Kihívások előtt áll immunrendszerünk
Immunrendszerünk egy rendkívül komplex hálózat, amelynek minden része azon dolgozik, hogy szervezetünk védekezni tudjon a kórokozókkal szemben. Mi kell ahhoz, hogy ez a kényesen felépített rendszer jól működjön?
Testünket elképesztően sokféle sejt alkotja, mindegyiknek helye és feladata van a szervezet egészséges működése során. Az immunrendszerünk is többféle sejtből, szövetből, illetve szervből áll, amelyek legfontosabb feladata, hogy megvédjék szervezetünket a számára idegen és káros anyagoktól, mint például a kórokozó baktériumoktól és vírusoktól.
Az immunrendszer működése alapvetően abban rejlik, hogy a szervezetünkbe bekerülő kórokozókat az immunrendszer bizonyos sejtjei felismerik, majd pedig ezt követően a lehető leggyorsabban hatástalanítják.
Az immunrendszer sejtes elemei a vér- és nyirokkeringéssel a test minden részébe eljutnak, megtalálhatók mindenütt, ahol szervezetünk a külvilággal érintkezik a táplálék vagy a levegő révén. Csoportosulásokat alkotnak a szájban, légutakban, a bélcsatorna falában és a bőrben is, és azonnal elpusztíthatnak bármilyen kórokozót, ami ezen az úton át kerül be a szervezetünkbe. Ez a folyamat a velünk született vagy öröklött immunitás eredményeképpen jön létre.
A szerzett vagy más néven adaptív immunitás – ezen az elven működnek a védőoltások is – az életünk során fokozatosan alakul ki, és a sejtek egy speciális csoportjához (B- és T-limfociták) kötött. Bizonyos esetekben a kórokozók átjutnak a szervezet elsődleges védvonalán, fertőzést okoznak, ekkor a sejtek azonosítják és elpusztítják ezeket a kórokozókat.
Ezzel egyidejűleg képesek a kórokozók speciális összetevőit is megjegyezni, és ezt az információt hosszabb távon „elraktározni”. Egy esetleges újabb fertőzés alkalmával a sejtek felismerik azokat a kórokozókat, amelyekkel korábban már találkoztak, és egy komplex folyamat révén működésbe hoznak olyan más sejteket, amelyek a lehető leggyorsabban, még a komolyabb fertőzés kialakulása előtt megpróbálják semlegesíteni azokat.
Az immunrendszer üzemanyaga
Az immunrendszer bonyolult, kifinomult működése a tápanyagok mindegyikét igényli, azaz védelmi rendszerünknek szüksége van energiát biztosító fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra, vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre is. Nagyon fontos ezeknek nem csak a mennyisége, hanem az egyensúlya is. Elméletileg a kiegyensúlyozott, vegyes és változatos táplálkozással biztosítható az immunrendszerünk számára szükséges tápanyagok legtöbbje. Azonban ezt a gyakorlatban elérni ma már sajnos sokkal nehezebb, mint mondjuk néhány évtizeddel ezelőtt. Elsőre ez nagyon furcsának tűnhet, hiszen a boltok polcai tele vannak, jobbnál-jobb élelmiszerek kínálják magukat, és télen is vásárolhatunk friss zöldségeket és gyümölcsöket. A titok, mint oly sokszor, most is a részletekben rejlik – épp úgy, ahogy korábban Béres József kutatásainál.
Mennyiség és minőség
Mennyiségi éhezésnek nevezik azt, amikor valaki nem jut elegendő élelemhez. Ez leginkább a fejletlen vagy a fejlődő országokban van jelen, de a mélyszegénységben élőknél még ma is bárhol előfordulhat.
Hazánkban a vonatkozó kutatások szerint inkább csökkentenünk kellene a bevitt kalóriák számát, de a táplálkozással foglalkozó szakértők sokszor hívják fel a figyelmünket arra, hogy a minőségi éhezés viszont nálunk is jelen van, és akár társadalmi szintű problémákat okozhat.
A minőségi éhezés során egyes létfontosságú tápanyagból – vitaminokból, ásványi anyagokból, nyomelemekből – a szükségesnél kevesebbhez jut a szervezetünk, esetleg a táplálkozásunkban van olyan hiba, amely miatt nem hasznosulnak megfelelő mértékben. A legtöbb esetben azonban mégsem táplálkozási hibát találunk a minőségi éhezés hátterében, hanem azt, hogy az élelmiszerek, különösen a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma megváltozott, a néhány évtizeddel ezelőttihez képest jelentősen csökkent.
Már hozzászoktunk, hogy bármikor van friss sárgarépa, burgonya, alma vagy éppen paprika a zöldségespultokon. Ám a hazai szezonon kívül ezek külföldről, nem ritkán más kontinensről érkeznek hozzánk. Azért, hogy pont akkor legyenek érettek, amikor a boltok polcaira kerülnek, éretlenül kerülnek ládákba, és vegyszerekkel kezelve hosszú ideig utaznak. Ez nemcsak terheli a környezetet, és növeli a kereskedelem ökológiai lábnyomát, hanem sokkal alacsonyabb tápanyagtartalmat is jelent.
„Csak azt tudnám minél többekkel megértetni: sokkal könnyebb az egészségünket megvédeni, mint betegségből felépülni.”
Rendben, akkor vegyünk hazai és szezonális terméket! Ez sokkal jobb megoldás, és mindenkit biztatunk is erre. Azonban jó tudni, hogy hazánk sem vonhatja ki magát a globális mezőgazdasági trendek alól: az elmúlt évtizedekben növekedett a termésátlag és ezzel együtt természetesen a felhasznált kemikáliák – műtrágya, növényvédő szerek – mennyisége is. Ez pedig azzal járt, hogy mikroelem-tartalmuk csökkent: dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem nyugalmazott kutatója szerint az ezredfordulóig eltelt ötven év alatt hazánk területének mintegy hatvan százalékán a talaj kalciumban, magnéziumban, vasban és más mikroelemek tekintetében is hiányossá vált. Ez pedig az itt termő zöldségek, gyümölcsök beltartalmán is észrevehető, kimutathatóan kevesebb lett bennük az immunrendszerünk egészsége szempontjából is oly fontos mikroelemek mennyisége.
Ezért fontos a helyes kézmosás
Bár az immunrendszerünk sok fertőzést képes kivédeni, nekünk is mindent meg kell tennünk azért, hogy segítsük munkáját. Ennek egyik legegyszerűbb eszköze a rendszeres és alapos, szappanos kézmosás, ami csökkenti annak esélyét, hogy kórokozó kerüljön a szervezetünkbe. Elengedhetetlen, hogy a művelet legalább húsz másodpercig tartson, és ne feledkezzünk meg az ujjközök alapos átmosásáról sem. Hazaérkezés után célszerű úgy kezet mosni, hogy a gyűrűinket is leveszszük, azok alatt ugyanis megtelepedhetnek a kórokozók.
Egy világraszóló felfedezés – a titok
Dr. Béres József már munkássága elején felfigyelt arra, hogy mennyire meghatározza a növények egészségét a talaj összetétele. Ugyanaz a növény jól fejlődik és ellenáll a betegségeknek, ha megfelelő ásványianyag-ellátottságú földben növekszik, és megbetegszik, ha bizonyos nyomelemek hiányoznak az éltető közegből. Rengeteg kísérlettel növényi és állati szervezetekben egyaránt sikerült mindezt bizonyítania, melyek végül elvezették az ember anyagcserefolyamatainak és immunrendszerének tanulmányozásáig, ahol hasonló következtetésekre jutott. Tehát ha jól működik az immunrendszerünk, képes megbirkózni a szervezetünket támadó kórokozókkal, és kisebb valószínűséggel betegszünk meg. Ehhez az is szükséges, hogy biztosítsuk számára a megfelelő mennyiségű létfontosságú elemeket, és megőrizzük ezek egyensúlyát.
Az élelmiszerek tápanyagtartalma megváltozott,
a néhány évtizeddel ezelőttihez képest jelentősen csökkent.
A megelőzés fontossága
Szervezetünk bonyolult egyensúlyok tökéletes rendszere, ám mint minden összetett rendszer, nagyon érzékeny a környezetére. A mai kor emberét sajnos számos olyan hatás éri, amely ezt az egyensúlyt folyamatosan és egyre növekvő mértékben megbontani igyekszik: ide sorolhatjuk a környezetszennyezést, a kemikáliák, műtrágyák, mesterséges anyagok használatát, ezáltal a talaj és a növények tápanyagokban való elszegényedését, de még a stresszt is. Ha immunrendszerünk meggyengül, nem lesz képes ellenállni a kórokozók támadásának sem. Béres József egész munkássága során alapvető igazságokra akarta felhívni mindenki figyelmét, amelyek a mai korban éppolyan aktuálisak, mint akkor voltak, sőt ma talán még inkább azok. Immunrendszerünket folyamatosan karban kell tartanunk, ellátni a számára fontos tápanyagokkal, makro- és mikroelemekkel, vitaminokkal, mert így elejét vehetjük a betegségek kialakulásának, megelőzhetjük, hogy a kórokozók legyűrjék szervezetünket. Pontosan úgy, ahogy ő is mondta: „Csak azt tudnám minél többekkel megértetni: sokkal könnyebb az egészségünket megvédeni, mint betegségből felépülni.”
