Sebek otthon – így lássuk el őket!
Nem kellemes téma, de muszáj beszélni róla azért, hogy ha megtörtént a baj, mindent megtehessünk annak érdekében, hogy ne legyen belőle még nagyobb. Íme, a leggyakoribb sérüléstípusok, amiknél fontos a gyors ellátás.
Akármilyen is egy seb, soha nem kellemes. Ám annál jobban láthatjuk el, minél többfélét ismerünk közülük. Merthogy sokféle létezik attól függően, hogy valamilyen éles, szúrós tárgy okozza, esetleg hőhatás vagy vegyszer. Egy biztos: a sebek fájnak, gyakran véreznek, és többnyire fennáll esetükben a fertőzésveszély. Pontosan ezekkel a tünetekkel lesz dolgunk, hiszen az elsődleges cél, hogy kevésbé vérezzenek, fájjanak, és főként ne fertőződjön el a felület.
Hogy egy sérülés mennyire fáj, az attól függ, hogy hol található, hiszen testünk különféle pontjain eltérő számú idegvégződés található. Arcunkon, kezünkön több van ezekből, a hátunkon például kevesebb. És hogy mennyire vérzünk? Ez pedig annak a függvénye, hogy milyen és mekkora erek sérültek, milyen kiterjedésben. Amíg nincs fertőződés, addig nincs feltétlen nagy baj. De milyen jelekből ismerhetjük fel, ha megindult a folyamat? Jellemzően a baleset után később kezd kialakulni bőrpír, váladékozás, duzzanat: ez jelzi a kórokozók jelenlétét a területen.
A sebfajták egész kis lexikont tesznek ki. Lássuk a főbb típusokat!
Metszett
Ezek felszínén nem látható roncsolódás, de erősen véreznek. Főzésnél gyakori.
Vágott
Szélei a metszettel ellentétben egyenetlenek, a szövetek roncsolódnak.
Horzsolt
A gyerekek futkározás közben sokszor elesnek, játék közben, sportoláskor is gyakran éri az embert apróbb sportbaleset. Ezek ugyan könnyebb sérülések, mégis kellő odafigyelést igényelnek.
Zúzott
Nem feltétlenül véreznek, ám ezekkel is törődni kell.
Szakított
Ilyen esetben nagyobb felületű a sérülés, a felszín roncsolódik, és erős vérzés is kialakulhat.
Szúrt
Mélysége miatt előfordulhat a belső szervek károsodása, és itt magasabb a fertőzés kockázata is.
Harapott
Állatharapáskor mindig orvoshoz kell fordulni, és többnyire tetanusz, és akár veszettség elleni injekcióra is szükség lehet.
Égett
Főzéskor, grillezéskor jellemzően elsőfokú égés történik, ennél a bőr legfelső rétegét éri károsodás, vörössé válik, feszes és sima lesz, és sajnos fájhat is.
Hogy ki és hogyan avatkozhat be egy-egy sérülés esetén, az a seb komolyságától függ. Gyengébb vérzés esetén nyugodtan lássunk hozzá az elsősegélynyújtáshoz! Elsőként az érintett területet tartsuk hideg folyó víz alá legalább tizenöt-húsz percig, majd töröljük szárazra óvatosan a seb környékét. Kezeljük sebtisztító készítménnyel, majd jöhet a steril kötszer, amit ragtapasszal, körbetekert gézzel vagy háromszögletű kendővel rögzíthetünk.
Így működnek a korszerű sebápolók
A korszerű sebápoló készítmény elsődleges hatása a seb környezetének módosítása azáltal, hogy mechanikus úton eltávolítja azokat az idegen testeket, amelyek irritációt és fertőzést okozhatnak. Egyúttal segíti az olyan környezet megteremtését, amely a nedvesség, a páratartalom, az oxigén és a pH tekintetében egyaránt optimális, így a seb gyógyulási feltételei kedvezőbbek lehetnek. A jó sebápoló tehát kettős támogatást nyújt, egyrészt megelőzi a fertőzéseket, másrészt elősegíti a sebgyógyulási folyamatot.
Egy korszerű sebápolót a születéstől kezdve minden korosztály alkalmazhatja. Szintén fontos és praktikus, hogy nem hagy foltot sem a bőrön, sem a ruhán. Leöblíteni sem kell, hipoallergén, alkohol- és jódmentes. Az ideális sebtisztító rendszeres alkalmazásával a gyógyulás során megelőzhetők a sebfertőzések.
Más a helyzet, ha a sérült rész erősen vérzik. Ilyenkor életmentésről is szó lehet, ezért elsődleges, hogy a keringést fenntartsuk, és a nagyobb vérveszteséget megakadályozzuk. Le kell fektetni a sérültet, lábait felpolcolni, a ruháját meglazítani, és haladéktalanul mentőt hívni. Ilyenkor a vérzéscsillapításhoz nyomókötést kell alkalmazni, vagyis vastag steril gézpólyát vagy mull-lapokat kell tennünk a sebre, és szorosan körbekötni. Esetenként az ütőeres nyomópontoknál, a nyakon, a felkaron vagy a lágyéknál is nyomást gyakorolhatunk.
Fájdalom, kipirult bőr, duzzanat: sajnos sokunk számára ismerős érzések. Ilyen az, amikor megégetjük magunkat. Súlyosabb a dolog, ha másod- vagy harmadfokú égésről van szó, ilyenkor hólyagosodás, fehéres-szürkés elszíneződés is kialakulhat – természetesen ebben az állapotban mentőt kell hívnunk. Enyhe fokú égésnél azonban elegendő, ha legalább tizenöt percen át folyó hideg víz alá tartjuk a sérült részt, majd nedves, steril kötést alkalmazunk nem túl szorosan. Általában akkor szabad az égéseket otthon ellátni, ha csak néhány centis területet érintenek, és nem alakultak ki hólyagok. Ám ha idős ember vagy kisgyerek az érintett, inkább forduljunk orvoshoz!
