A kullancsoktól sokan szinte fóbiásan félnek, mások legyintenek rájuk, pedig egyik véglet sem segít. A kullancsok valóban terjeszthetnek komoly betegségeket, de a kockázat jelentősen csökkenthető néhány egyszerű, következetes szokással. Nem az a cél, hogy ne menjünk erdőbe, kertbe vagy kirándulni, hanem hogy tudjuk, mikor kell figyelni, mit véd az oltás, mit nem, és mi a helyes lépés, ha kullancsot találunk.
Nem minden kullancscsípésből lesz betegség
A kullancsoktól való félelem nem alaptalan, de fontos arányban látni a kockázatot. Magyarországon a leggyakoribb kullancs által terjesztett emberi fertőzés a Lyme-kór, amelyből évente 1000–2000 esetet regisztrálnak, de a valós esetszám ennél magasabb lehet. Ez már elég ok az óvatosságra, de nem ok arra, hogy minden kirándulás után pánikba essünk.
A Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumok előfordulása a közönséges kullancsokban erősen területfüggő. Egy nagy európai metaanalízisben a vizsgálatok átlagában a felnőtt Ixodes ricinus kullancsok 17,8 százalékában, a nimfák 14,2 százalékában mutatták ki a kórokozót. Ezért nincs egyetlen, minden helyzetre igaz százalék: a kockázat létezik, de nem minden kullancs fertőzött, és nem minden csípés jelent fertőzést.
A két legismertebb kullancs által terjesztett betegség ráadásul teljesen más természetű. A Lyme-kór baktérium okozta fertőzés, amely időben felismerve antibiotikummal kezelhető, de jelenleg nincs ellene elérhető emberi védőoltás. A kullancsencephalitis ezzel szemben vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, amely Magyarországon ritkább, évente jellemzően néhány tíz regisztrált esetet okoz, de súlyossága miatt fontos róla beszélni. Az ellene adott oltás nem a kullancscsípést akadályozza meg, és nem véd a Lyme-kór ellen sem: kifejezetten a kullancsencephalitis betegség kialakulásának megelőzésére szolgál.
Nem a vércsoport és nem a fokhagyma dönt
A kullancsokkal kapcsolatban sokan keresik azt az egyetlen trükköt, amellyel elkerülhető a csípés. Időről időre felmerül például, hogy számít-e a vércsoport. Egy 2018-as cseh pilotvizsgálatban az Európában is gyakori Ixodes ricinus kullancsok laboratóriumi körülmények között inkább az A vércsoportú minták felé mozdultak, a B vércsoportot pedig kevésbé preferálták. Ez érdekes adat, de nem gyakorlati védekezési stratégia: kis vizsgálatról van szó, amelyből nem következik, hogy valaki a vércsoportja miatt biztonságban lenne, de szerencsére az se biztos, hogy bárki jobban vonzaná a kullancsokat, mint más.
Hasonló a helyzet a fokhagymával. A fokhagyma esetében egy svéd katonákon végzett régebbi vizsgálat talált némi csökkenést a kullancscsípések számában, de ez nem elég ahhoz, hogy biztos védelemként tekintsünk rá. A józan következtetés egyszerű: aki szereti a fokhagymát, egye nyugodtan, de ne ezzel helyettesítse a kullancsriasztót, a megfelelő ruházatot és a hazaérkezés utáni átvizsgálást.
A legjobb védekezés a következetes rutin
A megelőzés lényege, hogy minél nehezebben jusson el a kullancs a bőrig, és minél hamarabb észrevegyük, ha mégis ránk került. Kullancsos területen érdemes zárt cipőt, hosszú nadrágot és világosabb ruhát viselni, mert azon könnyebb észrevenni a mászó kullancsot. A nadrágszár zokniba tűrése nem elegáns, de működő fizikai akadály. A bőrre alkalmazható kullancsriasztó, a magas fű és bozótos kerülése, valamint az ösvényen maradás mind csökkenti annak esélyét, hogy a kullancs elérje a bőrt.
Hazaérve nem elég rápillantani a karunkra. Át kell nézni a hajlatokat, a térdhajlatot, a lágyékhajlatot, a hónaljat, a derékvonalat, a fül mögötti részt és a fejbőrt is. Ez azért fontos, mert a Lyme-kórt okozó baktérium átadása általában nem azonnal történik: a kockázat azzal nő, minél tovább marad a kullancs a bőrben. A CDC szerint a fertőzött kullancsnak többnyire 24 óránál tovább kell megtapadva maradnia ahhoz, hogy átadja a fertőzést, ezért a gyors átvizsgálás és eltávolítás az egyik legegyszerűbb védekezési lépés. A ruhákat, a felszerelést és a háziállatokat is érdemes átnézni, mert a kullancs így is bekerülhet a lakásba, és csak később kapaszkodhat át az emberre.
A kullancsot nem kenni kell, hanem kivenni
Nem érdemes olajjal, alkohollal, krémmel, körömlakkal vagy gyufával próbálkozni, és nem kell nyomkodni vagy csavargatni sem. Ezek a módszerek késleltetik az eltávolítást, sőt irritálhatják a kullancsot. A Lyme-kórt okozó Borrelia baktérium a kullancs tápcsatornájában él, és a vérszívás során, idővel kerülhet át az emberbe, ezért a legfontosabb a gyors, kíméletes eltávolítás.
Az sem tragédia, ha a kullancs szájszerveinek apró része a bőrben marad. Meg lehet próbálni tiszta csipesszel eltávolítani, de nem érdemes mélyen piszkálni vagy sebet vájni belőle. A csípés helyét eltávolítás után le kell mosni, fertőtleníteni, majd néhány hétig figyelni. Az apró, azonnali, szúnyogcsípésszerű pirosság önmagában még nem Lyme-kór, gyakran csak helyi irritáció.
Orvoshoz akkor kell fordulni, ha napokkal vagy hetekkel később fokozatosan növekvő, több centiméteres bőrpír jelenik meg, különösen, ha kokárdaszerűen terjed, illetve ha láz, fejfájás, izomfájdalom, erős fáradtság vagy idegrendszeri panasz társul hozzá. A Lyme-kór korai jeleként jelentkező vándorló bőrpír nem mindig klasszikus kokárda alakú, de jellemzően terjed. Ilyenkor nem érdemes otthoni megfigyeléssel vagy kullancsteszttel húzni az időt: orvosi vizsgálat és szükség esetén antibiotikumos kezelés kell.
Az oltás fontos, de nem váltja ki az óvatosságot
A kullancsencephalitis elleni oltást különösen azoknak érdemes mérlegelniük, akik sok időt töltenek erdőben, mezőn, kertben, rendszeresen kirándulnak, táboroznak, vadásznak, horgásznak, vagy olyan területen élnek, ahol gyakoribb a fertőzött kullancsok előfordulása. A védelemhez több adagból álló oltási sor szükséges, ezért nem az indulás előtti napon érdemes eszünkbe jutnia. Az oltás ugyanakkor nem váltja ki a kullancsellenőrzést, a megfelelő ruházatot és a riasztószert, mert a Lyme-kór és más kullancs által terjesztett fertőzések ellen ezek továbbra is fontosak maradnak.
A kullancsoktól tehát nem rettegni kell, hanem rutint kialakítani köréjük. A megfelelő ruházat, a riasztószer, a hazaérkezés utáni átvizsgálás, a gyors eltávolítás és szükség esetén az oltás együtt adnak reális védelmet. Ez nem pánik, hanem józan óvatosság.
