Siklósi Gergő a páston túl

A sportolók teljesítményét legtöbbször a győzelmek, érmek és rekordok alapján ismerjük. Látjuk őket a pályán és a dobogón, de ritkábban látjuk azt az embert, aki mindezek mögött áll. A mindennapi döntéseket, a kitartást, a kudarcokból való felállást, a motivációt és azokat a személyes történeteket, amelyek igazán közel hozzák őket hozzánk. Új cikksorozatunkban olyan magyar sportolókat mutatunk be, akik nemcsak eredményeikkel, hanem szemléletükkel, emberi oldalukon keresztül is inspirációt adnak. Szeretnénk megmutatni, hogy a sport nem csupán a versenyekről szól: hanem önismeretről, fegyelemről, hitről, közösségről és arról is, hogyan lehet nap mint nap tenni önmagunkért.

Sorozatunk első részében Siklósi Gergővel beszélgettünk. A világbajnok és olimpiai érmes párbajtőrvívót sokan a pást határozott, összeszedett versenyzőjeként ismerik, most azonban egy személyesebb oldaláról is bemutatkozik. Mesél arról, mi hajtja előre, hogyan készül a kihívásokra, mit tanult a sporttól, és milyen üzenetet adna azoknak a fiataloknak, akik még keresik a saját útjukat.

Hány évesen kezdtél el sportolni?

7 évesen kezdtem sportolni, de nem a vívást, sok sportot kipróbáltam, atlétika, foci, biciklizés, judo, de a vívásba azonnal beleszerettem.

Mikor érezted először, hogy ez több lehet, mint hobbi?

14-15 évesen győztem le az akkori magyar válogatott Boczkó Gábort egy felnőtt versenyen, ott éreztem, hogy egyszer én is lehetek majd felnőtt válogatott.

Mi fogott meg először ebben a sportágban?

Az, hogy egyéni sport és egymás ellen küzdünk, de nem csak fizikai, hanem mentálisan is. Nem feltétlenül a legfittebb vagy leggyorsabb győz, itt a technika és a gyors gondolkodás tud győzedelmeskedni.

Volt olyan pillanat, ami meghatározó fordulópontot jelentett a karrieredben?

21 évesen a világranglista 44. helyéről megnyertem a budapesti világbajnokságot egyéniben. Onnantól kezdve egy elit klubba tartoztam és ehhez fel kellett nőnöm utána.

Hogyan néz ki nálad egy átlagos edzésnap?

Reggel 7:30-kor kelek, gyors reggeli, vívóedzés 9:30-kor kezdődik és délig tart vagy, ha kondival kezdünk az 10-től 12-ig. Délután pedig vica-versa 16:00-tól 18:30-ig. Közte sokszor alszom vagy, ha kell akkor a fegyverekkel foglalkozom, regenerálódom, fizikoterápiára járok stb. De az sem rossz, ha két edzés között otthon tudok pihenni, ez ritkán valósul meg sajnos.

Van verseny előtti rutinod vagy babonád?

Nincs babonám, nem hiszek ezekben, azt gondolom, hogy jelen kell lenni a versenyen fejben és akkor nincs legyőzhetetlen akadály.

Mi segít átbillenni a nehezebb napokon?

A kitartás, akkor is meg kell csinálni az edzést, ha nagyon nem megy, ezek a pillanatok visznek előre a leginkább, fáj-fáj, de, ha vársz egy kicsit akkor át tudsz lendülni rajta.

Hogyan regenerálódsz egy intenzív időszak után?

A séta mindig jól regenerál, illetve masszázsra járok vagy használom a nyirokcsizma gépem, ami kihajtja a salakanyagokat. A nyugalomban otthon töltött idő segíti a legtöbbet egyébként. Az idegrendszerem ott tud pihenni érdemben.

Mi az az egészséges szokás, amiről tudod, hogy sokat számít, mégis nehéz mindig tartani?

Az egészséges étkezést tartani nehéz, pláne egy nehéz nap végén, de a jól tervezett étkezésekkel már edzés után mégsem vagyok annyira éhes. Nincs szerintem nehéz dolog, ha az egészségünkért teszünk. Bár a gyógytornát nagyon nehéz mindig csinálni.

Mi volt a legnagyobb tanulságod egy vereségből?

Hogy 15-ig tart az asszó és ne engedjek ki, ha vezetek akár 14-10-re. Akkor könnyen fordulhat a kocka.

Hogyan kezeled a kritikát vagy a nyomást?

A kritikát szeretem, ha olyan embertől jön, akit nagyra tartok. Azt nem szeretem, ha más jobban tudja nekem mit kelleni csinálnom, de ő sem úgy jár el. A nyomást nagyon szeretem, a krízishelyzetekben tudom megmutatni igazán azt, hogy mire vagyok képes. Szórakoztatni és nyerni.

Mi az, amit a sport megtanított neked önmagadról?

Sokkal több lehetőség van minden emberben, mint amennyit kihoznak magukból. Rengeteget lehet fejlődni, pláne a mai világban, ahol minden tudás ott van az interneten. A jó forrást kell megtalálni mindig. A sport megtanította, hogy fegyelmezetten, produktívan óriási lehetőségeink lehetnek az életben.

Mit mondanál ma a fiatalabb önmagadnak?

Hamarabb kezdje a változást, figyeljen az egészségére, elmagyaráznám neki a dietetika-, edzéselmélet-, és a vívás alapjait. Lehet, hogy nem érne el ennél több eredményt, de sokkal kevésbé fájt volna annyiszor az edzés.

Mit jelent számodra az egészség?

A legfőbb boldogság forrása, az elmúlt években hosszú időn át fennálló izületi- és izomfájdalmaim voltak. Ezeket folyamatosan igyekszem megoldani és közben fejlődöm. Azok a legboldogabb pillanataim, amikor nem fáj semmim és jól érzem magam a bőrömben. Ma már tudom, hogy ezért sokat kell tenni, de, ha szokássá válik, akkor nem is annyira nehéz, mint gondolnánk.

Mi motivál hosszú távon?

Az, hogy példát mutassak a fiataloknak, hogy szórakoztassam és büszkévé tegyem a magyar embereket mikor engem/minket látnak a páston. Inspiráljak másokat a mozgásra és így egészségesebbé tegyem a társadalmunkat. Akár fizikailag akár mentálisan.

Van példaképed? Ha igen, ki?

Gyerekként a magyar férfi párbajtőr csapatból választottam példaképeket, Boczkó Gábor, Imre Géza, Somfai Péter, felnéztem rájuk. Idővel megismertem őket és rájöttem, hogy ők sem tökéletesek. Most Roger Federert tekintem példaképnek az életútja miatt, de biztos ő sem tökéletes. Gyerekként ez fontos, felnőttként inkább arra törekszem, hogy magamat tökéletesítsem és méltó példakép legyek a fiatalok számára.

Milyen kompromisszumokat kellett meghoznod a sport miatt?

Kevesebbet szórakoztam, találkoztam a barátaimmal, sok hétvégén versenyen voltam és utólag kellett pótolnom dolgozatokat, mert sokat hiányoztam az iskolából (ez nem volt nagy baj azért). Összességében nem éreztem, hogy bármi hátrányom származott volna ebből, hiszen több barátom lett a versenyen és jártam az országot, illetve külföldre is eljutottam a vívás miatt. Inkább pozitívan gondolok a kompromisszumokra.

Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik most indulnak el ezen az úton?

Legyenek tudatosak, olvassanak nagy sportolókról és keressék a lehetőségeket a fejlődésre, ne féljenek kérdezni és ne csak és kizárólag azt csinálják, amit az edző mond. Gondolkozzanak, hogy miképp lehetnek jobbak és ezért tegyenek is meg mindent.

Mi a „szupererőd” sportolóként?

Sokszor megkaptam már, hogy kötélből vannak az idegeim, de szerintem csak jól szemlélem a sportot és az életet. A mottóm, hogy bármi történik a páston, a barátaim, családom és a szeretteim mindig ott lesznek nekem, ezért az sem baj ha kikapok, csak legyek önmagam. Persze sokszor én is letérek erről az útról, de azért ez a mottóm, hogy mindig visszataláljak a sport élvezetéhez és szeretetéhez.

Hogyan kapcsolsz ki a mindennapokban?

Sétáltatjuk a kutyánkat Bertát, napozni szeretek és önfejlesztő könyveket olvasni. Sajnos mindegyikre elég kevés időm jut, Berta pedig előnyt élvez séta terén.

Mi a kedvenc filmed vagy sorozatod?

Az életrevalók, A pacific és az Elit alakulat. Sok katonai sorozatot, filmet szeretek nézni, mert, így értékelem a saját életem biztonságát és a helyzetem. Illetve inspirálnak azok a hőstettek, amiket akkor véghezvittek. Megmutatják az emberi teljesítőképesség határait.

Mi a kedvenc ételed vagy süteményed?

Mindent szeretek, de a medium rare steak mindent visz.

Van kedvenc videójátékod? Ha igen, mi?

Régen Counter-Strike-al játszottam sokat, aztán a League of Legends-et, de rájöttem, hogy nagyon sok időt vesz el tőlem a videójáték, így lassan leépítettem. De mindig vissza-vissza térek hozzá és manapság a konzolom játszom néha egy-egy órát.

Ha egyetlen applikáció maradhatna a telefonodon, melyik lenne az?

A Waze, mert mindig használom és nem szeretnék újra térképet elővenni. Ha ez alapnak tekinthető akkor az Instagram. Ha a feed-ed pozitív akkor onnan is sok ötletet lehet meríteni és tanulni.

Melyik előadót választanád, hogy a születésnapodon zenéljen?

Szerintem egy laza Kygo-s szülinapi bulit szerveznék. De mostanában egy Justin Bieber buli sem hangzik olyan rosszul.

Melyik ország vagy város áll hozzád a legközelebb azok közül, ahová a sport eljuttatott?

Párizsban nyertük az olimpiát, az olimpiai falu és a város is egy különleges helyet foglal el a szívemben. Gyönyörű és történelmi.

Mi az a hétköznapi dolog, amiben szerinted egyáltalán nem vagy „élsportoló”? 🙂

Zenehallgatásban, nem hallgatok pörgős számokat, verseny előtt is inkább nyugtató, laza vagy ilyen lelki erősítő zenéket hallgatok, hogy Zen állapotban menjek fel a pástra.

Egy dolog, amit sokan félreértenek az élsporttal kapcsolatban

Hogy könnyű, kívülről könnyű, belülről rettentő nehéz tud lenni sokszor.

Mi az az érték vagy gondolat, amit szeretnél, hogy az emberek megjegyezzenek rólad?

Hogy fair voltam és a kellő önbizalommal nyerek vagy veszítek, de ember maradok közben.

Mit adott neked a sport emberileg?

Itt váltam felnőtté és szinte minden pozitív tulajdonságom: fegyelem, kitartás, mentális erő, koncentráció, pozitív gondolkodás innen hozom.

Mi az a cél vagy álom, amit mindenképp szeretnél megvalósítani?

Szeretni a sportom mindig és élvezni bárhol is csinálom.