírű intézményben édesapámról termet neveznek el” – mondta dr. Béres József az ünnepélyes avatón. Beszédében kiemelte, hogy az egyetem névadójának, Semmelweis Ignácnak és Béres Józsefnek a személyében a magyar tudományos élet két olyan nagyságát tisztelhetjük, akik mindketten korukat megelőző újító gondolatot hoztak a gyógyításba, és akiknek tudományos felismerését először értetlenül, elutasítóan fogadták a kortársak, de végül sikerült az utókor elismerését kivívniuk.
Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke így emlékezett nagyapjáról: „Rá gondolva örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma jut először eszembe. A kíváncsiság ösztönözte őt új magyarázatok keresésére, a természet szisztematikus megfigyelésére. Kitartása kellett ahhoz, hogy az egykor tiltott szer hazánk legnépszerűbb, immunrendszert támogató készítményévé váljon. És a másokba vetett bizalma teremtette meg a Béres Gyógyszergyár alapjait, amely mára az ország legnagyobb, 100%-ban magyar családi tulajdonú, piacvezető gyógyszergyárává fejlődött.”
A Semmelweis Egyetem és a Béres Gyógyszergyár együttműködésének közös célja, hasonlóan névadóik küldetéséhez, az emberek gyógyítása és az egészség védelme. „Legyen ez a terem jól látható szimbóluma az egyetem és a Béres értékazonosságának” – mondta Béres Marcell az avatón.
„Id. dr. Béres József tudományos megfigyeléseinek alkalmazásával a betegek gyógyítását kívánta elérni. Felismerte, hogy ezen cél eléréséhez vállalkozást kell alapítani, és a gyógyszerfejlesztés nehéz, kitartást követelő útjára kell lépnie, tehát a tudásból piaci terméket kell fejleszteni” – emelte ki dr. Ferdinandy Péter rektorhelyettes. Hozzátette: „a Béres Gyógyszergyár jó példája annak is, hogy egy mára már nagyvállalattá nőtt gyógyszergyárat generációkon keresztül kell építeni, fejleszteni, és ezáltal a hazai gazdaságot erősíteni.
Ebben a tanteremben minden orvosi tanulmányait folytató diák megfordul majd a farmakológai és klinikai farmakológia oktatása során. Szolgáljon a fiataloknak példával id. dr. Béres József, az igazi innovátor, aki a tudományos eredményeit a betegek gyógyulása szolgálatába állította, miközben vállalkozása egy regionális nagyvállalattá nőtt” – zárta gondolatait dr. Ferdinandy Péter.
„A megoldás ott van a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni.” – olvasható id. dr. Béres József gondolata az újonnan róla elnevezett tanterem falán, irányt mutatva a jövő orvosainak, egészségügyi szakembereinek és kutatóinak. A kíváncsiságáról, kitartásáról és a másokon való segíteni akarásáról ismert feltaláló méltó példaként szolgálhat jövőbeli gyógyítóink számára.
A Semmelweis Egyetemen, hazánk vezető orvos- és egészségtudományi szakegyetemén tantermet neveztek el id. dr. Béres Józsefről. A Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóról elnevezett tanteremmel szomszédos egyetemi szemináriumi terem mostantól a Béres Csepp legendás feltalálójának, a Széchenyi-díjas magyar tudósnak a nevét viseli. A tanterem avató ünnepségén beszédet mondott dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Ferdinandy Péter, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a feltaláló fia, dr. Béres József és unokája, Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke.
„A Semmelweis Polgárok arra tették és teszik fel életüket, hogy a világ legszentebb és legszebb hivatása jegyében a betegek gyógyításáért és az elesettek segítéséért küzdjenek! Legyen szó a betegellátásról, az oktatásról vagy a kutatás-innovációról, ez áll a Semmelweis Egyetem tevékenységének fókuszában is. Több mint 250 éves történelmünk során végig ez jellemzett bennünket. Vezető pozíciónk eléréséhez és megtartásához a Semmelweis Polgárok kiválóságára ugyanúgy szükségünk volt, mint nagy elődeink példamutatására és arra, hogy az általuk ránk hagyományozott örökséget ne csak megőrizzük, de tovább is bővítsük” – mondta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
„Nagy öröm, megtiszteltetés és büszkeség számomra, családtagként és a Béres Gyógyszergyár tulajdonosaként is ez az alkalom, amikor a jövő orvosait, egészségügyi szakembereit nevelő világhírű intézményben édesapámról termet neveznek el” – mondta dr. Béres József az ünnepélyes avatón. Beszédében kiemelte, hogy az egyetem névadójának, Semmelweis Ignácnak és Béres Józsefnek a személyében a magyar tudományos élet két olyan nagyságát tisztelhetjük, akik mindketten korukat megelőző újító gondolatot hoztak a gyógyításba, és akiknek tudományos felismerését először értetlenül, elutasítóan fogadták a kortársak, de végül sikerült az utókor elismerését kivívniuk.
Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke így emlékezett nagyapjáról: „Rá gondolva örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma jut először eszembe. A kíváncsiság ösztönözte őt új magyarázatok keresésére, a természet szisztematikus megfigyelésére. Kitartása kellett ahhoz, hogy az egykor tiltott szer hazánk legnépszerűbb, immunrendszert támogató készítményévé váljon. És a másokba vetett bizalma teremtette meg a Béres Gyógyszergyár alapjait, amely mára az ország legnagyobb, 100%-ban magyar családi tulajdonú, piacvezető gyógyszergyárává fejlődött.”
A Semmelweis Egyetem és a Béres Gyógyszergyár együttműködésének közös célja, hasonlóan névadóik küldetéséhez, az emberek gyógyítása és az egészség védelme. „Legyen ez a terem jól látható szimbóluma az egyetem és a Béres értékazonosságának” – mondta Béres Marcell az avatón.
„Id. dr. Béres József tudományos megfigyeléseinek alkalmazásával a betegek gyógyítását kívánta elérni. Felismerte, hogy ezen cél eléréséhez vállalkozást kell alapítani, és a gyógyszerfejlesztés nehéz, kitartást követelő útjára kell lépnie, tehát a tudásból piaci terméket kell fejleszteni” – emelte ki dr. Ferdinandy Péter rektorhelyettes. Hozzátette: „a Béres Gyógyszergyár jó példája annak is, hogy egy mára már nagyvállalattá nőtt gyógyszergyárat generációkon keresztül kell építeni, fejleszteni, és ezáltal a hazai gazdaságot erősíteni.
Ebben a tanteremben minden orvosi tanulmányait folytató diák megfordul majd a farmakológai és klinikai farmakológia oktatása során. Szolgáljon a fiataloknak példával id. dr. Béres József, az igazi innovátor, aki a tudományos eredményeit a betegek gyógyulása szolgálatába állította, miközben vállalkozása egy regionális nagyvállalattá nőtt” – zárta gondolatait dr. Ferdinandy Péter.
„A megoldás ott van a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni.” – olvasható id. dr. Béres József gondolata az újonnan róla elnevezett tanterem falán, irányt mutatva a jövő orvosainak, egészségügyi szakembereinek és kutatóinak. A kíváncsiságáról, kitartásáról és a másokon való segíteni akarásáról ismert feltaláló méltó példaként szolgálhat jövőbeli gyógyítóink számára.
A Béres Alapítvány C-vitamin és multivitamin készítményeket tartalmazó adománnyal segíti az árhullám miatt nehéz helyzetbe került embereket, családokat. Az adományt az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve juttatja el a rászorulókhoz.
A közelmúltban lezajlott nagy dunai árvíz számos településen okozott súlyos problémákat, otthonok, háztartások kerültek víz alá, sokan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket. Az árhullám levonult, azonban sokak életében egyelőre még nem állhat vissza a korábbi rend, a védekezést a károk felmérése, a takarítás, fertőtlenítés váltotta fel. Ebben az embert-próbáló helyzetben a Béres Alapítvány 4,5 millió forint értékű terméktámogatással igyekszik segíteni a rászorultaknak. A Béres C-vitamin és multivitamin készítményeket tartalmazó adományt Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke Juhász Noéminek, az Ökumenikus Segélyszervezet vállalati és közösségi kapcsolatok vezetőjének adta át.
„Az árvíz által érintett családoknak, a nehéz helyzetbe került embereknek különösen nagy szükségük van minden támogatásra. Mi az együttérzésünkkel és készítményeinkkel is igyekszünk segítséget nyújtani számukra. Örülünk annak, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve hozzá tudunk járulni az egészségük megőrzéséhez, nemcsak a fizikai megterhelés, hanem a lelki kimerültség leküzdéséhez is” – nyilatkozta Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke.
„Segélyszervezetként elsődleges célkitűzésünk, hogy jól és hatékonyan segítsünk a bajbajutottakon. Az árvíz kezdete óta jelen vagyunk több Duna menti településen, hogy gondoskodjunk arról, hogy a vállalati partnereink által felajánlott adományok eljussanak az érintettekhez. Hálásak vagyunk a Béres adományért, hiszen a helyreállítás és a takarítás fizikailag megterhelő, így kiemelten fontos, hogy az abban részt vállaló családok, szakemberek és civilek megőrizzék egészségüket.” – mondta el Juhász Noémi, a Segélyszervezet vállalati és közösségi kapcsolatok vezetője.
Az Ökumenikus Segélyszervezet a Béres adományainak segítségével folytatja az árvízhelyzet kezelésére irányuló sürgősségi akcióját, támogatva az érintett családokat, időseket, egyedülállókat. A Segélyszervezet és a Béres régóta fennálló együttműködése lehetővé teszi, hogy a készítmények gyorsan és hatékonyan jussanak el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk.
2024 szeptemberében új vezérigazgató érkezett a Béres Gyógyszergyár, Magyarország piacvezető családi tulajdonú gyógyszeripari vállalatának élére: vezérigazgatói posztján a nyugdíjba vonuló Major Ferencet Sipos Balázs váltja.
Az új vezérigazgató kinevezésével a vállalat célja az operatív irányítás folytonosságának biztosítása mellett, hogy tovább erősítse piaci pozícióit, és folyamatos innovációkkal újabb sikereket érjen el az egészségmegőrzés területén itthon és a külpiacokon egyaránt.
Major Ferenc: akinek a vezetésével a Béres a hazai gyógyszeripar meghatározó szereplőjévé vált
Major Ferenc 1995-ben kereskedelmi és marketing igazgatóként kezdte pályafutását a Béresnél, 2000 óta vezérigazgatóként felelt a vállalat operatív irányításáért. Vezetése alatt a vállalat stabil, hosszú távon is fenntartható nagyvállalattá fejlődött, mely a hazai egészségmegőrző piac meghatározó szereplője, jelenleg 37%-os piaci részesedéssel rendelkezik, miközben a nemzetközi piacokon is megvetette a lábát.
Major Ferenc nevéhez fűződik a marketing szemlélet meghonosítása a vállalatnál, melynek alapja a Béres termékportfóliójának tudatos építése volt, többek között az Actival multivitamin termékcsalád sikeres piaci bevezetésével vagy a kalciumpótlás piacára történő belépéssel. Vezetése alatt a Béres aktív külföldi piacépítésbe kezdett, Romániában és Ukrajnában külképviseletet alapított. Ma már 19 országba jutnak el a Béres készítmények. Irányítása mellett a szolnoki gyártóbázison mintegy 25 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, melynek eredményeként a Béres jelentősen növelte gyártókapacitását, fejlesztette technológiáit, valamint modern raktározási, kutatás-fejlesztési és minőségellenőrzési egységeket hozott létre.
A vállalat 2002-ben tulajdonrészt szerzett hazánk vezető gyógyszernagykereskedelmi vállalatában, a Hungaropharma Zrt.-ben, ahol Major Ferenc a Felügyelő Bizottság elnöki feladatát látja el. Ezen túlmenően több közéleti szerepvállalása is említésre méltó: a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökségi tagja, alelnöke és az OTC Bizottság elnöke, valamint az Önszabályozó Reklám Testület választmányi tagja.
A sikeres váltás érdekében, Major Ferenc az Igazgatóság tagjaként, vezérigazgatói tanácsadóként átmenetileg segíti az új vezérigazgató munkáját.
Sipos Balázs: sokéves gyógyszeripari tapasztalattal a Béres jövőbeli sikereiért
A Béres új vezérigazgatója, Sipos Balázs gyógyszeripari vezetői és felsővezetői pályafutása során hazai és nemzetközi vállalatok márkáit, üzleteit építette fel sikeresen és fenntartható módon, és az elmúlt évtizedekben széleskörű szakmai és vezetői tapasztalatot szerzett marketing, kereskedelmi és üzletfejlesztési területeken.
A Béres új vezetője a Boiron francia gyógyszeripari vállalattól érkezett, ahol 2018-tól a magyarországi leányvállalat ügyvezető igazgatója volt, 2020 óta pedig a cég közép-kelet-európai régiójának igazgatójaként dolgozott. Korábban, összesen 17 éven át, a német gyógyszeripari óriás, a Boehringer Ingelheim hazai Consumer Health Care üzletágvezetője, valamint marketing- és értékesítési vezetője volt, és olyan vezető márkák bevezetését, fejlesztését irányította, mint a Rhinospray plus, a Dulcolax, a Guttalax vagy a Pharmaton Vital. Ezt megelőzően az EGIS-ben vezette a vény nélküli (OTC) marketing területet.
Az új vezérigazgató az utóbbi 7 évben a SEED üzleti iskolában is rendszeresen oktatott, vezetők továbbképzésén dolgozott.
Tanulmányait a Corvinus Egyetemen, valamint a holland Groningen Egyetemen végezte, és vezetői coach képesítéssel is bír.
Sipos Balázs küldetését így fogalmazta meg: „Célom a Béres értékeire és elért eredményeire építve továbbfejleszteni a vállalatot, hogy a jövőben is képes legyen megfelelni az új kihívásoknak, egyre szélesebb körben támogatva az emberek egészségének megőrzését a Béres hatásos és kiváló minőségű készítményeivel, hazánkban és határainkon túl egyaránt. További célkitűzésem, hogy a fiatal generáció is minél inkább ismerje meg a Béres értékeit és készítményeit, ezzel hozzájárulva az egészségtudatosabb, egészségesebb életmódjukhoz.”
Generációváltás az elnöki pozícióban is
Az új vezérigazgató kinevezésével egyidőben a Béres Gyógyszergyár Igazgatóságának elnöki tisztségében is változás történt. Dr. Béres József, aki édesapja után közel 25 évig volt a vállalat elnöke, átadta pozícióját fiának, Béres Marcellnek. A Béres Gyógyszergyár történetében ez már a második generációváltás.
2024 szeptemberében egy új fejezet kezdődik a Béres történetében: hazánk piacvezető gyógyszergyára ismét generációváltáshoz érkezett. Dr. Béres József, aki közel 25 évig volt a vállalat elnöke, átadja pozícióját fiának, Béres Marcellnek.
Az 1989-ben alapított Béres Gyógyszergyár történetében – hazánkban szinte egyedülálló módon – ez már a második generációváltás. Nemzetközi statisztikák szerint világszerte csupán a családi vállalkozások körülbelül egytizede éri meg, hogy a tulajdonos család harmadik generációja sikeresen átveszi a vezetést. Az id. dr. Béres József innovatív találmányára alapozva született vállalat az elmúlt évtizedek során, ifjabb dr. Béres József elnöksége alatt, Magyarország legnagyobb családi tulajdonban lévő gyógyszergyárává fejlődött, melynek termékei nemcsak Magyarországon, hanem határainkon túl is elismert márkákká váltak.
Béres Marcell: a jövőnk kulcsa a tradíciókra épülő folyamatos innováció
Béres Marcell tíz éve csatlakozott a családi vállalathoz, ahol az elmúlt hat évben innovációs igazgatóként és az Igazgatóság tagjaként szakértelmével és elkötelezettségével bizonyította, hogy méltó utódja lesz édesapjának. „Kevés olyan vállalat van, ahol a márkanév egyben a család neve is – ez számomra nemcsak extra felelősséget, de extra motivációt is ad! Együtt nőttem fel a Béressel, lépésről lépésre, kényszerérzet nélkül alakult ki bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, hogy szeretném egyszer átvenni, egy következő szintre emelni. Büszke vagyok arra, hogy generációról generációra adjuk át azokat az értékeket, amelyek sikeressé tettek bennünket, hogy a folytonosság, a tradíció és a megújulás, a folyamatos innováció nálunk kéz a kézben járnak.” – mondta Béres Marcell, aki elnökként is azért fog dolgozni, hogy a vállalat tovább erősítse pozícióját a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt.
Dr. Béres József a háttérből segíti fiát
Dr. Béres József, aki 2000-ben szintén édesapjától vette át az elnöki posztot, az Igazgatóság tagjaként a jövőben is aktív szerepet vállal a vállalatcsoport életében, tapasztalataival és tanácsaival segíti fiát az elnöki teendők ellátásában. „A generációváltás valójában nem egy pillanat, hanem a Béresnél egy hosszú, tudatos folyamat eredménye, melynek egyik fontos mérföldköve a mostani. Ez minden családi cég életében egyfajta próbatétel, de meggyőződésem, hogy a családunk generációi közti értékazonosság kiváló alapot biztosít ehhez. Hiszem és tudom, hogy a fiam is ugyanazokat az alapértékeket fogja képviselni, amelyekre édesapám és én építettük a Bérest. Számomra ez a sikeres jövő egyik legfontosabb záloga.”
Változás a vezérigazgatói poszton is
A Béres elnöki pozíciójában történő generációváltással egyidejűleg, 2024 szeptemberében új vezérigazgató is érkezik a Béres Gyógyszergyár élére: a nyugdíjba vonuló Major Ferencet Sipos Balázs váltja, aki nemzetközi gyógyszeripari felsővezetői tapasztalattal csatlakozik a csapathoz. Az új vezérigazgató célja, hogy a Béres értékeire és elért eredményeire építve, folyamatos innovációkkal továbbfejlessze a vállalatot, hogy a kiváló minőségű Béres készítményekkel egyre szélesebb körben szolgálják az emberek egészségét itthon és a külpiacokon is.
2024 szeptemberében új vezérigazgató érkezett Magyarország piacvezető családi tulajdonú gyógyszeripari vállalatának élére: a Béres Gyógyszergyár vezérigazgatói posztján a nyugdíjba vonuló Major Ferencet Sipos Balázs váltja.
Az új vezérigazgató kinevezésével a vállalat célja az operatív irányítás folytonosságának biztosítása mellett, hogy tovább erősítse piaci pozícióit, és folyamatos innovációkkal újabb sikereket érjen el az egészségmegőrzés területén itthon és a külpiacokon egyaránt.
Major Ferenc: akinek a vezetésével a Béres a hazai gyógyszeripar meghatározó szereplőjévé vált
Major Ferenc 1995-ben kereskedelmi és marketing igazgatóként kezdte pályafutását a Béresnél, 2000 óta vezérigazgatóként felelt a vállalat operatív irányításáért. Vezetése alatt a vállalat stabil, hosszú távon is fenntartható nagyvállalattá fejlődött, mely a hazai egészségmegőrző piac meghatározó szereplője, jelenleg 37%-os piaci részesedéssel rendelkezik, miközben a nemzetközi piacokon is megvetette a lábát.
Major Ferenc nevéhez fűződik a marketing szemlélet meghonosítása a vállalatnál, melynek alapja a Béres termékportfóliójának tudatos építése volt, többek között az Actival multivitamin termékcsalád sikeres piaci bevezetésével vagy a kalciumpótlás piacára történő belépéssel. Vezetése alatt a Béres aktív külföldi piacépítésbe kezdett, Romániában és Ukrajnában külképviseletet alapított. Ma már 19 országba jutnak el a Béres készítmények. Irányítása mellett a szolnoki gyártóbázison mintegy 25 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, melynek eredményeként a Béres jelentősen növelte gyártókapacitását, fejlesztette technológiáit, valamint modern raktározási, kutatás-fejlesztési és minőségellenőrzési egységeket hozott létre.
A vállalat 2002-ben tulajdonrészt szerzett hazánk vezető gyógyszernagykereskedelmi vállalatában, a Hungaropharma Zrt.-ben, ahol Major Ferenc a Felügyelő Bizottság elnöki feladatát látja el. Ezen túlmenően több közéleti szerepvállalása is említésre méltó: a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökségi tagja, alelnöke és az OTC Bizottság elnöke, valamint az Önszabályozó Reklám Testület választmányi tagja.
A sikeres váltás érdekében, Major Ferenc az Igazgatóság tagjaként, vezérigazgatói tanácsadóként átmenetileg segíti az új vezérigazgató munkáját.
Sipos Balázs: sokéves gyógyszeripari tapasztalattal a Béres jövőbeli sikereiért
A Béres új vezérigazgatója, Sipos Balázs gyógyszeripari vezetői és felsővezetői pályafutása során hazai és nemzetközi vállalatok márkáit, üzleteit építette fel sikeresen és fenntartható módon, és az elmúlt évtizedekben széleskörű szakmai és vezetői tapasztalatot szerzett marketing, kereskedelmi és üzletfejlesztési területeken.
A Béres új vezetője a Boiron francia gyógyszeripari vállalattól érkezett, ahol 2018-tól a magyarországi leányvállalat ügyvezető igazgatója volt, 2020 óta pedig a cég közép-kelet-európai régiójának igazgatójaként dolgozott. Korábban, összesen 17 éven át, a német gyógyszeripari óriás, a Boehringer Ingelheim hazai Consumer Health Care üzletágvezetője, valamint marketing- és értékesítési vezetője volt, és olyan vezető márkák bevezetését, fejlesztését irányította, mint a Rhinospray plus, a Dulcolax, a Guttalax vagy a Pharmaton Vital. Ezt megelőzően az EGIS-ben vezette a vény nélküli (OTC) marketing területet.
Az új vezérigazgató az utóbbi 7 évben a SEED üzleti iskolában is rendszeresen oktatott, vezetők továbbképzésén dolgozott.
Tanulmányait a Corvinus Egyetemen, valamint a holland Groningen Egyetemen végezte, és vezetői coach képesítéssel is bír.
Sipos Balázs küldetését így fogalmazta meg: „Célom a Béres értékeire és elért eredményeire építve továbbfejleszteni a vállalatot, hogy a jövőben is képes legyen megfelelni az új kihívásoknak, egyre szélesebb körben támogatva az emberek egészségének megőrzését a Béres hatásos és kiváló minőségű készítményeivel, hazánkban és határainkon túl egyaránt. További célkitűzésem, hogy a fiatal generáció is minél inkább ismerje meg a Béres értékeit és készítményeit, ezzel hozzájárulva az egészségtudatosabb, egészségesebb életmódjukhoz.”
Generációváltás az elnöki pozícióban is
Az új vezérigazgató kinevezésével egyidőben a Béres Gyógyszergyár Igazgatóságának elnöki tisztségében is változás történt. Dr. Béres József, aki édesapja után közel 25 évig volt a vállalat elnöke, átadta pozícióját fiának, Béres Marcellnek. A Béres Gyógyszergyár történetében ez már a második generációváltás.
