EGÉSZSÉGTIPPEK

Semmelweis és Béres: két forradalmár az egészségünkért

Mostanában többször emlegetik egymás mellett az anyák megmentőjeként világszerte ismert orvost, Semmelweis Ignácot és a még közeli múltban köztünk élt, gyógyító cseppjeiről „elhíresült” Béres Józsefet.

Nos, az összevetés egyáltalán nem alaptalan. Noha igencsak más korban éltek − Semmelweis (1818−1865), Béres (1920−2006) − és szakterületük is más volt, sorsukban, gondolkodásmódjukban számos téren fedezhető fel párhuzam. Például mindkettő más területen indult a nagybetűs életnek, mint amivel végül aztán világraszólót alkotott, és mindkettőjük életében fontos szerepet kaptak a növények. A legizgalmasabb közös nevező persze az alapszemléletükben lelhető fel a leginkább: észrevették, meglátták a problémát, és a józan ész törvényei szerint keresték rá a megoldást, következetesen, eltéríthetetlenül. Mindketten racionális gondolkodók voltak, akik rendkívül modern szemlélettel, addig ismeretlen, új vizekre eveztek. Felállították a diagnózist, és megadták a jó választ is. És közös bennük az is – hiába, a történelem gyakran ismétli önmagát –, hogy bár felfedezésük milliók életére hozott áldást, a kor véleményformálói mégis az előítéletek hálójába merevítették őket. Noha az alapvetéseik tiszták, érthetők voltak, a válaszaik a logika törvényét követték, és önmagáért beszéltek az eredményeik, elismerés helyett mégis megvetés és elutasítás fogadta munkásságukat. A szakma kiközösítette őket, eredményeiket őrültségnek tartották. Csak keserves küzdelmek, sok-sok áldozat és hosszú évek hoztak mindkettőjük számára megbecsülést. Béres József volt a szerencsésebb, ő megélte a sikert. Különleges képesség, szárnyaló gondolkodás kell ahhoz, hogy a meglévő ismeretek birtokában új utakat találjunk meg. A gondviselés olykor a megfelelő irányba terel, de minden kétség nélkül igazsága van Pasteurnek, miszerint a szerencse csak a jól felkészült elmének kedvez. Ez a géniuszok világa. Miben gyökerezik e két nagyszerű magyar tudós zsenialitása? Szent-Györgyi Albert a feltalálói nagyságot így foglalta egyetlen mondatba: látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt. És az eredmény? Napjainkban mindkettőjük öröksége fontosabb és aktuálisabb, mint valaha volt.

Semmelweis az anyákért küzdött

Semmelweis Ignác először jogásznak tanult, de 26 éves korában már orvosként írta diplomamunkáját növényi témában, és 29 éves, amikor korszakalkotó megfigyeléseket tett. Szinte friss diplomával a zsebében fejtette meg a Bécsi Közkórház nagy rejtélyét: miért óriási a kismamák halandósága az intézményben, és miért mutatnak a statisztikák sokkal jobb arányokat az otthoni szülések esetében. (Abban a korban közkórházban főleg a szegények szültek, a jobb módban élők inkább hozzáértő bábák segítségével otthon hozták világra gyermekeiket.) Hogy mitől halt meg sok kismama egy simán lezajló, komplikációktól mentes szülést követően néhány nap múlva, azt teljes rejtély övezte, a kór okáról 1847-ben még senki nem tudhatott. (Mayrhofer csak 1863-ban ismerte fel a gyermekágyi láz kórokozóját.) Akkor még senki nem gondolhatta, hogy milyen veszéllyel járhat, ha az orvosok a kórbonctani osztály és a szülészet között kézmosás nélkül járnak, és egy-egy boncolás után rögtön egy várandós nőt vizsgálnak meg. Semmelweis megfigyelte a legapróbb részleteket – mikor lép fel a gyermekágyi láz, mikor nem –, elemezte a különbségeket, majd bevezette az orvosok számára kötelezően a klórmész-oldatos kézmosást. Ennek hatására a gyermekágyi láz látványosan visszaszorult. Azt gondolhatnánk, hogy a fiatal orvos egyszeriben ünnepelt hőssé vált, azonban mégsem ez történt. Semmelweis hiába támasztotta alá érvekkel elméletét, hiába igazolta számokkal az elért eredményeket – a gyermekágyi láz miatti halálozási arányt 15-ről 1 százalék alá sikerült szorítania! –, a szakma elutasította, sőt ellene is fordult. Megtagadták az eredményeit, és szélhámosnak kiáltották ki. Hiába bizonyította állatkísérletekkel is elmélete helyességét, a szakma továbbra is szemellenzős maradt. Semmelweis gondolata túl forradalmi volt, túlságosan megelőzte a korát. Az orvostársadalom pedig egymásba kapaszkodva, vakon ragaszkodott az akkori magyarázathoz, miszerint a betegségeket a miazma, vagyis a rossz, elátkozott levegő okozza. Semmelweis egyre kétségbeesettebben küzdött az igazáért, ami aztán egy idő után sajnos megszállottságba és agresszivitásba csapott át. 1865-ben beutalták a döblingi elmegyógyintézetbe (ugyanitt halt meg öt évvel korábban Széchenyi István, a legnagyobb magyar). Két hét múlva halt meg, meglehetősen homályos körülmények között. Mindössze 47 éves volt. A temetésén sem a családja, sem a kollégái nem voltak jelen. Csak évtizedekkel később kapta meg azt a tiszteletet és megbecsülést, amit korszakos felfedezése miatt vitathatatlanul megérdemelt. Nevét ma mindenütt tisztelik a világon, nálunk a legnagyobb orvosi egyetemet nevezték el róla, a módszer, a kéz fertőtlenítésének fontossága, kézenfekvő és természetes tudássá vált.

Béres József az igazáért küzdött

Béres József kertészként kezdte a felnőtt életét, megjárta a világháborút, bénult karral tért haza, aztán kilenc éven át az Állami Mezőgazdasági Gépállomás laboratóriumában dolgozott Kisvárdán. Őt is vonzotta a természet, a növény és állatvilág, és amikor már tehette – 41 évesen – jelentkezett az egyetemre, ahol agrármérnöknek tanult. Diplomaszerzés után három évre agrobiológiából doktorált. A növények vírusos megbetegedéseinek tanulmányozása, a betegségek okainak keresése, az egészséges és beteg növények összehasonlító vizsgálata, a környezetben bekövetkező változások elemzése vezette őt a nyomelemek élettani szerepének felismeréséhez, és végül a növény-állat-ember láncolaton keresztül eljutott a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, az immunrendszer fontosságának felismeréséhez.

1972-ben 52 éves volt, mikorra kifejlesztette a mára hungarikumnak számító, róla elnevezett cseppeket. Már-már azt érezte, végre révbe ért, pedig ekkor kezdődött el élete legnehezebb időszaka. Semmelweishez hasonlóan ellene is egyfajta boszorkányüldözés indult. A hetvenes évek diktatúrájában az egyéni gondolkozást nem tűrte a rendszer. Újat, mást gondolni az elfogadottnál még a tudományban is lázadásnak számított. Előítéletek, érdektelenség, munkahelyi féltékenység… Béres Józsefet börtönnel fenyegették, kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. A végkifejlet azonban az ő esetében messze jobb, mint amilyen Semmelweisé volt. Ő nem volt magányos a küzdelemben. Találmánya rövid idő alatt népszerűvé vált, az ország minden részéről, de még a határon túlról is zarándokoltak hozzá a gyógyulni vágyók, és melléálltak a kor humanista művészei, írók, költők, sportolók, filmesek, és még néhány orvos és jó szándékú politikus is. Személye hamarosan túlságosan is ismertté lett ahhoz, hogy nemzetközi visszhang nélkül eltaposhatták volna. Így is hat évbe telt, mire a hatalom engedélyezte, hogy az állami gyógynövényes bolthálózat, a Herbária forgalmazhassa a szerét. Az agyonhallgatás azonban így is működött, és egy rendszerváltozás kellett ahhoz, hogy a készítmény elindulhasson a siker felé. 1989-ben lehetővé vált, hogy gyártására és forgalmazására megalakuljon a Béres Részvénytársaság. Innen már egyenes út vezetett az elismerésig. Megindulhatott a törzskönyvezés folyamata, és végül – a megalkotástól ugyan 28 év múlt el − hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították a legendás cseppeket. Béres József ezt még megélhette, mint ahogy azt is, hogy kitüntették Széchenyi-díjjal, az ország legrangosabb tudományos elismerésével, s hogy munkásságát Magyar Örökségnek fogadták.

Különleges alkalom

A Magyar Egészségügy Napján 1992 óta az egészségügyi dolgozók előtt tiszteleg az ország. Az elmúlt időszakban biztos, hogy mindenki sokkal jobban érezte az ő munkájuk fontosságát és súlyát, mint bármikor korábban. 2020. július elsején Semmelweis Ignác szülőházában (ma a nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont) két tudós, két elhivatott gyógyító leszármazottjai együtt emlékeztek elődeikre, a magyar egészségügy legendás alakjaira: dr. Hüttl Tivadar, Semmelweis Ignác ükunokája, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa és ifj. dr. Béres József, a feltaláló fia, a Béres Gyógyszergyár elnöke. Ünnepi beszédükben tudós felmenőik életpályáját, azok hasonlóságait idézték fel: korukat megelőző tudományos szemléletüket, az őket kinevető korabeli orvostársadalommal, az előítéletekkel vívott szélmalomharcukat és megalkuvást nem ismerő kitartásukat. Különböző tudományterületekről indultak, és mindketten örök értéket teremtő feltalálókká váltak az egészségügyben. Felfedezéseik milliók egészségét, életminőségét befolyásolták és befolyásolják ma is.

Az örökség

A modern orvostudomány rohamos fejlődése mellett már néhány évtized is messzi múltnak tűnhet, és az állandó újításban hajlamosak vagyunk elfeledkezni elődeink tanításairól. Pedig majd kétszáz évvel Semmelweis Ignác, és majd fél évszázaddal Béres József felfedezései után azt jelenthetjük ki, hogy találmányaik és szellemi örökségük manapság még aktuálisabbak, mint valaha voltak. 2020 előtt nem gondolhatta senki, hogy hamarosan milyen jelentős hangsúlyt kap életünkben az egészségvédelem. A járványtól való félelem a figyelem középpontjába terelte a kézmosás, a fertőtlenítés, az immunrendszer karbantartásának fontosságát.

A szükségszerűség rávezetett minket arra, hogy legyintés helyett kellően odafigyeljünk, és egészségtudatosak legyünk. Néha bizony egy váratlan esemény kell ahhoz, hogy rádöbbenjünk, milyen értékes és időtálló örökségek birtokában vagyunk, melyek ismerete, alkalmazása nem csupán önmagáért való dicsőség, hanem mindannyiunk jól felfogott egyéni érdeke is.

Béres Egészség magazin – 2020. Ősz/Téli szám Szöveg: Béres Klára, Szabó Emese
Fotó: Archív, Getty Images
Közzétéve: 2021.06.29

EZT AJÁNLJUK

Béres Csepp Forte
Az eddigi legerősebb Béres Csepp!*

Béres Csepp Forte

Vény nélkül kapható roboráló gyógyszer
Megnézem
Béres CSepp Forte + C-vitamin kombinált csomag
Az eddigi legerősebb Béres Csepp!*

Béres Csepp Forte + C-vitamin Béres 50 mg tabletta kombinált csomag

Vény nélkül kapható roboráló gyógyszer
Megnézem

TOVÁBBI TARTALMAK

immunrendszer - Getty Images - magazin

Életünk alapja az immunrendszer megfelelő működése

2021.03.29

Őrizzük meg egészségtudatos új szokásainkat! – Kvíz

2021.05.14